A magyar történelmi hagyomány tele van végzetes vereségekkel. A nagy nemzeti tragédia az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata volt, amely után a mai Magyarország területe csaknem 200 évre török csempész lett. A katasztrófa Világoš volt 1849. augusztus 13-án, de a legnagyobb katasztrófa, amely a magyar lelket érte, Magyarország veresége volt az első világháború és a trianoni békeszerződés után, amikor a magyarok elveszítették területük kétharmadát.
Az állítólagos magyar jogsértések felsorolása hiányos lenne, ha nem említenénk a második világháborúban bekövetkezett vereséget és az 1947-es párizsi békeszerződést, amely 1938 előtt helyreállította Magyarország adriai utáni határait. A magyar könnyek még mindig a Duna és az erdélyi területeken folynak.
A lerobbant magyar birtok könnyeit továbbra is el lehetne viselni, de nehéz megérteni Hende Csaba magyar védelmi miniszter könnyeit, aki a világ idején a Szovjetunióban "hazájáért" harcoló magyar Honvédség katonáinak sírjait ontotta. Háború: A magyar katonaság felét megölő vagy elfoglalt doni katasztrófa 70. évfordulója tiszteletére rendezett emlékünnepségen ez év január 12-én a honvédelmi miniszter a következőképpen szólt a budapesti iskolásokhoz: "Katonák, akik elvesztették életüket a parancsok feladataiknak megfelelő hű végrehajtását követően, fegyverekkel a kézben hősökként haltak meg, függetlenül attól, hogy a háborút, amelyben küldték, később sikeresnek vagy sikertelennek, jónak vagy rossznak tekintették. "Don-kanyar - a A Don-kanyar nagyobb a magyarok számára, és több gyászos szerencsétlenség, mint a németek Sztálingrád.
Halálig a hazáért
Mi is zavarja a nyilvánosságot több mint hatvan évvel a Fideszácko-Jobbik zaklatásának háborús kataklizmája után? A Vörös Hadsereg Ostrogožsko-rossošanská-akciójában 1943. január 13–27-én Felső-Donban a Horthy-hadsereg nyolc hadosztálya körülbelül 100 000–120 000 katonát veszített el. Horthy Miklós királyi régens döntése, miszerint kétszázezernél nagyobb sereget küld a keleti frontra, egy olyan megállapodásból eredt, amelyet az admirális kötött Ribbentroppal és Keitellel.
Horthy előre megköszönni kívánta szövetségesének, Hitlernek abban a reményben, hogy a háború megnyerése után képes lesz Trianon előtt visszaállítani a Magyar Királyság eredeti határait, és a magyar tábornok radikális részét már a hírnév csúcsán látták. a Wehrmacht és az SS egységek mellett. És így Magyarország felfegyverezte és felszerelte a 2. hadsereget, mivel tudta és elküldte az orosz pusztáknak.
"Halálra a hazáért" - ez volt a tisztek esküje, akiknek többségüknek nem volt tapasztalata a harci egységek vezetésében, és hazafias szellemiségüket csak a sovinizmus erősítette. A 2. hadsereg gyengén felfegyverzett egységei 30 ezret vesztettek a partizánok, férfiak.
Aztán jött az Orosz Tél nevű legnagyobb tábornok, és a könnyű győzelmekről szóló álom a barack pálinkában józan észként elhalványult. A magyar csapatok mobilitása csak Hitler által lefoglalt lóerőn és száz csehszlovák T-38 harckocsin nyugodott, amelyet a magyaroknak meg kellett vásárolniuk. Kihalásra ítélt hadsereg volt - halott hadsereg, ahogy a vereség után a legyőzött tábornokok hívták.
A sajátjukra lőttek
Sztálinnal folytatott telefonbeszélgetés után az addig kevéssé ismert Kiril Moskalenko tábornok megtámadta a fertőzött, éhes és hideggyengeségű magyar hadosztályokat, hogy Hitler szövetségeseit távolabb tolja Sztálingrádtól. Január 12-én reggel Sztálin szervei zúgtak, és több napos harc után eldőlt.
A felforgatott magyar és olasz hadak gyakorlatilag megszűntek a Don-kanyarban. Az orosz csapatok nem késleltették a gyors előrehaladást: lefegyverezték a foglyokat, és helyükön hagyták őket az árokban, bár még fegyvert sem kellett lefegyverezni, mert egész társaságok futás közben elejtették fegyvereiket.
