solid

Március 3-a a hallás világnapja, amelyet a hallásgondozás nemzetközi napjának is neveznek, ezért ebből az alkalomból a hallásra és a hallászavarok megelőzésére összpontosítunk. A világon 360 millió hallássérült ember él, és az ilyen halláskárosodás akár 50% -át is meg lehet előzni. A hallási rendellenességek gyakran zavarják az időseket és kísérő jelenségüket, sajnos társadalmi elszigeteltség is fennáll.

Az igazán idős emberek rosszabbul hallanak?

A hallás az egyik legfontosabb érzék, amelyet folyamatosan használunk. A szemekkel ellentétben, amelyeket bármikor becsukhatunk, a füleket nem tudjuk becsukni (hacsak nem számoljuk a füldugókat), ezért folyamatosan éberek. Az évek múlásával az emberek által hallott sávszélesség kissé csökkenni kezd. Idős korban, amikor a test gyengülni kezd, a halláskárosodás gyakran hangsúlyosabbá válik. Ez természetes folyamat, de idősebb korban lendületet vesz. A hallás harminc éves kor körül kezd romlani. Eleinte a változások nem feltűnőek és lassan fejlődnek. Sok embernek a hatvanas éveiben kezd érezhetően hallási problémája lenni.

Melyek a halláskárosodás okai?

Mint a legtöbb érzékszervi rendellenességnél, az okok is különbözőek. Két alapvető csoportra osztjuk őket - veleszületett rendellenességekre és szerzett rendellenességekre. Az ápolási gyakorlatban leggyakrabban a halláscsökkenés tipikus idős korával találkozunk, amely az öregedés természetes kísérő jelensége. Ennek oka például a dobhártya megvastagodása és a belső fül változásai. A hallójárat fülzsírral való eltömődése gyakran a halláskárosodás mögött rejtőzhet. A hallási rendellenességek számos gyulladásos betegséget, például középfülgyulladást okozhatnak. A halláskárosodás bizonyos fertőző betegségeknél is előfordulhat, például mumpsz vagy agyhártyagyulladás esetén. A hallási rendellenességek gyakran szív- és érrendszeri betegségeket, szklerózist, metabolikus betegségeket is okoznak, például cukorbetegséget, pajzsmirigy hipofunkciót, reumás ízületi gyulladást vagy vesebetegségeket is a halláskárosodás okai.

Az otolaryngology során az orvos otoszkóppal részletesen megvizsgálja a füleket.

Milyen fokú halláskárosodást ismerünk?

A halláskárosodás mértékétől függően különbséget teszünk halláskárosodás, részleges és teljes halláskárosodás között. Az idősebb embereket a halláskárosodás leggyakrabban érinti, nehezen hallanak néhány másolatot a színházban, és csendes beszélgetések zajos helyeken vagy amikor több ember beszél egyszerre. Ideges süketségnek nevezzük ezt a halláskárosodást. A hallási rendellenességek alacsony vagy alacsony frekvencián befolyásolják a hangot vagy a zajt. Ezért az idősebb emberek sokkal jobban megértik azokat, akiknek alacsony a frekvenciájuk, ami jobb egy durvább hangon beszélő férfinak, mint egy nőnek.

A fülzúgás, vagyis a fülzúgás szintén gyakori betegség az időseknél. A beteg nem hall zajot, fütyülést vagy zümmögést. Ez nem betegség, hanem olyan tünet, amelynek eredete gyakran ismeretlen. Főleg magas vérnyomás vagy cukorbetegség esetén fordul elő, a beteg megfelelő gyógyszert kap, de a kezelés általában hosszadalmas. Fő célja a belső fül szerkezete károsodásának megállítása. A szenvedő nem tud elaludni, nem tud koncentrálni, elveszíti étvágyát, szorongóvá válik és gyakran megváltoztatja személyiségét, dühös és ingerlékeny. Egy másik gyakori probléma a fül hanggal szembeni túlérzékenysége, ahol a beteg érzékeny bizonyos hangfrekvenciákra.

Hogyan lehet megakadályozni a halláskárosodást?

Mint sok betegség esetében, az Ön életmódja is fontos szerepet játszik a halláskárosodásban. A zaj nem járul hozzá a halláshoz, ezért a hallásproblémákat gyakran zajos munkahelyi környezet, vagy akár rendszeres hangos zene vagy tévés zaj okozza. Ily módon az ember még produktív korában is problémákat okozhat, és idős korában ez csak súlyosbodni fog. Egy másik fontos tényező természetesen a higiénia.

Az audiometria feltárja a halláskárosodás kezdeti problémáit is.

Kezelhető-e hallásvesztés vagy romlás? Hogyan?

Igen, a halláskárosodás kezelhető, ezért ha Önnek vagy az Ön gondozásában álló idősnek halláskárosodás gyanúja merül fel, ne habozzon minél előbb felkeresni egy otolaryngológust. Az emberek gyakran tévesen úgy vélik, hogy a halláskárosodás az öregedés természetes része, ezért kevés figyelmet fordítanak erre a problémára. A halláskárosodás azonban megfelelő diagnózissal és kezeléssel megelőzhető, vagy legalábbis lelassítható.
A fül-orr-gégészeti vizsgálat a fül mikroszkóp vagy otoszkóp alatt történő vizsgálatából áll. Ezt követi egy fülfunkciós teszt, egy audiometrikus teszt, amelynek során a fejhallgató felhelyezi a fejhallgatót, és különböző frekvenciájú hangokat enged magába, hogy megtudja, mely frekvenciákat csillapították. Ha ezek az eljárások nem diagnosztizálják, akkor összetettebb vizsgálatok következnek.

