gyermeknevelés

8.12. 2020 19:00 Interjú Radovan Ďurannal, az INESS agytröszt elemzőjével a javasolt nyugdíjreformról

Szükség van a szlovák nyugdíjrendszer reformjára?

Természetesen igen. 2018-ban és 2019-ben olyan elemeket illesztettek bele, amelyek jelentősen veszélyeztették a rendszer fenntarthatóságát. Jelentősen megnövelték hiányát. Vagy a járulékok radikális növekedését, vagy a nyugdíjkompenzáció radikális csökkenését hoznák a jövőben.

Nincs harmadik lehetőség sem - az állam a költségvetéséből több pénzt szán a nyugdíjrendszerre?

Ez csak elméletben lehetséges, mert eurómilliárdokról beszélünk. A következő évtizedekben a nyugdíjhiány a GDP százalékában lesz. Nehéz elképzelni, hogy az állam képes lenne-e támogatni a nyugdíjrendszert a GDP két vagy három százalékával - csaknem kétmilliárd euró összegben.

Ezért reformra van szükség. Krajniak miniszter jövőképpel áll elő. Reformja javíthatja a rendszer fenntarthatóságát?

Nem tudjuk. Erre a törvényre nem készült hatászáradék.

A törvény úgy van megírva, hogy a részletes paramétereket továbbra is más törvények szabályozzák, és így mintha a záradékot nem kellene kiszámolni. De a valóságban egészen konkrét intézkedéseket vezetnek be ott, és ennek így is kell lennie.

Mi például?

A nyugdíjkorhatár kulcsfontosságú rendszerünk fenntarthatóságához, mivel megtartja azt az időszakot, amelyre nyugdíjat kapnak. A várható élettartam növekedésével különösen a járulékidőszak növekszik, ezért növekedni kell a fenntarthatóságban, de az a tény, hogy szülői bónuszt vezettek be, és hogy a szülőknek is jóval nagylelkűbben jutalmazzák gyermekeik nevelését, ismét rontja a bevezetik a nyugdíj meghosszabbítását.

Az új nyugdíjkorhatár 40 év szolgálati idő?

40 év lesz az a határ, amelyen keresztül egy személy igényelheti a korengedményes nyugdíjat. Ezenkívül a várható élettartamhoz kapcsolódó nyugdíjkorhatár is lesz. Tehát ismét visszatérünk arra a tényre, hogy most valahol 63 körüli nyugdíjkorhatárunk lesz, és fokozatosan növekszik.

De amikor az ember mondjuk 18 évesen kezd dolgozni, és 40 év után nyugdíjba akar menni, akkor hamarabb mehet hozzá. A törvény azonban feltételezi, hogy az illető fizetett egy összeget, és ezt az összeget hosszabb időtartamra számolják, így a nyugdíj természetesen alacsonyabb lesz.

Nem jelent hátrányt azok számára, akik hosszabb ideig tanulnak?

Ha valaki mondjuk huszonhat év alatt tanul, akkor olyan rendszert alkalmazott, amelyben nagyon sokáig nem kellett egészségbiztosítást, jövedelemadót vagy társadalombiztosítási járulékot fizetnie. Tehát biztosan nem így fogalmaznám meg.

A nyugdíjrendszernek átláthatónak és egyértelműnek kell lennie. Ha egy személy 40 évig biztosított és biztosítási díjakat fizetett, akkor 40 év után nyugdíjba mehet. Ha valaki úgy dönt, hogy 26 év alatt tanul, akkor tulajdonképpen aláírja saját döntését, hogy 66 év alatt dolgozik.

Tehát véleménye szerint a jelenlegi javaslatok helyesek?

Véleményem szerint a nyugdíjrendszert más módon és alapvetően meg kell reformálni. De ha egy folyamatos rendszer modelljében működünk, amely a rendszerhez való hozzájárulás idejéből és az értékelési alapból származik, akkor a kulcs a fenntarthatóság.

Ennek a rendszernek a fenntarthatóságát annak a ténynek a feltétele, hogy nincsenek túl nagylelkű nyugdíjaink, és hogy az emberek elég sokáig fizetnek, mert a népesség elöregedésével és a munkavállalók egy nyugdíjashoz viszonyított arányának jelentős csökkenésével nézünk szembe.

Ennek alapvetően nincs más módja. A nyugdíjrendszer egyszerű matematika - mennyi pénzt költenek ott az emberek a nyolcadik hónapban fizetésként, tehát mennyi pénzt fizetnek nyugdíjba a következő hónapban.

A törvény bevezeti a szülői bónuszt, amely egyrészt azokat az embereket érinti, akiknek nincs gyermekük, másrészt támogatják a gyermekeket nevelő embereket. Az helyes?

A szülői bónusz meglepő lépés, mert nem világos, mi a célja. Jutalmat adni valakinek a gyermeknevelésért azzal, hogy negyven év múlva fizetik, gazdasági szempontból ostobaság. Az egyik reagál az azonnali motivációkra. Ha a szülői bónusz célja a termékenység növelése, akkor a negyvenéves különbség olyan tényező, amely miatt több embernek nincs több gyermeke.

Tehát ez egy meglehetősen ellentmondásos javaslat?

A kérdés az, hogy egyáltalán összeegyeztethető-e az alkotmánnyal. Nem látok akkora problémát abban, hogy a gyermektelenek nem kapnak magasabb nyugdíjat. Elvileg csak akkor érinti őket, ha emelni kell az illetékeket ezen intézkedés eredményeként. A kérdéscsoport inkább azok a szülők, akiknek gyermekei külföldön dolgoznak, és nem fizetnek pénzt a szlovák nyugdíjrendszerbe. Nem érdemelnek ilyen támogatást?

Olvassa tovább egy TREND előfizetéssel

Nyisd ki a cikket SMS-ben, heti 1,90 euróért, automatikus megújítással.