Számos jogász számára, akik elsősorban a jogi tudomány és a gyakorlat hagyományos területeivel foglalkoznak, az energiaszabályozás feltáratlan és áruló terület. Az egész iparág technikai jellege, az uniós műhelyből származó végtelen jogi normák ellátása és a matematikai képletek száma a másodlagos jogszabályokban gyakran elriasztja azt a jogi szakértőt, aki elhatározta, hogy megoldja a szlovákiai instabil energiaszabályozás okozta viták kuszaságát.
Néha azonban meglepő, hogy az energetikai jogszabályok mennyire befolyásolják az emberek és az ügyvédek életét. Legfeljebb öt okkal próbálunk meglepetést okozni arra, hogy ez a szabályozás miért befolyásolhatja vállalkozását (vagy munkáját vagy más életkörzetét). Ha már foglalkozik az energiával, és megfigyeléseink nem lesznek meglepőek számodra, akkor legyen meglepő, hogy legalább az AK Relevans kiterjeszti szakmai tevékenységét erre a területre is. A közönség bármelyikének véleménye és kérdése az alábbiakban vázolt témákkal kapcsolatban több mint örömmel fogadható.
1. Nagy változások Európában
Az Európai Unió egyik célja az integrált (közös) villamosenergia-piac létrehozása. Ezt a célkitűzést követve a piac egyetlen villamosenergia-rendszernek tűnhet, amelyhez a különböző tagállamok villamosenergia-termelői, -szolgáltatói és -vevői azonos feltételek mellett kapcsolódnak. Az Európai Bizottság (EK), mint az energiaunió előmozdításáért felelős testület, ezt látja a leghatékonyabb és legolcsóbb módnak az európaiak számára megfizethető és (főleg) tiszta villamos energia biztosítására.
Hagyományosan a monopolisztikus és kizárólag nemzeti szinten meghatározott villamosenergia-piacok az egyes tagállamokban évek óta küzdenek azért, hogy energetikai infrastruktúrájukat a határokon túl kibővítsék, és piacukat az Unió egyre szigorúbb jogszabályi szabályaihoz igazítsák.
A helyzetet még rosszabbá teszi, hogy az EU - a fejlett világ trendjeit követve és követve - egyre szigorúbb követelményeket támaszt a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia felhasználására vonatkozóan. A megújuló forrásokból származó energia használatának előmozdításáról szóló új irányelv [1] szerint az Unióban a megújuló forrásokból származó energiafogyasztás aránya 2030-ban legalább 32% -ra nő. Összehasonlításképpen: 2018-ban a bruttó energiafogyasztás körülbelül 18% -a származott megújuló energiaforrásokból az EU-ban, míg Szlovákiában csak körülbelül 12% volt.
Nem fogjuk megelőzni - a zöld energia egy másik oka annak, hogy az energia jelenleg a pályán van. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fent említett megújuló energiaforrásokról szóló irányelv csak egy része az átfogó, legutóbb uniós szinten elfogadott átfogó jogalkotási intézkedéscsomagnak. Ezeket az intézkedéseket ún „Téli energiacsomag” vagy „Tiszta energia minden európaiak számára”. Amint ezek az intézkedések hatályba lépnek és/vagy átültetésre kerülnek a tagállami jogszabályokba, várhatóan a villamosenergia-piac teljesen új formát ölt.
2. Technológiai változások és új piaci szereplők
Az egyre növekvő megújuló energiák működtetéséhez új elemeket kell beépíteni az elektromos rendszerbe, amelyek stabil feszültséget fognak fenntartani benne. Eddig gyakran hallották, hogy az áram nem tárolható. Ez a múltban nem volt teljesen igaz, mert mindig lehetett "tárolni" az áramot - például abban az időben, amikor a rendszerben többlet volt, hogy hiány esetén azonnal rendelkezésre álljon. Hogyan?
Például Szlovákiában a Čierny Váh szivattyús tároló erőmű 1982 óta működik villamos tárolóként [2]. Ez a fajta erőmű, a rendszerben felesleges áramfelvétel idején (akkor az áram olcsóbb, néha még az is előfordul, hogy fizetni fognak, hogy vegye), bekapcsol egy szivattyút, hogy az alsó víztartályból a felsőbe vizet pumpáljon. egy. A villamos energia iránti nagy igény idején a vizet visszaeresztik és egy turbina hajtja, amely gyors reakcióidő alatt képes előállítani és előnyösen (értsd: drága) eladni az ún. az áram szabályozása.
Általában azonban az ilyen típusú villamosenergia-tárolás a földrajzi viszonyoktól függ. A technika fejlődésével azonban különböző típusú akkumulátorok jelennek meg, amelyek még nagyobb mennyiségű villamos energiát képesek tárolni, mint amit eddig az akkumulátoroknál megszokhattunk (legfeljebb néhány MW), és bárhol elhelyezhetők. A tárolókapacitások fejlődésével szükség van e mechanizmusok helyzetének kiigazítására a jogrendben. Ki birtokolhatja és üzemeltetheti őket? Milyen feltételekkel kapcsolódnak a rendszerhez? Mindez nagyon fontos egy olyan piacon, amely rendkívül érzékeny a szabályozott és a piac által vezérelt tevékenységek szétválasztására.
