voltaire-nek

- Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig megvédem a jogodat, hogy erről beszélj. Ennek a híres kijelentésnek a szerzője nem más, mint a francia felvilágosodás drámaíró, filozófus, író és költő, Voltaire néven ismert Francois Marie Arouet. Május 30-án, csütörtökön 235 éve lesz halála.

A szabadság mindenek felett

Voltaire szavai leírják a felvilágosodás egyik legjellemzőbb jellemzőjét - a 17. és 18. század végének kulturális, ideológiai, politikai mozgalmát. A felvilágosodás alakította a modern nyugati civilizáció formáját, és gondolati öröksége ma is érezhető. Nemcsak Voltaire, hanem felvilágosodásbeli társai is rámutattak arra, hogy feltétlenül meg kell szabadítani az embert és gondolkodását a vallási, tekintélyelvű és politikai alávetettség alól. A szabad emberbe vetett hitet és értelmi képességeit személyes életévé is átalakították, amely gyakran eltért az akkori szokásoktól.

Család? Nem sok

Voltaire viharos élete 1694. november 21-én kezdődött Párizsban, amikor ötödik gyermekként született a tisztelt Francois Arouet jegyző családjában. Édesanyja, Maria Marguerite d’Aumart hétéves korában halt meg. Voltaire kapcsolata édesapjával és testvéreivel nem volt túl meleg. Ezért, miután a Nagy Lajos jezsuita kollégiumában folytatott tanulmányokat, keresztapja, Chateauneuf apát nagyobb hatással volt Voltaire személyes életére. Madón Vinón de Lencloson keresztül mutatta be egy magasabb arisztokratikus társadalomnak.

Örökség a könyveken

Madame Vinón de Lenclos annyira lelkes volt költői tehetsége miatt, hogy 2000 fontot hagyományozott könyvekre. Az arisztokratikus társadalom az alacsonyabb osztályokkal szembeni fölényével nagyon gyorsan kezdte elveszíteni a fiatal Voltair rokonszenvét. Rájött, hogy az akkori társadalmi kapcsolatoknak nincsenek ésszerű alapjai, és mennyei vagy erkölcsi törvény nem igazolja őket. Nyilvánosan kezdte ezt hirdetni nem a nem, hanem a munka, a tehetség, a tudás és a személyes tulajdonságok határozzák meg az ember helyét a társadalomban. Életmódja, véleménye és a hatóságokkal szembeni ellenzése a híres bastille-i börtönbe helyezte, ahol tizenegy hónapot töltött. Szabadulása után irodalmi munkába kezdett. Már az első Oidupus című színházi játéka nagy visszhangot váltott ki, ugyanakkor hatalmi ellenállást is okozott nyílt antiklerikalizmusa miatt.

Anglia elvarázsolta

A politikai hatalommal való konfliktusok Angliába vezették Voltaire-ot, amely akkoriban nyitott, szabad és vallásilag toleráns társadalmával lenyűgözte. Angliában megismerkedett John Locke empirikus és liberális filozófiájával is. Ő inspirálta őt egy fontos filozófiai mű megírásához Filozófiai dolgozatok. Nagy visszhangot váltottak ki, ugyanakkor a kormány felháborítónak, a vallással, a jó erkölcsökkel és az uralkodó hatalom kötelező komolyságával szemben elítélte őket. Állami döntéssel a filozófiai leveleket égésre ítélték a határon, ami szintén 1734. január 10-én történt. A szerző számára elfogatóparancsot és elfogatóparancsot adtak ki. Az üldöztetéstől és a börtönbüntetéstől tartva a franciaországi Champani-ban található Cirey kastélyban kapott menedéket, ahol barátnője, du Chatelet márki menedéket kapott. Keményen dolgozott és megírta a Mohamed című darabot. Ez megint nemcsak sikert hozott számára, hanem az egyház és az abszolutista hatalom elítélését is.

Az uralkodók gyűlölték

1752-ben elhagyta Párizsot és Poroszországba ment. Frigyes porosz király udvarában. "Platonikus álomról álmodott", amely a felvilágosult uralkodó és egy filozófus közötti harmóniáról szól. Az álom nagyon gyorsan eltűnt, amikor Frigyes II. elrendelte A kegyelem védelme Bolingbork című könyvének elégetését. A királlyal folytatott szakadás után az akkor 60 éves Voltaire elhagyta Poroszországot, és Svájcban telepedett le. A kor egyik leghíresebb értelmiségi embere lett, humanisták, emberi jogi jogvédők és "hétköznapi" emberek.

1778 elején, 84 éves korában Voltaire visszatért Párizsba, ahol ezt követően nagy sikerrel adta elő Irena című darabját. Röviddel ezután, 1778. május 30-án hunyt el.