Jány Gusztav hadsereg tábornok, a magyar parancsnok parancsára a fogva tartó egységek saját menekülő katonáikra lőttek, és ezreket öltek meg. A parancsnok által kiadott utasításban katonáit gyávák seregének nevezte. Később parancsát visszavonták, és a háború után a Magyar Népbíróság halálra ítélte Jánt.
A Don Voronezh melletti kanyarulatában elpusztult magyar "hősök" tiszteletére 2012 óta tartanak megpróbáltatásokat és temetési miséket Magyarország különböző helyein. A www.regnum.ru/news/polit/ portál szerint a az első gyászszertartásokra 2012. január 12-én került sor a budapesti erődben, a Szent Máté templomban.
A temetési misét Biró László katonai püspök szolgálta ki Kövér László magyar parlamenti elnök és Schmitt Pál akkori magyar elnök feleségének, Makray Katalin részvételével. A keleti frontról származó magyar vértanúk emléke a 2. hadsereg emlékbarreliefje alatt a Múzeum és a Hadtörténeti Intézet szomszédos helyiségeiben folytatódott. Az ünnepségen Hende Csaba honvédelmi miniszter szólt, aki egykor ellentmondásos beszédéről volt híres, amikor leleplezte a Turula emlékművet, amely fenyegetően tornyosult a komáromi magyar-szlovák határon.
Hende Csaba magyar védelmi miniszter (a képen a szerdán a második sorban) hősöknek tartja azokat a katonákat, akik háborús bűncselekményeket követtek el a Szovjetunió polgári lakossága ellen.
A keleti front hőseinek megpróbáltatásai során a miniszter elmondta, hogy közvetlenül a második világháború előtt a magyar hadsereg fegyveres konfliktusra készül Közép-Európában, hasonló potenciális ellenféllel, hogy megvédje országának szuverenitását és érdekeit, de ehelyett harcolni sokkal nagyobb erővel Oroszországban. Világos, hogy Közép-Európában milyen fegyveres konfliktus volt Hende miniszter alatt - Magyarországnak Szlovákiába való invázióval kellett volna megvédenie országa szuverenitását és érdekeit.
Kaposvártól Voronyezsig
A Don hőseit megtisztelték a magyar hadsereg katonái és a katonai történelmi szervezetek tagjai is, akik a királyi Horthy hadsereg egyenruhájába öltöztek a második világháború időszakából. Ez a megkopott társaság még a gyászesemények előtt is három napig végigvonult Magyarországon, akárcsak Horthy Miklós admirális és szövetségese, Adolf Hitler "operettje" idején.
Jasdi Balázs, a magyar hadsereg hadnagya a menetelő maskarád élére volt öltözve, mellkasán egy magas porosz Vaskereszt-rend és más, a fasizmus idejéből származó német és magyar díszek égtek. A válság sújtotta Európa orosz tudósítóin kívül senki sem vette észre a botrányos magyar akciót. Noha a német állami televízió bohócnak nevezi Orbán Viktort, ez még nem ragadja meg az e vitatott politikus által kiváltott folyamatok lényegét; a szélsőségesség lassan Magyarország hivatalos állami doktrínájává válik.
A Politics hu honlap érdekes beszámolóval állt elő, miszerint két magyar futó, Szita János és Kovalik Zoltán úgy döntött, hogy ezer kilométert futnak Kaposvártól az oroszországi Voronezhig, hogy megtiszteljék a magyar hősök emlékét Donban. Az orvos és a tolmács mellett egy operatőr is elkíséri őket, aki dokumentumfilmet készít erről az anabázisról. A hadügyminiszter és Kaposvár polgármestere által védett eseményt egész Magyarországon figyelemmel kísérik.
A futó jelentés azonban kétértelmű reakciókat vált ki. Egyesek ideológiai tévedésként bírálják, mert a Donban elpusztult honfitársak az agresszor oldalán harcoltak, míg mások a magyarok részvételét a náci Németország oldalán a bolsevizmus elleni harcként indokolják, amely sokkal több életet pusztított el, mint Hitler.
