Egészségügyi és orvosi videó: Die 5 Biologischen Naturgesetze - Die Dokumentáció (2021. február)

A tüdőrák olyan betegség, amelyben a rosszindulatú sejtek a tüdőszövetben képződnek, és daganatot képezve növekednek, esetleg korrodálják a normál szövetet, és ezt követően tönkreteszik a tüdő működését.

betegségek

A tüdőráknak két fő kategóriája van: a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) és a kissejtes tüdőrák (SCLC), amely a leggyakoribb NSCLC. Ha a rák mindkét típusú tulajdonsággal rendelkezik, akkor vegyes kissejtes/nagysejtes ráknak nevezzük. Van egy másik típusú tüdőrák is, karcinoid tumorként ismert.

Mennyire gyakori a tüdőrák?

Az American Cancer Society szerint becslések szerint az Egyesült Államokban 2007-ben várhatóan 213 380 új tüdőrákos eset várható, ami az összes rákdiagnózis 15 százalékát jelenti. A férfiaknál az előfordulási arány jelentősen csökken, míg a nőknél hosszú időn át tartó növekedés után az arány megközelíti a fennsíkot. Az összes rák közül a tüdőrák a leggyakoribb haláleset mind a férfiak, mind a nők körében, és becslések szerint 2007-ben az összes rákos haláleset 29% -át tüdőrák okozza. 1987 óta több nő halt meg tüdőrákban, mint mellrákban.

Melyek a tüdőrák kockázati tényezői?

A következő kockázati tényezőket kapcsolták össze a tüdőrákkal:

Dohányzás: Úgy tűnik, hogy a dohányzás a tüdőrák fő kockázati tényezője. Míg a cigarettázás az elsődleges tettes, addig a cigaretta- és tubusdohányzás majdnem ugyanolyan valószínűséggel okoz tüdőrákot. Az úgynevezett "passzív füst" vagy a környezetben lévő dohányfüst szintén növeli a tüdőrák kockázatát. Egy dohányosnál élő, nem dohányzónál 30 százalékkal nagyobb a tüdőrák kialakulásának kockázata, mint annak, aki nem dohányzónál él.

Radon: Egy láthatatlan, szagtalan radioaktív gáz, amely az urán bomlása során természetesen előfordul, a radon nem káros, ha szétszóródhat, mint a szabadban, de a radon behatolhat az otthonokba az alagsoron keresztül, csapdába eshet, koncentrálódhat és potenciális rákkockázatot jelenthet. Ez például akkor fordulhat elő, amikor egy ház természetes urántalajra épül.

Vegyi anyagok a munkahelyen: Számos vegyi anyagot a munkahelyen rákkeltőnek vagy rákot okozó anyagnak tekintenek, amely tüdőrákhoz vagy más rákhoz vezethet. Ezek az anyagok a következők:

  • Radioaktív ércek, például urán
  • Levegővel előállítható és belélegezhető vegyszerek vagy ásványi anyagok, például arzén, berillium, vinil-klorid, nikkel-kromát, szénpor, mustárgáz és klór-metil-éterek
  • Kőolaj-üzemanyagok és kipufogógázok, például benzin és dízel

Családi történelem: Azoknak a szülőknek, testvéreknek vagy nővéreknek, akiknek tüdőrákja volt, valamivel nagyobb a tüdőrák kockázata.

Orvosi sugárkezelés a mellkason: Azoknál az embereknél, akik mellkasterápiában részesültek, például a Hodgkin-betegség miatt kezelt betegeknél vagy a nőknél, akik a mastectomia után sugárkezelésben részesültek, fokozott a tüdőrák kockázata.

Azbeszt: Az azbesztszálak magas koncentrációjának való kitettség jelentős tüdőrák-kockázatot jelent. Az azbesztet már nem használják építőiparban vagy kereskedelmi termékekben, de sok régebbi otthonban és épületben még mindig megtalálható. Nem tekinthető veszélynek, kivéve, ha azt a levegő károsítja, helyreállítja vagy lebontja.

Tüdőgyulladás és hegek: Azok az emberek, akik tuberkulózisban szenvedtek, vagy néhányuk tüdőgyulladás vagy heg maradhat, ami növeli az adenokarcinóma tüdőrák kialakulásának kockázatát.

Talkum és talkum: Korai tanulmányok azt sugallják, hogy a talkumnak nagyobb kockázata volt a tüdőráknak az ipari talkumnak való kitettség miatt, amely azbesztet tartalmazhat. A talkum-bányászok legújabb tanulmányai azonban nem találtak szokatlanul magas arányú tüdőrákot. A talkum termékek, például a baba por, a szövetségi előírások szerint azbesztmentesek. Megállapították, hogy használatuk nem növeli a tüdőrák kockázatát.

Szilikózis és berillium: Azok a betegek, akiknél ezek a tüdőbetegségek, amelyeket szilícium vagy berillium lélegzése okoz, szintén nagyobb a tüdőrák kockázatának.

Légszennyeződés: Bár a kockázat jóval kisebb, mint a dohányzás, néhány erősen szennyezett város rossz levegőminősége kissé növelheti a tüdőrák kockázatát.