Az új villamosenergia-piac tervezéséről szóló irányelv [3] tehát bevezeti a villamosenergia-tárolók meghatározását és megválaszolja a fenti kérdéseket. Sajnos az irányelv hajlamosnak tartja a villamosenergia-tároló és -üzemeket "piacvezéreltnek" tekinteni (hasonlóan a termelő létesítményekhez, azaz erőművekhez). Ennek eredményeként megtiltja a rendszerüzemeltetőknek (akiknek tevékenysége természeténél fogva szabályozottabb és elkülönül a piacvezérelt tevékenységektől) ilyen létesítmények birtoklását. Ez csak nagyon kedvezőtlen körülmények között teszi lehetővé számukra. Az irányelv teret enged a tagállamoknak rendelkezéseinek kissé módosított módon történő átültetésére - ezért meglátjuk, hogy a szlovák jogalkotó hogyan fog eljárni az áramtárolókkal.
3. Decentralizáció, összesítés és az ügyfelek erős szerepe
A decentralizáció fontos annak a rendszernek a stabilitásának fenntartása érdekében, amelyhez számos megújuló energiaforrás kapcsolódik. Könnyebb egy kisebb rendszert kezelni, kevesebb szállítási és gyűjtési ponttal.
A decentralizáció megfontolásainak részeként, és ki biztosítja azt, az un összesítők. Az új villamosenergia-piac tervezéséről szóló irányelv jogi meghatározása szerint az összesítés "egy természetes vagy jogi személy által végzett funkció, amely egyes villamosenergia-piacokon eladás, vásárlás vagy aukció céljából előállított több fogyasztási pontot vagy villamos energiát egyesít". Így az aggregátor egyesíti több entitás villamosenergia-fogyasztását és/vagy -termelését egy bizonyos (szintén virtuális) helyen, ami ezután megkönnyíti az ilyen helyekre történő áramellátás tervezését, vagy az ott termelt villamos energia értékesítését. Az összesítő funkció beágyazása a jogszabályokba valóban fontos lépés a decentralizált energiarendszer felé, amely hasonló a jövő energiarendszeréhez.
Ezenkívül a helyzet az ún "Fogyasztók" - aktív ügyfelek, akik saját meghatározást is kaptak az új irányelvben. Az ügyfél akkor aktív, ha nemcsak villamos energiát vesz, hanem saját létesítményeiben is előállítja, vagy tárolja. Az intelligens mérőrendszerek és eszközök telepítésével kombinálva, amelyek (majdnem) valós időben kiértékelhetik az árakat a villamosenergia-piacon, a fogyasztók törvényi legitimitása feltűnően érdekes időket szab meg. Feltételezhető, hogy az új jogszabályra adott válaszként különféle induló vállalkozások és projektek jelennek meg, amelyek a prosumerre összpontosítanak, nagyobb függetlenségre és a teljesen decentralizált rendszerekben való működésre.
4. Ökológia, megújuló erőforrások és a mögöttük rejlő igazság
Az EU ambiciózus célkitűzései a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia felhasználására vonatkozóan nem újdonságok, és a megújuló energiák támogatása körülbelül egy évtizede érvényes a tagállamokban. Egyeseknél jobban működik, egyesekben rosszabb.
Például Szlovákiában a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés támogatási rendszerének eredeti beállítása meglehetősen sajnálatos volt. Törvény. 309/2009 Coll. a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés támogatására bevezetett egy ilyen támogatási rendszert, amely finanszírozott bármilyen (értsd nem feltétlenül értelmes és gazdaságilag funkcionális) projektet. Ezenkívül a regionális elosztórendszer-üzemeltetők részéről, akik kifizették a forrásokat a megújuló energiák támogatására, hiány merült fel a támogatási rendszer helytelen beállítása miatt (itt a másodlagos jogszabályokban már említett képletek játszanak szerepet).
Azonban nem Szlovákia volt az egyetlen európai állam, amely problémákkal küzdött a zöld villamos energia előmozdításában. Lehet, hogy hallottál a spanyol fotovillamos erőművekről, amelyek mindenki meglepetésére éjszaka áramot termeltek. Ebben az esetben nem technológiai trükkökről volt szó - egyszerűen csak a fényelektromos paneleken ragyogtak a fényszórókkal, amelyek a dízelgenerátorokat táplálták. A megújuló energiákra vonatkozó spanyol támogatási rendszer azonban annyira nagyvonalú volt, hogy még mindig megtérült. Ennyit az ökológiáról.
