Gabriela Bachárová, 2019. november 20., 17:30.

A szlovák oktatás sokat tanulhatott a finn nyelvből. Nem hiába tartják a világ legjobbjának, erről dokumentumokat forgatnak, és a világ minden tájáról érkező szakértők szakmai gyakorlaton járnak a helyi iskolákba.

miért

A finn oktatás világszínvonalú.

A finn gyerekek nem tapasztalják a stresszt az iskolákban, csak az igazán fontos dolgokat tanulják meg, és versenyzés helyett együtt dolgoznak. Tíz okot kínálunk fel arra, hogy miért a finn oktatás a legfontosabb. Mit vinnél tőlük iskoláinkba?

1. Egyenlő hozzáférés az oktatáshoz

Szlovákiában az iskolák bázisa már fel van osztva jóra és rosszra. Az ambiciózusabb szülők nem haboznak bejelenteni gyermeküknek egy fiktív állandó lakhelyet azon a környéken, ahol álmaik rangos bázisa található, hogy biztosak lehessenek abban, hogy valóban elfogadják a gyermeket. Finnországban a szülők egyszerűen beíratják a gyermeket a legközelebbi általános iskolába, és nem oldják meg azt, ami megfelelő minőségű az utódaik számára. Mert tudják, hogy az.

Hazánk néhány kisebbségének tagjai nehezen férnek hozzá az oktatáshoz, és ha a gyermek alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusú családból származik, akkor nagy valószínűséggel szakiskolába kerül, nem pedig egyetemre. Finnországban senki sem fogyatékos a háttere vagy a felnõtt család rosszabb helyzete miatt.

A tanulók tanulmányi eredményei összehasonlíthatók, nincsenek közöttük szélsőséges különbségek, mint nálunk, amikor például a Szlovákia nyugati részéről érkező diákok jobb tudást mutatnak a tantárgyakból, mint a keleti tanulók. Érdekes módon Finnországban nagyon kevés magániskola van, csak nincs rájuk szükség. Hazánkban gyakran jobb minőségűnek tekintik őket, mint az állami, ami sokat elmond.

2. Hét évig és kevesebb óráig iskolába járni

Eddig a második osztályosok általában hat tanítási órát tartanak nálunk, Finnországban az iskola első éveit legfeljebb három-öt óráig tanítják. Hétévesen megy iskolába, és nem hatévesen, mint nálunk. Ráadásul az óvodában a gyerekek semmilyen különös módon nem járnak iskolába, ahogy ez nálunk szokás, de csak sok időt töltenek kint, bármilyen időjárás esetén. "Ez egyszerűen egy módja annak, hogy a gyerekek gyerekekké váljanak" - áll az amerikai szerveren a www.bigthink.com címen megjelent cikkben, amely a finn iskolák sikereire összpontosít.

A gyerekeknek így több ideje van az iskola érettségére, és nem kényszerülnek arra, hogy hat évesen hosszú órákon át mozdulatlanul üljenek a padokon, és hosszabb ideig koncentráljanak, mint ami számukra természetes. Házifeladatok? Ezt nem tudják Finnországban. Az iskolai otthoni felkészülés az alsó tagozaton nagyon rövid, csak a magasabbaknál hosszabbodik meg. Az első osztályok könnyebbek, a gyerekek nem borítják el a tanárokat, a nagyobb csapat későbbi években indul, amikor a gyerekek már szellemileg érettek.

3. Későbbi iskolakezdés

A kora reggeli kelés nem növeli a hangulatot vagy a jó egészséget. A tanulók álmosak és bosszúsak, nehéz koncentrálni, teljesítményre kell kényszeríteni magukat. "A finn hallgatók általában kilenc és háromnegyed tíz között kezdik az iskolát" - írja a www.bigthink.com. Igaz, hogy aztán később, idősebbek lesznek a harmadik előtt. Az is tény, hogy egyes órákon akár 75 perc is lehet. Másrészt sokkal hosszabb szünetek vannak, gyakran kint zajlanak. Míg hazánkban mind a diákok, mind a tanárok megpróbálnak gyorsan megszabadulni a kötelességektől és délutáni szabadságot kapnak, Finnországban az iskolai és a szabadidő jobban összefonódik és egy kompakt egységet alkot.

4. A gyerekek nem kapnak érdemjegyet

Az oktatás első hat évében a gyerekek nem kapnak érdemjegyet, és a cél nem a gyengeségeik feltárása és rosszabb érdemjegyekkel való megbüntetés, hanem az erősségeik megerősítése és mindenekelőtt a tanulókban az ismeretek megszerzésének szenvedélyének ápolása. Míg a szlovákiai pályakezdők általában még mindig várják az iskolát, de az első hetek után nagy a csalódás és a vonakodás a tanulás és az iskolába járás miatt, főként az unalmas tanítás és az érdektelen információk elsajátítása miatt.

