Jelenleg ez a péktermék népszerűsége a különféle allergiák vagy étrendek miatt szenvedett el. De mit higgyünk és mit ne? Itt van az igazi igazság.

dolog

Nem engedheti meg a frissen sült kenyér illatát és ízét sem? A friss kenyér már ősidők óta asztalunkon van, és nem véletlen, hogy a szlovákok előkelő vendégeket fogadtak. Jelenleg sok olyan ember van, aki ételallergia vagy diéta miatt nem hajlandó enni. Másrészt egyre több rajongója van a kovászos kenyérnek, ami visszatérés az étel elkészítésének lassú, hagyományos módszeréhez. Miért érdemes élesztővel kiabálni, amikor a "modern" kenyeret gyorsan és hatékonyan lehet elkészíteni? Miért magasabb a kész kovászos kenyér ára, mint az a kenyér ára, amelyet általában egy helyi pékségben vagy szupermarketben vásárolhat meg?

Élesztőkenyér: Az ezredforduló találmánya

Az élesztő kenyeret már Kr.e. 6000-ben találták ki Egyiptomban, ahol nagy mennyiségben termesztették a búzát. A gabonát a kövekre zúzták, vizet, sót, magokat és mézet adtak hozzá. Az egyiptomiak valószínűleg véletlenül jutottak el az erjesztési folyamathoz, amikor sokáig elfelejtették a tésztát a napon, és megsavanyodott. Sütés után finom ínyencség készült, ropogós kéreggel és kövérrel, amelyhez a hagyományos palacsinták addig nem tudtak passzolni. Ezért kezdett ez az előkészítési módszer nagyon gyorsan terjedni. A kenyeret évszázadok óta kellő tisztelet övezi, és a világ minden sarkában alapvető élelmiszerré vált.

Modern kontra hagyományos kenyér

Ma kenyeret sütnek a pékségekben, hangsúlyt fektetve a gyorsaságra, a gazdaságosságra és a profitra. Ezzel szemben a kovászos kenyér türelmesen, gondosan és kizárólag kézzel készül, régi anyáink hagyományos receptjei szerint. A modern kenyér elsősorban a fermentáláshoz használt anyagtól különbözik a hagyományos kenyértől; kovászos tészta hossza; valamint a késztermékben található alapanyagok és egyéb adalékanyagok.

Az élesztő nem élesztő

Nagy a különbség abban, hogy élesztőt vagy élesztőt, azaz élesztőt használnak-e a kenyér elkészítéséhez. Az ipari élesztőt mesterségesen termesztik, és csak egyfajta baktériumot tartalmaz, amelyek az ún alkoholos erjesztés. Ezzel szemben az élesztő többféle egészséges fermentáló baktériumot tartalmaz, és tejsavas erjedés eredménye. A kovászos kenyérben található tejsavbaktériumok hozzájárulnak az egészséges bél mikroflóra működéséhez és garantálják annak magas természetes eltarthatóságát.

Lassan haladsz tovább

Egy másik nagy különbség az erjedési idő. Ma nagy mennyiségű élesztőt/ipari élesztőt használnak a közönséges kenyér tésztájának erjesztésére, hogy 30–60 perc alatt „megduzzasztják” a kenyeret. Ezzel szemben az élesztővel történő lassú erjedésnek, amely a második világháború előtt a kenyérgyártás általános része volt, legalább 6 órát kell igénybe venni. A hosszú, többlépcsős erjesztésnek köszönhetően az egyes anyagok egyszerűbb struktúrákra oszlanak, amelyeket testünk jobban feldolgozhat, majd felhasználhat. A kenyér sütése után is elmúlnak azok a folyamatok, amelyek tovább javítják az emészthetőségét. A hosszú fermentáció jelentős előnyei a fehérjék (glutén) jobb eloszlása ​​aminosavakba és jelentősen alacsonyabb glikémiás index, így a kovászos kenyér számos étrend megfelelő része.