Egy felnőtt férfi 5-6 liter, a nőknek körülbelül 4,5-5 liter a vérük (a teljes testtömeg 8-9% -a), és következmények nélkül az ember 0,5 litert fogyhat, de 1,5 liternél nagyobb veszteség az élet -fenyegető.
A vér egy vörös, átlátszatlan (viszkózus) folyadék, amely az erekben áramlik, folyékony komponensből áll - vérplazma (56%), sejtes elemekből (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) - (44%) és szöveti folyadék teremti meg a szervezet belső környezetét.

állandó ozmotikus

Vérműködés:
1) biztosítja az összes sejt anyagcseréjét (tápanyagokat és oxigént juttat a szövetekbe, eltávolítja az anyagcsere termékeit, vitaminokat, hormonokat hoz és zavarja a test szabályozását)
2) részt vesz a homeosztázis szabályozásában (állandó pH-értéket, állandó ozmotikus nyomást, ionok kölcsönös arányának stabilitását, állandó testhőmérsékletet tart fenn)
3) a vér fontos a szervezet fertőzés elleni védekezésében
4) A vér térfogatának stabilitása fontos a vérnyomás fenntartásában és szabályozásában

A vérplazma - a vér folyékony összetevője, áttetsző, sárgás színű
- 91% víz + oldott anyagokból áll (7% szerves = albuminek, globulinok, protrombin, fibrinogén; 1% szervetlen = Na +, Cl-, HCO3-, K + ionok)
- sóoldat - 0,9% NaCl oldat, állandó ozmotikus értéket tart fenn
- Plazma pH -7, 4

A vörösvérsejtek (eritrociták) - kör alakúak, mag nélküliak, középen beszűkültek
- 60% vizet, 40% szárazanyagot tartalmaz (95% szárazanyag a hemoglobin)
- a koponya és a törzs lapos csontjainak vörös csontvelőjében alakulnak ki a B12-vitamin részvételével
- hemoglobint tartalmaz (vörös vér pigment, vasat tartalmaz és képes oxigént szállítani)
- 1 vörösvértest 120 napig él, majd a lépben hemoglobinná bomlik, felszabadítva a vasat és
új vérsejteket hoznak létre, a többit bilirubinnak nevezik - epe pigment
- férfiak = 5-5,5 millió 1 mm3-ben
- nők = 4,5 millió 1 mm3-ben
- Indiánok a hegyekben = 8mil. 1 mm3-ben
- VÖRÖS VÉRSEJTEK SZEDIMÁCIÓJA = megfigyelhető a véralvadás megelőzése után (pl. Citromsav)
= a vér részei el vannak osztva a tömeggel
= az arány a plazma összetételétől függ, növekszik a fertőző és gyulladásos betegségekben
= információt nyújt a betegség kialakulásáról és remissziójáról
= egészséges egyén 1-8mm/h
- HEMATOKRIT = a vörösvértestek térfogatrésze a vérben
= 40% -48% a férfiaknál, 40% -44% a nőknél

Fehérvérsejtek (leukociták) - tartalmazzák a magot, nincs állandó alakjuk
- 1mm3 5-8 ezernél a szám instabil (evés után és betegség esetén nő a szám)
- 1) GRANULOCYTS-re vannak osztva: a) neutrofilek (40%) = képesek alakot változtatni, a kapillárisok falán lévő pórusokon keresztül a fertőzés helyére tolják, ahol kémiailag vannak
vonzott-kemotaxis
b) eozinofil (1–9%) = az allergiás és parazita betegségek mennyiségének növekedése
c) bazofil (0,5%) = értágító (az ér átmérőjének szélesítése) és antikoaguláns (antikoaguláns) hatású anyagok termelése
2) AGRANULOCITÁK-a) monociták (5%) = éretlen vérsejtként keringenek, bejutnak a szövetekbe, ahol fagocitóznak (szabad vagy rögzített makrofágok)
b) limfociták (20-40%) = a T-limfociták celluláris immunitást végeznek - szövetek által átültetett sejtek ellen irányulva stb.
= A hormonális immunitásért felelős B-limfociták

A vérlemezkék (vérlemezkék) hatalmas sejtek citoplazmájának megfojtásával jönnek létre a csontvelőben, szabálytalan alakúak és nincsenek magjaik
- funkció = véralvadás
VÉGZÉSI FOLYAMAT:
1. Ha egy erek megsérülnek, a vörös vérlemezkék lebomlanak a levegőben, felszabadítva a trombokináz enzimet, amely a protrombint (a vérplazmában) trombinná alakítja kalciumionok jelenlétében.
2. A trombin hatására a fibrinogén oldható anyag a vérplazmában oldhatatlan fibrinné alakul.
3. A fibrin rosthálózatot képez, amelybe a vérsejtek csapdába esnek, vérpogácsa képződik, a sérült edény zárva van.
4. A torta kiszorítja a vérszérumot (fibrinogén nélküli vérplazma).
5. Az erek bezárása után antikoaguláns tényezők lépnek fel. Ha nem működnek, trombózis (alvadt vér az erekben) lép fel.