A szörnyűségek tanúsága
Az igazság azonban a 2. magyar hadsereg keleti fronton folytatott harcáról megalázó és kegyetlen. Nem a rosszul fegyveres egységek katasztrofális vereségéért vagy gyávaságáért, hanem a magyar katonák által elkövetett atrocitásokért német kollégáik példájára.
A http://szovjet-katona.ucoz.hu internetes forrás szerint a magyarok a polgári lakossággal bántak a legjobban. Anna Grigorjevna Kočetkova 12 éves volt, amikor magyar katonák megérkeztek Boldurovkába, és az egész falut kiűzték frontvonalukból. - Aki öreg volt vagy beteg és nem tudott járni, azt lelőtték.
Nővére, Klavdija Girgorjevna Artmanova hozzáteszi: "Az egyik gyengeelméjű ember egy rozsba rejtőzött előlük. A magyarok nem is keresték, amíg addig nem lőtték a rozsba, amíg meg nem ölték. Egy nap, a kijárási tilalom hatálybalépése előtt egy fiatal, éretlen fiú sétált a vízen. A magyarok elkapták és lelőtték. Mivel sokáig nem tért vissza, anyja keresni kezdte, megölte, majd meglőtte férjét - az egész családot. "
Azt, hogy ez nem volt a magyar hadsereg fronton elkövetett háborús bűnökének egyedi esete, bizonyítja a német megszállók és a magyar minionok polgári lakosság és hadifoglyok elleni visszafordíthatatlan atrocitásokról szóló Jelentés és tények című anyag. A levéltár több száz feljegyzést tartalmaz, amelyek megerősítik a magyar hadsereg bűneit. Mihail Ignatov, a Don Voronyezs Keresőcég szerint: "Voldyrevkában a magyarok megölték a helyi lakosságot. Ajshanban haragból egyszerűen meggyilkoltak bárkit, akit csak láttak, gránátokat dobtak az otthonaikba. "
Agresszív hősök
A Bereg orosz regionális lap kérdésére, hogy mit gondol azokról, akik a fasizmus oldalán harcoltak, és most hősök, Hende Csaba miniszter így válaszolt: "Nem vagyok történész, de azt gondolom, hogy egy katona, aki híven tölti be esküjét és engedelmeskedik" a megrendelések hőse. "
És mi van azokkal, akik hűséget esküdtek az SS-eknek, a lakókkal együtt égetett falvakat - csak azért nevezzük őket hősöknek, mert engedelmeskedtek a parancsoknak? "A katonák nem felelősek a politikai döntésekért" - válaszolta a miniszter.
2012 áprilisában a Voronezh megyei Rutkino faluban ünnepséget tartottak, hogy a magyar himnusz és ünnepi lövések hangjára a magyar katonák és tisztek maradványait egy tíz évvel ezelőtt létrehozott emléktemetőbe vigyék.
A helyiek és a második világháborús veteránok tiltakoztak az ellenséges hadsereg katonáinak csodálatos emlékműve felállítása és katonai kitüntetéssel való eltemetésük ellen. De amit egy nagy orosz lélek végül nem értene, imádkozni kell még a halott ellenségekért is.
Ha összeadjuk az elmúlt tíz év magyarországi fejlődésének mozaikját, kiderül, hogy a második világháború magyar hősei körüli hivatalos bohócok csak egy nacionalista alvilág hajtása, amelyben a magyar társadalmat nem söpri el a történelem során először. Nem jót ígér annak, hogy 64 megye irredentista mozgalma és a fasiszta parlamenti párt, a Jobbik egyre több szimpatizánsra tesz szert a magyarországi fiatalok körében, és ideológiailag és szervezeti szempontból a komáromi Selye Egyetem hallgatói önkormányzatává növekszik.
Úgy tűnik, igaza van Andrej Ferko írónak, amikor azt mondja: „Paxton fasizmus-anatómiája a totalitárius rendszer állomásairól beszél, és magában foglal egy utcai mozgalmat, amelyet veszélyes ideológia és egyben parlamenti hatalmi szint borít meg. Amikor beszivárog a társadalom intézményi struktúrájába, ahogy ez kétszer is megtörtént Magyarországon, akkor ezek a fasizmus összetéveszthetetlen jelei. ".
Forrás: EXTRA PLUS, www.extraplus.sk
A 2. hadsereg katasztrófája Donban: így ért véget a magyar győzelmi álom Hitler mellett