A tüdőrák szűrővizsgálata van?

Mivel a tüdőrák gyakran átterjed más szervekre, mielőtt tüneteket okozna, a tüdőrák idő előtti diagnosztizálásához szükséges hatékony szűrővizsgálat sok életet menthet meg. Sajnos a vizsgálatok azt mutatják, hogy a mellkasi röntgensugarak és a nyák felhasználásával végzett szűrővizsgálatok nem észlelik elég korán a tüdőrákokat ahhoz, hogy javítsák a beteg kezelésének esélyét. Ezért a mai tüdőrák szűrési technikák korlátozottak. A tüdőrák szűrésének valóban hatékony technikája után kutatnak.

Hogyan diagnosztizálják a tüdőrákot?

A korai tüdőráknak nincsenek egyértelmű tünetei, ezért a tüdőrák általában még nincs korai szakaszában, kivéve, ha más okok miatt véletlenül várhatóak az orvosi vizsgálatok során. A tüdőrák leggyakoribb tünetei hasonlóak más betegségek tüneteihez. A tüdőrák kizárása érdekében orvoshoz kell fordulnia, ha a következő tünetek jelentkeznek:

  • Tartós száraz köhögés, amely nem tűnik el
  • Mellkasi fájdalom, amely súlyosbodik, ha mélyen lélegzik
  • horkolás
  • Étvágytalanság és fogyás
  • Véres vagy vörösesen áteresztő kiváltók (hám vagy nyálka)
  • Légszomj
  • Ismétlődő fertőzések, például hörghurut és tüdőgyulladás

Amint a tüdőrák más szervekre terjed, más tünetek jelennek meg, többek között:

  • Csontfájdalom
  • A váll vagy a láb gyengesége vagy zsibbadása
  • Szédülés vagy rohamok
  • Sárgaság (a bőr és a szemek sárgulása)
  • A test felszíne közelében lévő tömegek (jelezve, hogy a rák átterjedhet a bőr vagy a nyirokcsomók alatti szövetekre)

Hogyan tudom megtudni a tüdőrák mértékét és súlyosságát?

A tüdőrák megjelenésekor és a tünetek megjelenésekor diagnosztizálják és osztályozzák őket egy szakaszos eljárás segítségével, amely a kezelés kiválasztásának alapját is képezi. Az átmeneti folyamat a következőket foglalhatja magában:

  • Fizikai vizsgálat és anamnézis: A betegség általános egészségi állapotának és tüneteinek (például csomók) ellenőrzése, valamint a beteg egészségi szokásaival, kockázati tényezőivel, korábbi betegségekkel és kezeléssel kapcsolatos kérdések.
  • Radiológiai vizsgálatok: A nem kissejtes tüdőrák radiológiai tesztjei a következők:

Hogyan működik a tüdőrák?

A tüdőrák progressziójának több szakasza van annak nagysága, a tüdőben való elhelyezkedése, a szövettípusok alapján, átterjedt-e a nyirokcsomókra és áttétes-e (távoli szervekre terjedt-e).

Okkult fázis: A ráksejtek azonosíthatók a köpetben, de a daganat képalkotással vagy bronchoszkópiával nem található meg, mert túl kicsi vagy még nem alakult ki.

0. lépés: A daganat csak néhány sejtréteg, és csak a légcsatornák bélésére korlátozódik. Nem hatolt be a tüdő felső rétegébe, sem a nyirokcsomókban, sem a tüdőn kívül sehol nem található.

I. szint: a daganat még mindig csak a tüdőbe korlátozódik, és normál szövet veszi körül, de megnőtt. A nyirokcsomók nem tartoznak ide.

  • Béke daganatok IA 3 centiméternél kisebb, és még nem veszélyezteti a hörgők fő ágait.
  • Feltételek IB a daganatok nagyobbak, mint 3 cm, és/vagy részben elzárhatják a hörgők főágát.

II. Szint: A rák terjedni kezdett a közeli nyirokcsomókba vagy a mellkasfalra, a rekeszizomra, a mellhártyára (a tüdő külső bélése) vagy a szívburokra (a szívet körülvevő külső szövetréteg).

  • Államok IIA a daganatok nem nagyobbak, mint 3 cm, és nem befolyásolják a hörgők fő ágait.
  • Államok IIB a daganatok nagyobbak, mint 3 cm, vagy részben eltömítik a hörgők fő ágait, ami valószínűleg még a tüdő összeomlásához is vezet. A rák azonban nem terjedt el távoli nyirokcsomókra vagy szervekre.

III. Szint: Ezt a stádiumot fokozza a daganat növekvő inváziója a tüdőbe és a környező szövetekbe és nyirokcsomókba. A III. Szakasz két szakaszra oszlik.