Szlovákiában 2019 óta megreformált rendszer van érvényben, amely az erőforrások és a támogatási jogosultságok szempontjából már kissé konzervatívabb. Alig néhány nappal ezelőtt a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma meghirdette az első aukciót, amely során 30 MW teljes beépített teljesítménnyel rendelkező forrásokat választanak ki támogatási joggal ún. pótdíj.
Így az ilyen kiválasztott források is hozzájárulhatnak a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia felhasználásának növekedéséhez Szlovákiában. Energia- és éghajlat-változási terve [4] szerint Szlovákiának hozzá kell járulnia a már említett uniós célkitűzéshez (2030-ig 32%) azzal, hogy a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-fogyasztás 2030-ra a területünkön 19,2% lesz.
5. És mi van az iparral?
Az ipari termelés a szlovák GDP mintegy 20% -át teszi ki. Ezért elmondható, hogy Szlovákia viszonylag ipari ország. Hosszú ideje a legnagyobb szlovákiai munkaadók, ipari termelők és fogyasztók panaszkodnak a villamos energia továbbításával és elosztásával járó magas díjak miatt. Ehhez fokozatosan járul hozzá a kibocsátási egységek megvásárlására, a hatékonyság növelésére és a termelés dekarbonizálására vonatkozó követelmények.
Az ipar nem profitál a megújuló energiaforrásokból és a szén-dioxid-mentesítésből eredő villamosenergia-fogyasztási követelmények szigorításából. Az EU ezért különféle mechanizmusokat hoz létre annak érdekében, hogyan védekezhetnek a legnagyobb villamosenergia-fogyasztók és CO2-kibocsátók. Megpróbálja megakadályozni az ún "Szénszivárgás", amely lényegében az ipari termelők távozása olyan régiókból vagy területekről, ahol termelésük a szabályozás miatt már nem kifizetődő. A termelés olyan országokba történő átcsoportosítása, mint Kína vagy a Közel-Kelet, ahol az energia olcsóbb, és a kibocsátások szabályozása alig vagy egyáltalán nincs, világszinten károsabb. Amellett, hogy a bolygón végső soron még maga a termelés is több kibocsátást jelent, új költségek merülnek fel az alapanyagok olyan országokba történő szállítása miatt, ahol azokat már nem gyártják.
A paradoxon az, hogy a villamosenergia-rendszer szempontjából az ipari fogyasztóknak is pozitív hatása van - például állandó és kiegyensúlyozott villamosenergia-fogyasztásukkal gyakran segítenek fenntartani a rendszert.
Az uniós intézmények különféle állami támogatási rendszerek, alapok és engedélyezett kompenzációk révén próbálják megakadályozni a szén-dioxid-kibocsátás szivárgását. Szlovákiában a legnagyobb villamosenergia-fogyasztóknak lehetőségük van a TPS tarifához kapcsolódó kompenzáció lehívására (ez az ellentmondásos tarifa, amely többek között a megújuló energiát finanszírozza). A megnövekedett villamosenergia-árak kompenzációja, amely a gyártók 2021-től kezdődően kibocsátási egységek [5] vásárlásának kötelezettségéből adódik, kiegészül a modernizációs alap pénzeszközeivel. Ezt az EU ETS irányelvvel [6] létrehozott alapot többek között a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló projektek finanszírozására használják.
Kérdés azonban, hogy a szlovák állami hatóságok mennyire lesznek nagylelkűek a pénzeszközök kiosztásában ezekre a kompenzációs alapokra és mechanizmusokra - ez továbbra is az ő irányításuk alatt áll.
Végül ki kell emelni, hogy ezeket az intézkedéseket és az uniós jogszabályokat jelenleg átültetik a tagállamok jogrendjébe. Az energia területén a szlovák jogszabályok is alapvető változásokon mennek keresztül, amelyeken már több esetben intenzíven dolgoznak.
Ezek a változások fokozatosak és óvatosak, ezért legtöbben először észre sem veszik őket. Az energiarendszer új kialakításának azonban számos összefüggése van, ennek eredményeként egyszer egy futurisztikus világra ébredünk, amelyben háztartásunk vagy cégünk az energiafogyasztás szempontjából a leghatékonyabban gazdálkodik. Sok idő kell azonban ahhoz, hogy a fejlett energiatechnológiák és a megújuló energiaforrások elérjék a költséghatékony szintet és mindenkit kiszolgáljanak - nemcsak azokat, akiknek olyan szerencséjük van, hogy választhatnak, hogy spórolnak-e néhány eurót, vagy inkább CO2-kibocsátást. Mit gondolsz? Mindenképpen figyelni fogunk.
[1] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/2001 IRÁNYELVE (2018. december 11.) a megújuló forrásokból előállított energia használatának előmozdításáról, módosítva
[3] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról
[4] Integrált nemzeti energiaügyi és éghajlat-változási terv 2021 és 2030 között. Elérhető itt: https://www.mhsr.sk/uploads/files/IjkPMQAc.pdf
Törvény [5] rögzíti. A kibocsátáskereskedelemről szóló 414/2012