A 3-4 hét első két órájában a hallgatók ugyanazt a tantárgyat veszik igénybe, hogy „férjhez menjenek” hozzá, nincs szokásos menetrend. Nyelveket, zenét és gyakorlati tudományágakat tanítanak, a tanítás megszervezése többnyire projektek formájában zajlik
11. nincs igazolás, évente egyszer feldolgozzák a hallgatóval kapcsolatos szakvéleményeket, de kérésre igazolást is ki lehet állítani. Nem osztályozzák tanításra
12. Ezekben az iskolákban nincs igazgatótanács, csak az önkormányzat és hetente ülésezik, hogy megvizsgálja a legfontosabb dolgokat. Az iskolai önkormányzatban is vannak szülők. A tanárok között nincs fizetési különbség.
13. A szülők nagyon részt vesznek az iskolák munkájában, részt vesznek az iskolai kirándulásokról, ünnepségekről szóló találkozókon, részt vesznek szertartásokon, ünnepségeken, egyes szülők segítenek az iskola munkájában, főleg művészi és kézműves tevékenységekben
14. Nagy hangsúlyt fektetnek a tanárképzésre - ez nemcsak a tudásra, hanem az empátia képességére is kiterjed - empátia, szociálpszichológiai képzés, kreativitás és hasonlók. A tanár szerepe az önismeret és a gyermekek önállóságának fejlesztésének elősegítő szerepe

alternatív

M. MONTESSORIOVA PEDAGÓGIA

M. Montessori 1870-ben született Olaszországban, 1953-ban hunyt el Hollandiában. Alapvető gondolata az volt, hogy megszabadítsa a gyermeket a felnőttek diktatúrájától, hogy "szabadságot adjon a gyermeknek", abban a hitben, hogy a gyermeknek önmagában elegendő belső előfeltétele van ahhoz, hogy jó emberré váljon. A gyermek filozófiáját a vallás, de az orvosi végzettsége és a fogyatékkal élő gyermekekkel végzett munka is fémjelezte.

A gyermek deviáns fejlődésének fő oka a felnőtt és a gyermek állandó "küzdelme", ​​a felnőtt gyermek akaratának erőltetése. Azt mondja, hogy a "gyermeki engedelmességet" minden formában "jónak" tekintik:

a test engedelmessége (üljön nyugodtan, hallgasson, ne szaladjon)
engedelmesség az intelligenciának (hűségesen elsajátítja, amit a tanár mond és ahogy akarja)
a tevékenység iránti engedelmesség (csak ott valósulhat meg a gyermek, ahol a tanár megengedi, és csak az általa előírt módon)
engedelmesség a gyermek akaratának (a gyermek saját akaratának tagadása)

A gyermek elnyomása hátráltatja személyiségének és képességeinek fejlődését.

Montesorri pedagógiájának főbb elvei és módszerei:
Az 1. gyermeknek csak azt szabad tennie, amit egyedül csinál
2. Az oktatási környezetnek olyannak kell lennie, hogy megfeleljen a gyermekek és nem a felnőttek igényeinek. Lehetővé kell tennie a gyermekek számára a fejlődésüket. Ez főleg három pillanat határozza meg a stimuláló környezetet:
a) a készülék megfelelősége (alsó kilincsek)
b) taneszközök (henger, kocka…)
c) minden gyermeknek rendelkeznie kell a munkasarokkal
3.