  • IIIA fokozat magában foglalhatja a fő hörgőt, részben légúti elzáródással. Ebben a szakaszban a rák átterjedhet a mellkas bármelyik nyirokcsomójára, ugyanazon az oldalon, mint a rák, de nem a távoli csomópontokra. Lehet, hogy átterjedt a mellkas falára vagy membránjára, a mellhártyára vagy eltakarja a fő hörgőt, ami tüdő összeomlást vagy tüdőgyulladást okoz.
  • Államok IIIB átterjedtek a mellkas és a mediastinum nyirokcsomóira, a tüdő közötti területre, amely tartalmazza a szívet és a fő ereket, a légcsövet, a nyelőcsövet és más szöveteket. Vagy átterjedtek a mellkas vagy az alsó nyak másik oldalán található nyirokcsomókra. A IIIB. Szakaszban két vagy több különálló daganatos csomópont lehet, vagy a tüdőt körülvevő térben lehet rákos sejteket tartalmazó folyadék. A rák terjedhet távoli nyirokcsomókra, de még nem terjedt el távoli szervekre.

IV. Szakasz: A rák áttétet adott, ami azt jelenti, hogy átterjedt a test más részeire vagy a tüdő másik lebenyére.

Hogyan kezeljük a tüdőrákot?

A kezelés főleg a rák stádiumától függ a diagnózis idején, különösen attól, hogy a rák mennyire terjedt el. A kezeléshez való hozzáférés függhet attól is, hogy a betegnek egyéb egészségügyi problémái vannak-e.

A szokásos kezelések lehetnek helyi vagy szisztémásak. A helyi kezelések, például a műtét vagy a radioterápia eltávolítják vagy elpusztítják a rákot a tüdőben és a környező területeken. A szisztémás kezelések, például a kemoterápia vagy a biológiai terápia, elpusztítják vagy kontrollálják az egész test rákos sejtjeit. A tüdőrákos betegek gyakran helyi és szisztémás kezelésben részesülnek.

A tüdőrákban szenvedő betegek általában a kezelési csoportokba oszthatók a rák stádiuma alapján a diagnózis idején:

  • BAN BEN 0. stádium, I. stádium és II. stádiumú nem kissejtes karcinóma a tüdőrák műtéti úton eltávolítható, a sugárterápiát olyan betegeknél alkalmazzák, akik más egészségügyi problémák miatt nem tudnak műteni.
  • BAN BEN szakasz III, ha a daganat átterjedt a környező szövetekre vagy nyirokcsomókra, a kezelés magában foglalhatja a műtétet, a sugárzást és/vagy a kemoterápiát kombinációban.
  • BAN BEN szakasz IV a kezelés főként palliatív a fájdalom csökkentése, a fogyatékosság kezelése vagy a betegség progressziójának lassítása érdekében.

Sebészeti kezelés

A műtét a legnagyobb esélyt kínálja a daganatok kezelésére, amelyeket elkaptak, mielőtt más szervekre vagy nyirokcsomókra terjedtek volna. Fejlettebb rák esetén a műtét nem gyógyítja meg a betegséget, de képes megoldani a szövődményeket, enyhíteni a fájdalmat vagy kezelni a rákkal kapcsolatos rendellenességeket. A tüdőrákos műtétek három általános típusa:

  • Orvosi műtét: a diszkrét tumor teljes eltávolítása, amely a tüdő területére korlátozódik. Ez magában foglalhatja a tüdőszövet ékének eltávolítását, a tüdő lebenyét vagy az egész tüdőt.
  • Lebomlás: nem gyógyszeres, hanem a daganat egyes részeinek eltávolítására készült annak méretének csökkentése érdekében, a további sugárkezeléssel vagy kemoterápiával történő kezelésig.
  • Palliatív műtét: fájdalomcsillapításra vagy a rákkal kapcsolatos fogyatékosság kezelésére szolgál.

Kezelheti a tüdőrák mellékhatásait?

A mellékhatások valószínűleg a tüdőrák kezelésének minden módszerével jelentkeznek. A műtéti mellékhatások a művelet típusától függően változhatnak. A műtét során szövődmények lehetnek vérzés, szervkárosodás és szervműködési zavar. A műtét után a mellékhatások lehetnek fájdalom és fertőzés.

A kemoterápia mellékhatásai a gyógyszer típusától, az egyes betegek reakciójától és a tolerancia szintjétől függően változnak. Ide tartozik az émelygés, hányás, hajhullás és fáradtság, amelyek nagyon kellemetlenek lehetnek, de általában átmeneti jellegűek és a kezelés után eltűnnek. Ezzel szemben a biológiai terápiának, amely a szervezet összes sejtje helyett specifikus rákos sejteket céloz meg, kevesebb mellékhatása van, mint a kemoterápiának.

A sugárkezelés tipikus mellékhatásai a fáradtság, émelygés, étkezési problémák, hajhullás, bőrirritáció és szárazság.

Hol szerezhetek olyan információt, hogy jól élek tüdőrákkal?

Orvosa figyelmeztethet a közösségi és helyi tüdőrák támogatási forrásokra. Ezenkívül a következő webhelyek és szervezetek kutatási jelentéseket, információkat és segítséget kínálnak a tüdőrákban szenvedőknek:

  • Tüdőrák online
  • American Lung Association