- 500 ml-ig nem okoz nehézségeket egy felnőtt számára, az 1500 ml-nél nagyobb veszteség már életveszélyes; fokozatos vérveszteség esetén a test jobban megbirkózik;
- normális vérmennyiség-normovolémia
- megnövekedett vérmennyiség-hipervolémia
A vért naponta megújítják körülbelül 50 ml-re; évente 18 liter; a teljes vérmennyiség évente háromszor megújul.

VÉR CSOPORTOK:
- Ján Jánsky orvos-professzor fedezte fel a Károly Egyetemen
- antigén (molekula a vörösvérsejt membrán felszínén) és antitest (a vérplazmában) megléte alapján

Vércsoport
- Az A vércsoport körülbelül 25 000-15 000 évvel ezelőtt jelent meg. A nomád vadász gazdaként telepedett le. Étrendjének legfontosabb eleme az
gabonafélék és egyéb növényi élelmiszerek lettek. A közösség társadalmi összetételének változásai szintén meghatározó szerepet játszottak.
Az újonnan alakult gazdaközösségek kis helyen éltek együtt, megkönnyítve a különféle kórokozók személyről emberre történő továbbadását. Ezért az immunrendszernek sokkal erősebbnek kellett lennie, mint korábban. Az A vércsoport hamarosan gyorsan terjedni kezdett. Az ilyen vércsoport génjei Ázsián és a Távol-Keleten átterjedtek Európába, ahol a mai napig elterjedt.
- antigén A és B antitest van a plazmában

B vércsoport
- A B vércsoport 15 000–10 000 évvel ezelőtt származott a Himalájában és Indiában. Ebben a régióban az emberek rendkívüli életkörülmények uralkodtak.
Az éghajlat zord volt, az élelmiszerellátás szabálytalan és gyakran nagyon egyoldalú. Az ételek fő építőelemei az erjesztett tejtermékek voltak, például joghurt, kefir és túró. Ugyanilyen fontos volt a szarvasmarha-tenyésztés is. Az embereknek keményeknek és ellenállóaknak kellett lenniük. Immunrendszerük rendkívül erős lehetett. A B vércsoportú emberek ma is csodálatosan ellenállnak mindenféle hidegnek. Az évszázadok során a nomádok tovább utaztak a Himalája lejtőitől az alföldig. A B vércsoport régóta jellemző a délkelet-ázsiai és az eurázsiai hatalmas pusztákra.
- antigén B és A antitest

AB vércsoport
- Az AB vércsoport az összes vércsoport közül a legfiatalabb, csupán 1200-1000 éve létezik. A történelem fejlődése szempontjából későn jelent meg, ezért nagyon ritka. Az AB vércsoport a nemzetek új vándorlásának eredménye, amikor Kelet- és Közép-Európa lakóinak A vércsoportja összekeveredik az ázsiai mongolok B vércsoportjával. Az AB vércsoport az A és B vércsoport jellemzőinek kombinációja. Egy tipikus étrendhez képest az A és B vércsoport kevésbé rezisztens a gyomor-bél traktusban. Az AB csoport rezisztens immunrendszert örökölt a B vércsoport őseitől. Ezenkívül rendkívül jól védett az autoimmun rendszer olyan betegségei ellen, mint a reumatikus betegségek és az allergiák.
- antigén A és B, az antitest nem
0. vércsoport
- Az első 0-as vércsoportú emberek valószínűleg 40 000 évvel ezelőtt éltek Afrikában. Ügyes vadászok voltak
- étrendjük húsra épült. A 0-as vércsoportúaknak még ma sem okoz gondot a hús megemésztése.
- antigén 0, A és B antitest

Rh (rhesus) faktor
- vörösvértestek felületén Rh antigén
- 85% Rh pozitív - nincs antitest az Rh faktor ellen
- 15% Rh negatív - a vörösvértesteken nincs Rh antigén, de a plazmában nincs antitest
- antitestek azonban akkor képződnek, amikor Rh-negatív vér találkozik Rh-pozitív fekete vérsejtekkel
Férfi.
- az anya (Rh-) veszélyes lehet a magzatra (Rh +)
- fontos a vérátömlesztésben - ugyanaz a csoport, ugyanaz az Rh faktor

BETEGSÉGEK:
Vérszegénység = a vörösvértestek szintjének csökkenése (fáradtság, sápadtság)
Ateroszklerózis = zsírraktározás, így szűkül az artériák, amikor az agyi ér eltömődik, stroke következik be, a koszorúerekben szívroham lép fel
Phlebitis = a vénák gyulladása
Haemophilia = a véralvadás örökletes elégtelensége
Aranyér = a végbél körüli vénák kitágulása és elvékonyodása (fájdalom és vérzés a székletben)
Hipertónia = tartós vérnyomásemelkedés - tartós vérnyomásemelkedés
Szepszia = vérmérgezés - vérmérgezés
Trombózis = vérrögképződés (trombus), a szíverek elzáródásához vezethet - infarktus
Stroke = agykárosodás a vérellátás megszakadásakor, amely a testi funkciók károsodásában nyilvánul meg