Vélemény az élelmiszerekből származó ólom-expozíció kockázatértékelése az SR-ben Az élelmiszerekből származó ólom-expozíció kockázatértékelése az SR-ben Ing. Monika Ursínyová, Ph.D. Pozsonyi Szlovák Orvostudományi Egyetem Limbová 12, 833 03 Pozsony Köszönetnyilvánítás - a Szlovák Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának és a pozsonyi Élelmiszer-kutató Intézetnek - a külföldi anyagok előfordulásának értékelésére szolgáló központnak az adatbázis biztosításáért. - Az SK0020 projekt, amelyet az EGT pénzügyi mechanizmusa, a norvég pénzügyi mechanizmus és a Szlovák Köztársaság költségvetése finanszíroz, és amelyből finanszírozták az anyatejben lévő ólom elemzését. - Az LF SZU Metallomikai Tanszékének munkatársai: Ing. Vlasta Mašánová, PhD., Ing. Iveta Uhnáková, PhD., Mgr. Zuzana Hušeková és Mgr. Zuzana Hološová segítségért az anyatejben lévő Pb adatfeldolgozásában és elemzésében, valamint technikai segítségért.

vélemény

importált élelmiszer, már a nyersanyagokban megfigyelt átlagos ólomkoncentráció szintjén, az egyes nyersanyagok jelenlegi átlagos bevitelével (HI = 1,08). Egy adott populációs csoport (csecsemők) értékelésekor az anyatejet (HI = 0,18; 0,48) vagy az anyatej-helyettesítő tápszert (HI = 0, 19) fogyasztó csecsemők átlagos vagy maximális expozíciós forgatókönyvénél nem figyelték meg a szisztémás nem karcinogén toxicitás kockázatát. vagy 0,40). Annak ellenére, hogy a Szlovák Köztársaságban az ólom környezeti szennyeződése az elmúlt évtizedekben csökkent, az ólom megnövekedett kockázatával, valamint a környezeti és élelmiszer-szennyeződés pontforrásainak előfordulásával összefüggésben az emberi expozíciós határértékek újbóli értékelése miatt ez szükséges az ólom átfogó, célzott ellenőrzésének folytatásához és az importált élelmiszerek minőségére is. Kulcsszavak: ólom, étel, ivóvíz, emberi expozíció, kockázatértékelés 3

Az adott populációs csoport (csecsemők) értékelése nem mutatott semmilyen kockázatot a rendszer nem rákkeltő toxicitására, figyelembe véve az emberi tejet (HI = 0,18 és 0,48) vagy az anyatej-helyettesítő tápszert (HI = 0,19 és 0,40) fogyasztó csecsemők átlagos és maximális expozíciós forgatókönyvét. . Annak ellenére, hogy a környezeti Pb szennyezés az SR-ben az elmúlt évtizedekben csökkent, és figyelembe véve az emberi expozíciós határértékek újbóli értékelését a megnövekedett Pb-expozícióval, valamint a környezeti és élelmiszer-szennyezés pontforrásainak előfordulásával összefüggő kockázatokkal összefüggésben, szükséges folytassa a Pb komplex koncentrált figyelemmel kísérését. Figyelmet kell fordítani az importált élelmiszerek minőségére is. Kulcsszavak: ólom, étel, ivóvíz, emberi expozíció, kockázatértékelés 5

MANDATNAHODNOTENIERIZ IKA Az élelmiszerekből származó ólom-expozíció kockázatértékelése az SR-ben A Nemzeti Szakértői Tudományos Csoport (NOVS) szennyező anyagokra vonatkozó szakértői kockázatértékelési javaslatot nyújtottak be az élelmiszer-ólomnak az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó bizottság 12. ülésén végzett kockázatértékeléshez. és Táplálkozás. Az Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozási Bizottság egyhangúlag javasolta a kockázatértékelési javaslat elfogadását és az Ing. Monika Ursínyová, PhD. A kockázatértékelési vázlat egységes az OBPV-hez benyújtott valamennyi vélemény vonatkozásában, és ez a megbízás része. A kockázatértékelést nyilvános megbeszélésnek kell alávetni a szennyező anyagok NOVS-ében, mielőtt azt az OBPV átvenné. Az elfogadási eljárás csak az összes észrevétel beépítése után fejeződik be. A kockázatértékelés kidolgozásával és közzétételével a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának (MPVR SR) honlapján és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (IEP EFSA) információcsere-platformján, Art. Az EFSA és az MPVR SR közötti, a folyamatos kockázatértékeléssel és az SR-ben elkészített véleményekkel kapcsolatos információcsere biztosításáról szóló megállapodás 2. cikke a) pontjának (3) bekezdése. 6.

TARTALOMJEGYZÉK. 2 ÖSSZEFOGLALÁS. 4 R I Z I K A. ÉRTÉKELÉSÉNEK MANDÁTUMA 6 BEVEZETÉS. 8 1. Az ólom és vegyületeinek kémiai tulajdonságai. 8 2. Ólom előfordulása és felhasználása. 10 3. A kockázatértékelés alapelvei. 10 4. Toxicitás és anyagcsere. 11 5. Az expozíció biomarkerei. 12 6. Az orális ólomfogyasztásnak a Szlovák Köztársaság lakosságának egészségi állapotára gyakorolt ​​hatásának epidemiológiai tanulmányai. 12 7. Ólom a környezetben. 14 7. 1. Talaj. 14 7. 2. Levegő. 16 7. 3. Víz. 21 8. Ólom az ételekben. 25 9. Az élelmiszerből származó Pb-bevitel kockázatának értékelése a Szlovák Köztársaság lakosságában. 26 9.1. Pb koncentráció az élelmiszerben és az ivóvízben. 26 9.2. Pb étel és ivóvíz bevitele. 30 9.3. Az élelmiszerből és vízből származó Pb bevitel időbeli alakulása. 31 9.5. A kockázat jellemzése az általános populációban. 35 10. A Szlovák Köztársaságba importált élelmiszerek Pb-bevitelének kockázatának értékelése. 37 10.1. Pb bevitel az importált élelmiszerekből. 38 10.2. Az importált élelmiszerek Pb-bevitelének kockázati jellemzése. 39 11. Kockázatértékelés csecsemőknél, mint az anyatejből és anyatej-helyettesítő tápszerből származó Pb-bevitel speciális csoportja a Szlovák Köztársaságban. 40 11.1. Az expozíció értékelése az anyatejben és az anyatej-helyettesítő tápszerben. 41 11.2. A kockázat jellemzése. 43 KÖVETKEZTETÉS. 45 IRODALOM. 49 7