Bizonyos frekvenciák iránti csökkent érzékenység esetén a betegnek olyan gyógyszereket kell szednie, amelyek befolyásolják az idegrendszerét, mint például a pregabalin, a mirtazapin és a gabapentin, amelyeket a fülzúgás kezelésére is használnak. A kezelést infúziók vagy tabletták formájában is alkalmazzák, amelyek tágítják az ereket, ezáltal javítva az egész test és a fül véráramlását. A fülzúgás kezelése kiegészíthető pszichoterápiával.

Milyen korlátokkal néznek szembe a siketek?

A zaj általában alkalmas hallássérült betegek számára, de még teljesen csendes környezetben sem. A probléma például akkor fordulhat elő, ha olyan szomszédokkal élünk együtt, akiket hangos tévé vagy rádió zavarhat. Előfordulhat, hogy a rokonok vonakodnak megismételni azt, amit egy pillanattal ezelőtt mondtak. A halláskárosodást gyakran alábecsülik, és a család vagy az ismerősök gyakran azzal vádolják a beteget, hogy feltalálja, mi okozza a páciens önbizalmának elvesztését, ezért elkezdhetik támogatni a társadalmi elszigeteltséget. Az is veszélyes lehet, hogy nem figyelmeztető jelzéseket hall, mint például az utcán dudáló autó, de csengő telefont sem. A fülzúgás ellenkező problémát okozhat a beteg számára. Úgy érzi, hogy valaki mond neki valamit, miközben csend van körülötte, hallja a mobiltelefon csengését, amikor nem cseng. Ettől ideges, kimerült lehet, és bolondnak érezheti magát.

Tudta, hogy a jelnyelv minden nyelven eltér, és csak néhány közös karaktert tartalmaz?

Mit kell tenni?

Különösen fontos megtanulni a pácienssel való megfelelő kommunikációt. Ha a halláskárosodáson kívül más problémái vannak, akkor ezt a hátrányt figyelembe kell venni. Egyébként a siketek viszonylag függetlenek. A különös figyelem azonban nem árt bizonyos helyzetekben, amikor a halláskárosodás veszélyes lehet (pl. Forgalomban). A hallássérülteknek türelmesnek és megértőnek kell lenniük, hogy megakadályozzák őket szégyenkezésben és betegségükben.

Mit ne tegyünk?

A koleszterin, a túlsúly, a dohányzás, a nagy adag aszpirin és bizonyos típusú antibiotikumok szintén negatívan befolyásolják a hallást, ezért elővigyázatosságból kerülni kell őket. A társadalmi elszigeteltség veszélyes, ezért nem szükséges vádolni a hallássérült időseket, hogy nem hallgattak rátok és nem fordítottak hátat, amikor beszéltek vele. A betegek érzékenyek a halláskárosodás kitalálásának vádjaira is, ezért kerülni kell a hasonló témákat.

Milyen speciális segédeszközök vannak a hallássérültek számára?

A hallássérült betegek számára többféle fülgép létezik. Ez egy olyan eszköz, amely felerősíti a környezetből érkező hangokat. Mérsékelt és súlyos halláskárosodásban szenvedő betegek számára írják fel, általában jobb hallásig. Figyelembe kell venni azokat az akusztikai körülményeket, amelyekben a gépet használni fogják, vagy hogy például társadalmi és kulturális eseményekre megy-e. A kis hallójárati eszközt csak olyan betegek használhatják, akiknek nincs károsodott a finommotorikus képességük és jó a látásuk. Vannak függő, hallójáratú és csatornás hallókészülékek, amelyeket a hallójáratba helyeznek. A hallójárat és a csatornás hallókészülékek egyedileg készülnek a páciens fülnyomására. Különálló fültömb készül a gépek lógásához a füllenyomat szerint. Az erősebb hallókészülék általában nagyobb, mert nagyobb az akkumulátora és a hangszórója.

A halláskárosodás mértékétől függően különböző méretű hallókészülékek állnak rendelkezésre.

Miben különbözik a siketek gondozása az átlagos betegnél?

A legtöbb esetben a halláskárosodás nem a fő oka annak, hogy az idősek gondozási szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ez azonban gondot jelenthet a gondozó számára - különösen a kölcsönös kommunikáció területén. Különösen nagy kihívást jelent kezdettől fogva. Meg kell tanulni helyesen kommunikálni egy ilyen érintett idősebbel - lassabban, hangosabban beszélni, artikulálni, nyugodtan és többször ismételni a mondatot, gesztusokat használni, vagy megtanulni a jelnyelvet. De vigyázat - a jelnyelv országonként ugyanúgy különbözik, mint az általunk beszélt nyelvek. És bár Ausztria némileg hasonlít a szlovákra, a Németországban használt jelnyelv egészen más, mint a miénk. Fontos az is, hogy figyelmesen hallgassunk, észrevegyük, mit mond nekünk a gondozott idős.