2-ből, dil. és 3 részből. az előtte lévő numerikus kifejezés a közelség szemantikai árnyalatát adja hozzá, körülbelül, körülbelül: egy negyvenéves férfihoz;
készítsen két, három lépést, vegyen tizenkét papírlapot, menjen két órát, építsen száz új otthont

jelentése

z 2, zo 1 (zo az én, az ajtóból, az ajtóból/ajtóból, valamint a z, s, néha ž, š mássalhangzókkal vagy mássalhangzó csoportokkal kezdődő szavak előtt használatos), predl. val vel. 2 p. kifejezi

1. helyi kapcsolatok (a "honnan, honnan?" Kérdésre);
a) a történet kiindulópontja alulról, belülről kifelé, kívülről, alulról felfelé, a felszíntől távol, felülről lefelé: kijön, menekül, stb. ki;
kirohan a szobából;
visszatérés a városból;
érkezzen Prágából;
széles területről érkeztek;
kinőni a földből;
táskából öntsön;
vérzés a sebből, a tüdőből;
kitörni a karomból;
kiesik a kezéből;
Kicsavarta a papírt a sálból. (Taj.) Előhúzott egy szemöldökét az íróasztaltól. (Urb.) Lábujjai kiemelkedtek a cipőjéből. (Ráz.) A madár hamarosan kirepül a ketrecből. (Letz.);
kő, sóhaj, stb. kihúzta magát a mellkasából (a mellkasából, a torkából);
hajoljon előre, kerülje az ívet;
dolgok, edények tisztítása az asztalról;
viseljen valakit al. távolítson el valamit a föld felszínéről, pusztítsa el;
Felszálltunk a Ruzyne repülőtérről. (Tat.);
leugrani egy lóról, egy motorkerékpárról;
telefon hívás. egy vicc. sem a kocsiból, sem az autóból egyáltalán;
a csoda nem esett le a lábáról, majdnem leesett a lábáról, nagyon meglepődött, megijedt;
mintha leesett volna az égről (a holdról) a meglepett al. meglepetés egy színlelő férfinak;
dobja le a ruhákat;
esett az égből (Vaj.);
kerülje, térjen el az útból;
rajzoljon a tálból;
letörni, megfésülni a gallyat a fáról;
vedd le a cipőd;
tűnj el szem elől, szem elől;
b) hely az "egyik oldalról" értelmében: Rudopoľský a patak másik oldaláról állt a tanárokkal. (Vaj.) A déli oldal dombjai ki vannak téve. (Tat.);
minden oldalról fallal körülvett bíróság (Švant.);

2. kéz-kéz, váll-váll típusú kapcsolatokban kifejezi egy esemény ismételt áthaladását tárgyról tárgyra al. egyik helyről a másikra;

pren. és időbeli szempontból: valamit kézről kézre (kézről kézre) átadni egyiknek a másiknak;
Vállról vállra dobálta a kabátot. (Egy csapat.);
tetőről tetőre pattogó tűz (Zúb.);
járni irodáról irodára, faluról falura, házról házra, helyről helyre, szobáról szobára, sarokról sarokra;
lépésről lépésre fokozatosan, lassan;
lassan haladj lábról lábra;
tekerj egyik oldalról a másikra;
beszédtől beszédig beszédben, beszéd között;
óráról órára mozdulatlan;
napról napra minden nap, minden nap;
évről évre minden évben, évente;
időről időre alkalmanként;
nemzedékről nemzedékre;
Az élet korról-korra halad. (Urb.)

3. kifejezi a történet idejét, időalapját, valaminek az időbeli eredetét. elölről;
tavasztól, reggeltől, estétől, szombattól vasárnapig;
Hétfőtől Koszovóba akar menni. (Szellem.) Észrevette az arcunkat, amint megérkezett. (Ábra.);
1964. augusztus 15 .;
1863. február 12-i levél. (Vaj.);
az 1948. évi törvény;
a múlt század végétől;
az ókortól kezdve;
az első világháború idejétől kezdve;
Kreško azokból az időkből származott, amikor még mindent megengedtek. (Taj.)

