A szlovák nyelv rövid szótára
vít -je -jú ne dok. összefonódással, árukapcsolással: v. koszorú, csokor
1. élet (1. jelentés): v-a erő, energia;
ban ben. drog létfontosságú
vitamin -u m. org. az emberi élethez szükséges élelmiszerekben található anyag:. C, D;
v-y-ben gazdag gyümölcs;
-
A szlovák helyesírás szabályai
vitamin -u m.; vitamin
Vitanová žej ž.; Vitanovčan ‑a mn. Mia m.; Vitanovčanka ‑y ‑niek ž.; vitanovsky
Szlovák szótár (1959 - 1968) 1
vit, vije, viju, rozk. nem tehetjük. (mit)
1. kötéssel, kusza, kötegbe kötéssel: v. koszorú, v. virág;
Lányok jutalma az agglegényeknek lásd. (Horal) A rózsához való rózsát a villa (Sládk.) Csokorba helyezte csokorba;
ban ben. összekeverni a fészket (a madárról);pren. (az emberről) letelepedni, letelepedni, háztartást indítani: Stanislav kezdett ismerni egy ideiglenes fészket. (Vaj.);
pren. kifejez Lánya felnőtt és ő (apa) üdvözli ilyen koszorút! (Kuk.) Tehát ő gondoskodik árulásáról, jövőjéről.2. alapvonal hígított. (mit) tekerni valamivel körül, bebugyolálni: Itt vannak a virágok, hadd csaljon a homlokom egy csomóját. (Botto);
szemben 1 hígítással. wow, -és hé
1. kissé elavult. (hallgatólagosan és kinek körül, mi körül) összegömbölyödni, körbetekerni, tekergetni: A haj, mint egy vipera, megcsavarja a fejét. (Botto) A villák füstje felment a fára. (Vaj.) Körülöttem fekete pihe (J. Kráľ) vesz körül.
2. dil. (a hangról) a semmiből jön, megnyalják, folynak: Basszus a villák remegő leheletével jött ki a hangszerből. (Vaj.) Nyögés jött ki a melléből. (Vaj.)
üdvözlő, -ia, azaz adj. m. üdvözlő, üdvözlő jellegű;
v-ia képlet (Kuk.);
az üdvözléskor zajló v-ia jelenet (Vaj.)üdvözlöm, -y, -czíků nők. r. telefon hívás. üdvözlet, üdvözlet: Nem is nézett rád a fogadáson. (Cal.) Egy másik fogadás nem a szívükből vagy tőlem ment. (Švant.)
üdvözlöm, mn. nem. üdvözlő érzés. üdvözlet, akit szívesen fogadunk valakit, akit érkezéskor üdvözlünk: Szia, tesó, üdvözlöm! - Holec fogadta. (Fr. King) Helló! Üdvözöljük! Mit hozott nekünk? (Taj.)
1. nagyszerű, rendkívüli életképesség, életerő: (Az emberek) tele voltak vitalitással és életörömmel. (Frost) Rengeteg benned rejlő vitalitás van. (Rys.);
pren. A szovjet irodalomnak van életereje, vitalitása, vitalitása. (Krno)2. biol. a szervezet képes ellenállni a kedvezőtlen környezeti feltételeknek, a szervezet életképessége: v. szervezet
1. biol., Filozófia. idealista irány, amely az életfolyamatokat az anyagi alapelvvel, az életerővel (vis vitalis) magyarázza a szervezetben;
2. lit. művészi irány, amely legalapvetőbb megnyilvánulásaiban ünnepli az életet;