Szlovákiában az állami iskolák döntő többsége évfolyamon jár, bár törvény szerint nekik is van lehetőségük nem így értékelni, hanem a szóbeli értékelésre hagyatkozni. Ezt azonban általában csak a magán- és alternatívabb iskolák részesítik előnyben. Például a Montessori iskolák verbális értékelést, valamint tanulói önértékelést alkalmaznak. A Waldorf-iskolák sem rendelkeznek klasszikus besorolással, a tanulók írásbeli értékelést kapnak, amelyben leírják képességeiket, tehetségüket és erőfeszítéseiket.

5. Kevesebb hangsúly az enciklopédikus ismereteken

A finn iskolásokat nem borítja el a nagy mennyiségű tananyag. A hangsúly a valódi lényegen van. Kevesebbet tanulnak, és azt, amit a való életben használnak. A PISA-teszteken, amelyek arra szolgálnak, hogy az iskolások hogyan tudják felhasználni tudásukat a való világban, a finn iskolások rendszeresen az élvonalba kerülnek.

Finnországban öt évvel ezelőtt kezdtek úgynevezett több tematikus tanulási egységekkel, amelyek több terület ismeretét egyesítik. A hagyományos tárgyak megmaradtak, de az egységek sok szempontból kiegészítik őket. A cél, hogy a gyerekek megismerjék a több tantárgy közötti kölcsönhatásokat, és ami a legfontosabb, képesek legyenek felhasználni az új ismereteket a való életben és más emberek szolgálatában. Ezért nem igaz, hogy a finnek lemondtak tételeket, amint arról a média néhány évvel ezelőtt beszámolt.

6. Magabiztos, nem versenyképes és stressz nélküli hallgatók

Finnországban a tanár inkább partner, aki segíti a diákot a maximum elérésében, nem pedig az engedelmességet értékelő és az ellenkezőjét büntető tekintély. A finn iskolásoktól elvárják, hogy magabiztosak legyenek, kifejezzék véleményüket, képesek legyenek megvédeni azt. Ezt a szlovák hallgatók határozottan nem várják el, inkább szemtelenségnek számít. A verseny légköre helyett Finnországban a tanulókat arra ösztönzik, hogy működjenek együtt. A cél nem az, hogy másokkal kitűnőbb legyen, sokkal inkább az, hogy közös utat és támogatást találjanak velük.

"Míg az amerikaiak és más nemzetek az iskolarendszert egy nagy darwini versenyként fogják fel, a finnek másként látják" - olvasható a www.bigthink.com cikkében, mondván, hogy az északiak követik a mottót: Az igazi nyertesek nem versenyeznek.

7. Hangsúly az idegen nyelveken

A finn diákok három-négy idegen nyelvet beszélnek, amelyeket az óvodában kezdenek. Számos televíziós műsort nem szinkronizáltak, de a hallgatóknak lehetőségük volt gyakorolni angol, német vagy spanyol nyelvüket.

8. Nincs mindenki számára azonos teszt

A finn iskolarendszer azon az előfeltevésen alapszik, hogy minden gyermek jó valamiben, és nem követeli meg, hogy az iskolások mindenben jók legyenek. Nincs szabványosított teszt, amelyet mindenki számára el lehet végezni országszerte. A finn iskolák nincsenek központosítva, felülről működnek, de nagy szabadságuk van abban, hogy mit és hogyan fognak tanítani. A szülők bíznak bennük, ami a siker egyik előfeltétele.

9. A tanári hivatást tiszteletben tartják

Finnországban csak a legjobbak legjobbjai jutnak el az oktatási karokra. A jelentkezőknek csak mintegy tíz százaléka tesz le szigorú vizsgát. A tanárok tehát a nemzet igazi elitjét alkotják.

Míg Szlovákiában a pedagógiát gyakran olyan emberek tanulmányozzák, akiknek nincs konkrétabb elképzelésük a jövõbeli szakmai karrierjükrõl, és gyakran nem is feltételezik, hogy az egyetem elvégzése után valóban a tábla elé állnak. Finnországban értékelik a tanárokat, ami jó pénzügyi értékelésükben is megmutatkozik. Tanáraink semmilyen nagy tiszteletet nem élveznek, éppen ellenkezőleg.

10. Az oktatást a társadalom számára valóban fontosnak tartják

Nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra Finnországban. Habár hivatalosan Szlovákiában is van, valódi fejlesztése érdekében nem sokat tesznek meg, és az iskolák a puccs óta alig változtak. A memorizálást továbbra is a sok, jelentéktelen tanterv uralja, elutasítva a való életből. A diákok megtanulnak írni, gyakran anélkül, hogy igazán megértenék a tananyagot, és tesztelés után azonnal elfelejtik. Unalmas módszerekkel tanítják, amelyeknek nincs esélyük a hallgatók bevonására.

Hiányzik az oktatás megfogalmazott célja is. A finnek meghatározták. A tanítás célja nemcsak a munkára való felkészülés, hanem egy olyan általános perspektíva megszerzése is, amely segít nekik jobb életet élni és tenni valamit a társadalomért, amelyben élnek. Szlovákiában a hallgatók hajlamosak versenyezni és gyakran mások kárára érvényesülni.