4. pártosság;
visszavonás, elválasztva valamilyen összeget valamitől: kivesz a készből, vesz valamiből;
idegentől ad;
kortyolgasson kávét, levest;
harapni, aprítani a kenyeret (alma);
szalonnából vágva;
zsíros kifliből eszik (Kuk.);
levágja a végeit a pálcáról (Taj.);
Gyere, kóstold meg ezt a mieinktől. (Urb.);
szilvapálinka kabát;
húst enni;
borból inni;
megtörni az utolsótól;
valaki nem harap meg az orrától, semmi nem történik veled;

5. eredet, eredet a) bármilyen anyagból, anyagból, tömegből: réz edények;
vászonkalap;
Cseh üvegváza;
nyers tégla ház;
vasbeton alapok;
rajzolni valamit egy sziklából;
halszálka;
éger és hársfa vonal (Kuk.);
szénszag (Urb.);
legyen acélból, vasból;
más testi alból származhat. mentális tulajdonságok;
keményfából készült, kemény természetű, szilárd jellemű emberről;
nem lehet szalonna sem a kutyától, sem kos a farkastól;
nincs miből élni;
Nem lehet szép szavakból főzni az ebédet. (Zúb.);
Menyasszonyt akarok tőle (Taj.);
jó ember lesz (Kuk.);
A jó fiskális a tiéd. (laz.) Az egész lány tőle származik. (Laz.) Egy rakás szerencsétlenség vagy. (Tat.);
b) az anyagi egységet alkotó részek: a burkolat fadarabokból áll (Kuk.) Bernolákov szótára hat nagy kötegből áll. (Skult.) Arca ráncokból állt. (Vaj.)

6. eredet valamiben;
a) olyan környezetből származnak (pl. helyi, nem, osztály, birtok, stb.);
munkásszülőktől, paraszti családból származnak;
a menyasszony a parasztházból (Kuk.);
lenni, kijönni az emberekből;
jönnek a jótól, a szegénytől, stb. családok;
leszármazottja a Jánošík családból (Kr. Kráľ) Vérünkből származnak. (Vaj.);
az első házasság fiai (Meghívottak);
néhány ura a környékről (Kuk.);
falusi fiúk;
Pozsonyból származnak;
rokonok részemről;
egy barát a katonaságtól;
egy lány a Júlia dandárból (Skal.);
Leült a kormány uraihoz. (Štef.);
(be) ebből a világból;
ária Krútňavától;
b) rajz valamilyen forrásból: németül tudott a házban. (Taj.) Nem lehet könyvektől megtanulni az életet. (Vaj.);
az új környezet benyomásai;
egy példa az életből;
kép egy újságból;
kivonatok az irodalomból;
gorkijátékok;
mű a művészet területéről;
tudjon valamit személyes tapasztalatból;
kétszáz drótmunkából készült aranyérme (titkos);
hogy legyen valami első kézből a kezdeményezőtől, a forrástól;
merítsen a hagyományokra;
Mi az, ami elmondja nekem? (Taj.);

7. változás, valamilyen fejlesztés, váltás egy bizonyos tevékenységből, egy bizonyos állapotból, kapcsolatból stb .: forgalomból, divatból, formából;
valakit kihozni a békéből, az egyensúlyból, a koncepcióból, valakit tévedésből;
nem döbbenettől;
felépülni a döbbenettől;
ne lerészegedj;
felébredni, felébredni;
elszakadt az alvásból;
elhúzódni egy álomtól;
felépülni a gondolatokból, a meglepetésből, az ájulásból, a tudattalanból stb.
menekülni a veszély elől;
kiszabadulni a bilincsekből, kijutni az ostromból, megváltani magát a fogságból;
kiszabadulni adósságból, adósságból, válságból stb.
kijönni mindenből;
kényelmetlen helyzetből, nehézségekből kikerülni;
segíteni valakit kiszabadítani a szegénységből;
hagyja el az iskolát, hogy befejezze az iskolát;
elbocsát valakit a munkából, a szolgálatból;
nőjön ki párnából, nadrágból, rövid szoknyából, legyen idősebb, érettebb;
feltámadni a halálból;

8. módszer al. aktivitási ráta al. a történet kísérő körülményei: az egész erőtől, az összes (az utolsó) erőtől;
za) ízlésből nevetni;
a lélektől (perelni, beszélgetni, beszélgetni valakivel) őszintén, szívből;
az (egész) lélektől, a lélek mélyétől valakit, valamit utálni, valamit megbánni stb.
szívből szólni, valakinek kiabálni stb. Tisztelettel;
a kékből váratlanul, hirtelen;
megszokásból, megszokásból;
tréfásan (pl. mondani valamit);
fejből fejből;
látásból (ismerni valakit);
értékelje az ügyeket magasabb vélemény alapján (Min.);
A saját munkámat vállalom. (Taj.) Élj kézről szájra, hogy csak ételért keress;
egyharmada, fele, a túlnyomó többség;
három lépésből a századosba (Krno) lőtt;
Számára a szakasz az alapoktól fogva új életet jelent. (Karv.);
kirakni karátból, megjósolni kézzel;
Az úr szavaiból megértette. (Taj.);
hibáztatni valamit valakinek az arcából, a szeméből;

