A vékonybél anatómiája
Az emésztett táplálék a gyomorból az ún portás. A vékonybél lazán, hurkok formájában kapcsolódik a hasüreg hátsó falához hashártya-algák felhasználásával. Belső oldalát egy ráncos nyálkahártya képezi, amelynek felszínén bélbolyhok találhatók. Ezek többször megnövelik a felületet belek az anyagok a lehető legnagyobb mértékben felszívódtak.
A vékonybél három részből áll:
1. Duodenum - kezdeti és egyben a legrövidebb (kb. 12 ujj hosszú egymás mellett) a vékonybél egy része.
2. Lačník (jejunum) - hosszú ujjszerű villiákkal rendelkezik, és számos serlegsejtet és nyiroktüszőt tartalmaz
A név az "éhes" szóból származik - kiderült, hogy a boncoláskor mindig üres, azaz éhes.
3. Ivyum - alacsony keresztirányú algákkal, amelyek a végén teljesen hiányoznak, sok nyiroktüszőt tartalmaz. Ezek csoportosulnak és alkotják az ún. Peyer foltjai. Ide o a vékonybél leghosszabb része nagyszámú hurokkal.
Olvassa el még:
A vékonybél fala négy alaprétegből áll:
1. Nyálkahártya - halvány rózsaszínű, egyetlen henger alakú hámréteg borítja, amely reszorpcióra képes. Sejtjei között vannak az ún. kehelysejtek, védő nyákréteget képez. A nyálkahártya felülete kialakul keresztirányú algák. Teljes felületét ujj alakú kiemelkedések - bélbolyhok töltik ki, amelyeknek köszönhetően megnagyobbodik (nagyobb terület a tápanyagok felszívódásához).
A nyálkahártya-szalag ritka és kiterjed a villibe. Kétféle formában fordul elő - kis csomókként, mindenhol a nyálkahártyán, vagy csomók csoportjaként, amelyek Peyer foltjait alkotják. A villi felülete egyrétegű, henger alakú hámból áll, amely többféle sejtből áll:
Enterociták - hengeres cellák, többségük folyamatosan megújul és fő funkciójuk az anyagok felszívódása a vékonybél tartalmából.
kehelysejtek - az enterociták között egyenként találhatók meg, tartalmukat a kiválasztott mucin cseppek alkotják, és a bél felszínén képződik védőréteg.
M-sejtek - olyan helyeken helyezkednek el, ahol a hám alatt nyirokszövet van, közvetítenek kommunikáció a limfociták és a vékonybél környezet között, aktívan részt vesznek a nyálkahártya védekező mechanizmusai.
Csomózott cellák - az enterociták között ritkán fordulnak elő, működésük ismeretlen.
2. Nyálkahártya szövet (submucosa) - vékony kötőszövet, gazdag vérben, nyirokerekben és idegövekben.
3. Izom - simaizomból álló réteg (két alapréteget hoz létre - belső kör alakú és külső hosszanti).
4. Szerózis (tunica serosa) - peritonealis áttetsző bevonat, amelyet egyrétegű lapos hám képez (mesothelium), amely alatt vékony réteg a suberosalis kötőszövet található.
Vékonybél funkció
A vékonybelet használják emésztés és felszívódás. Részben megemésztve chýmus (félig folyékonyan emésztett ételt) a vékonybélben összekeverik a béllé. Az egyes anyagok felszívódása érdekében az ún. szállítási mechanizmusok (a bélsejt membránjában) a bélmozgás (mobilitás).
Mielőtt az étel átjutna a gyomorból a vékonybélbe, kb 4 óra.
Útközben a vékonybél minden részén át lebontják emésztőenzimek (például a cukrok elkezdenek bomlani a szájban, majd a gyomorban és végül a bélben diszacharidokká, majd enzimek hatására tovább monoszacharidokká, szacharózzá, maltózzá és laktózzá bomlanak). Az élelmiszer ezen bomlott részei már elég kicsiek ahhoz, hogy átjuthassanak a bélfalon a véráramba, és a csapat az egész szervezet számára. Mindegyikük Az emésztetlen ételadagok átkerülnek a vastagbélbe és készek a kirekesztésre.
Így a vékonybél fő feladata a tápanyagok átjutása és felszívódása az élelmiszerekből, a víz kinyerése, az ételmaradékok emésztése és a törmelék átengedése a szabályozott felszabadulás érdekében.
A vékonybél szintén fontos immunológiai kontakt szerv - a test immunegyensúlyának fejlesztésében és fenntartásában. Ez szintén endokrin szerv.
Irodalom:
Čihák, R., Grim, M.: Anatomy 2, 2. kiadás, Prága, Grada Publishing, 2002.
Jurgoš, L., Kužela, L., Hrušovský, Š., Et al.: Gasztroenterológia, Pozsony, Veda, 2006.
Loftus EV.Jr.: A gyulladásos bélbetegségek klinikai epidemiológiája: előfordulás, prevalencia és környezeti hatások, Gasztroenterológia, 2004.
Olvassa el ezt a cikket is: