évvel ezelőtt

Márciusban meglátogattam Kassát, az ország keleti részén fekvő várost, amely Szlovákia második legnagyobb városa. Másodszor jöttem ide, mióta elfogadtam Japán szlovákiai nagyköveti posztját. Ezúttal elfogadtam a Nippon Weekend szervezőinek meghívását, egy eseményt, amely a helyi japán szerelmesek kezdeményezéséből fakadt, és idén tizedik alkalommal került megrendezésre.

Évente különféle események zajlanak Szlovákiában, ahol az emberek megismerkedhetnek az egyes országok kultúrájával. Pozsonyban, Szlovákia fővárosában ilyen kulturális eseményekre kerül sor, úgyszólván minden héten. Beltéri vagy kültéri kulturális események szinte egész évben zajlanak - kellemes tavasztól, nyáron őszig. Többségüket az egyes államok nagykövetségei szervezik, vagy a szlovák kormányt vagy helyi önkormányzatokat képviselő szervezetekkel együttműködve jönnek létre.

Ezektől az eseményektől eltérően azonban a Nippon Weekend egy olyan esemény, amely spontán kezdeményezésként merült fel a japán kultúra iránt érdeklődő koshi csoportnak. Mondhatni, hogy úgymond "otthon" jött létre. Ez valóban egyedülálló esemény, és a hatóságok nem vesznek részt közvetlenül benne. Néhány évvel ezelőtt szervezői együttműködni kezdtek Japán szlovákiai nagykövetségével is, de szervezeti magja továbbra is kizárólag szlovákokból áll.

Az első nipponi hétvégére tíz évvel ezelőtt került sor. Eredetileg csak egy kis esemény volt, amely a japán kultúra néhány kedvelőjének találkozójára emlékeztetett, az ún Nihon otaku. Tízéves fennállása alatt azonban látványos eseménysé nőtte ki magát. Ma csaknem százan vesznek részt annak szervezésében, látogatók hozzánk nemcsak Kassáról, hanem a környező régiókból, sőt külföldről is érkeznek hozzánk.

Idén a Nippon Weekendet március 18-án és 19-én rendezték. Nagyszerű lehetőség volt számomra, hogy részt vehessek szombat reggel a tizedik évfordulóján. Sajnos az időjárás esős volt, de mégis sokan vettek részt rajta.

A program szerint több tucat esemény várta a látogatókat két nap alatt. A program egyik részét a harcművészeteknek szentelték - láthattak aikido, delhi-delhi, kenda, karate, japán íjász kjudo vagy akár ninja előadásait. Különféle előadásokat vagy műhelymunkákat tartottak például zazen meditációnak, hagyományos társasjátékoknak, például go vagy shogi, soroban, kalligráfia vagy origami. Volt kimonó kiállítás is, amelyet a látogatók akár kipróbálhattak is. Japán kard, bonsai, bizenjaki kerámia, japán tea, whisky és szaké kiállításai is bemutatták a japán kultúrát. Végül, de nem utolsósorban japán filmeket mutattak be. Számtalan stand is volt, ahol különféle Japánhoz kapcsolódó dolgokat lehetett vásárolni, például makizushit vagy más japán ételeket. A kassai Műszaki Egyetem együttműködik a japán egyetemekkel a robotok és a mesterséges intelligencia kutatásában, ezért az idei újdonság a japán robotikáról szóló előadás volt.

Miután beszédemmel meg kellett nyitnom a tizedik éves Nippon-hétvégét, megnéztem néhány műhelyt és harcművészeti előadást a szervezők kíséretében. Japán Szlovák Köztársaság Nagykövetsége két rendezvénnyel támogatta az idei Nippon hétvégét - japán filmek vetítésével és szaké kóstolóval. Csodálkoztam, hogy hány ember vett részt az egyes eseményeken. A szlovákok mellett más országokból is érkeztek látogatók, például a szomszédos Magyarországról és Csehországból. Örömmel lepődtem meg azon is, amikor megtudtam, hogy egy szlovák származású amerikai érkezett ide a távoli Kaliforniából. Japán kardgyűjtő volt, aki itt mutatta be gyűjteményét. Emlékeztetett arra, hogy Amerika nyugati partjain is sokan vannak, akik csodálják a japán kardokat, és életüket a gyűjtésnek szentelték. Ezek a gyűjtők találkoznak és egyfajta nagy piacot hoznak létre.

A szívem elborult, amikor megláttam azokat a különböző formákat, amelyekben a szlovákok nosztalgikus japán kultúrát tudtak bemutatni. Személy szerint nagyon lenyűgözött, amikor sok év után újra megérintettem a sorobant - egy japán pultot, amelyen gyerekként megtanultam számítógépezni. Az emberi agy valóban csodálatos. Annak ellenére, hogy néhány évtizeddel ezelőtt volt, még mindig pontosan emlékeztem arra, hogyan kell jelenteni az üzenetet, és az egyes golyókat csúsztatni az ujjaival.

A számológépek kibővítése után Japánban a szorbobánt szinte már nem használják. Vannak azonban olyan kutatások, amelyek azt állítják, hogy a szorbánra számítás, amelynek során a gyerekek ujjaikat használva matematikailag gondolkodnak a dolgokon, állítólag hozzájárul a gyermekek agyának pozitív fejlődéséhez. Még Európában, így Szlovákiában is fokozatosan növekszik azoknak a gyerekeknek a száma, akik megtanulnak számolni ennek a japán számlálónak a segítségével.

Sajnos az idő szűkössége miatt nem sikerült elkapnom az események felét. Különösen a tizenkilenc előadását szerettem volna látni.

Jun Shimmi
Japán nagykövete a Szlovák Köztársaságban