9. ok, ok, inger, indíték vagy következmény: valaki ösztönzésére;
saját akaratukból, a nép akaratából;
orvos parancsára, egy párt (kormány) nevében, kényszerítésről, büntetésről, politikai okokból, indítékokból;
ismeretlen okból;
az ő hibájából;
együttérzésből, valaki irgalmából;
hosszú időből (hosszú időből);
(tiszta) szeretetből;
haragból, irigységből, emberi gyengeségből, bosszúból;
kétségbeesésből, félelemből;
hanyagságból, buzgalomból;
szerénységből;
meggyőződésből, hálából;
valamit tekintve, valakinek;
szenvedélyből, hobbiból, sportból, szórakozásból stb.
kíváncsiságból, vadászatból, barátságból;
élvezni a győzelmet, a sikert;
úti fáradtság;
legyengült a betegségtől;
bor érzés (Al.) Nagyon fáj a fejem. (Laz.) Az ember durva mindezekkel szemben. (Laz.) Mindannyian aggódtunk, hogy mi fog történni. (Ágynemű) Senki sem szült nagy szavakkal. (Min.);
a semmiből a) ok nélkül, ok nélkül;
b) hirtelen, váratlanul;
Egy kis félelem a kis úrtól. (Zgur.);
keresetből fizet;
beszélni, kiáltani egy álomból;

10. visszatérés, érkezés stb. a cél elérése után, miután teljesített valamit: kaszálásból, fürdésből, betakarításból, szolgálatból, munkából, nyaralásból stb.
az első műszakból jött (Hor.);
Nagyapa elhagyja a piacot. (Taj.)

11. megfontolás, vizuális viszony: technikai szempontból;
tudományos szempontból;
feltárni valamit minden oldalról;
minden szempontból kiváló;
a gyakorlat szempontjából;
Minden oldalról gondolkodott, gondolta. (Švant.);
legjobb, legrosszabb;
nem a legtávolabbi közülünk;
minden kijön belőled;
az egyik szobát lakta (Taj.);
Te is közéjük tartozol! (Zúb.);
És ez az egyik oka. (Fog.) Nem volt olyan, akit megszokhattak volna. (Min.);
oktató, hivatásos forradalmár;
lebukni a számoktól, gyenge a fizikától, felidézni, kipróbálni valakit a matematikából;
erkölcsi jegyek;
irodalmi előadás;
levonja a fizetésből;
elfogy valami az adósságból;
levonja a bérekből;
vegyen ki valamit a pénzből;
szülői fizetés (Taj.);
elengedni makacsságát, büszkeségét;
ne nyerj semmit a torta lyukából;

12. eszköz, jelentése: lő, lő, lövés ágyúból, puskából, pisztolyból;
dohányzás, pipából pöfékelés;
inni, inni palackból, bögréből önteni;
öntés vödörből;
élni a mesterségből;
alamizsnából, bőrkeményedésből, munkából, szerény megtakarításból stb.
jöjjön ki a fizetésből elég a fizetéssel;

13. az alany elkülönítése. törölje le a széket a porról;
Az asszonyok megtisztították a répát a sárból. (Jil.) A szobalány lesöpörte a vállát a porból. (Egy csapat.);
vallja be valakinek az érzelmeket, a szeretetet;
megvallani, megbánni a bűnöket;
a betegség gyógyítása;
gyógyítani a rákot, valamiből valamit csinálni;
fuss a vér elől;
köszönöm hivatalból, hivatalból;
elbocsát valakit;
kizárni valakit a pártból;
szakítsa meg a robotokat;
aludni valamiből valamit elfelejteni;
kijön a költeni kívánt pénzből;
ki az életből;
dörzsölni valakit a bőrből, a végsőkig kirabolni;
valakit árulással, kémkedéssel, hűtlenséggel vádolni;

14. személy beavatkozása al. egy tevékenység jelensége (objektív kapcsolat): nevetni valakin;
bolondot csinálni valakiből;
ne csinálj belőle semmit (semmiből semmit)