Az ország azon vitatkozik, hogy az iskoláknak tiszteletben kell-e tartaniuk a muszlim és zsidó diákokat, és nem kínálhatnak-e nekik sertéshúst ebédre.

dániai

A héten a dán Randers város tagjai egyöntetűen megszavazták, hogy a sertéshúst, amelyet egyes kisebbségek nem fogyasztanak, minden önkormányzati intézményben fel kell szolgálni, beleértve az óvodákat és más iskolákat is.

Szerintük a sertéshús a dán gasztronómia része, és nem hiányozhat a gyermekek tányérjain sem. A városi képviselők döntését elsősorban a bevándorlásellenes Dán Néppárt üdvözölte.

Fasírt, mint nemzeti étel

Ez nem helyi ügy. Dániában már régóta vitatják, hogy hogyan lehet figyelembe venni a kisebbségek étkezési szokásait az állami és helyi hatóságokban.

A vita 2013-ban kezdődött, amikor kiderült, hogy egyes óvodák eltávolították a sertéshúst az étrendjükből, hogy ne zavarják a muszlim gyerekeket vagy szüleiket. A vitát húsgombóc háborúnak hívták. A fasírtot tipikus dán ételnek tekintik. Sok változata van, de a leghagyományosabb a sertés és a marhahús keverékének változata.

A sertéshús és a judaizmus egyaránt tiltja a sertéshús fogyasztását. Mindkét vallás tisztátalannak tartja. Akár 300 000 muszlim és kevesebb mint 7000 zsidó él Dániában, amelynek lakossága körülbelül 5,6 millió. Randers városa szerint a döntés egyetlen kisebbség ellen sem irányult.

Ennek ellenére kevesen érzékelték így. Dánia szenvedélyes vita közepette zajlik a muszlim országokból menekültekről, a multikulturalizmusról és a Dán Néppárt - a második legerősebb - növekvő támogatásáról.

A dán kormányt az ENSZ nemrégiben bírálta is, amiért személyes vagyontárgyakat és értékeket vitt el a menekültektől. A sertéshúshoz való ragaszkodás a nemzeti identitásról és a kisebbségeknek tett engedményekről szóló vita részeként tekinthető.

A dánok el akarják venni a migránsok tulajdonát, ők megtartják a jegygyűrűket

Kitalált esemény

A The Local dán változata azt írta, hogy az egész beszélgetést szépen megfűszerezte Inger Støjberg bevándorlási miniszter, aki nemrégiben elmesélte ismerőseinek történetét. Azt mondták neki, hogy barátaik elvitték gyermeküket az alborgi állami óvodából, és beiratták egy magánházba, mert az államban betiltották a sertéshúst.

Később kiderült, hogy semmi ilyesmi nem történt. Aalborgban az újságíróknak azt mondták, hogy egyetlen óvoda sem zárta ki a sertéshúst, bár lehetséges, hogy egyesek a sertéshús alternatíváját is kínálják.

A dán óvodák gyermekei között vannak például vegetáriánusok. A Guardian azt írta, hogy vannak olyan óvodák is, ahol a sertéshús nem igazán szolgálja vagy követi a muszlim ételkészítési szabályokat. Az 1719 faiskola közül harminc kapcsolódik hozzá.

A dán média szerint a miniszter, aki az ország egyik legnépszerűbb politikusa a migránsok elleni viszonylag kemény nézetei és intézkedései miatt, ideértve a szociális juttatások csökkentését vagy a dán állampolgárság megszerzésének nehézségeit, később elnézést kért a téves információkért.

A dán kormány néhány arab ország újságjában hirdetést tett közzé, amely lebeszélte a menekülteket arról, hogy nem szándékoznak az országba érkezni és ott menedéket kérni. A hirdetéseket a helyi ombudsman is ellenőrizte.

A disznók nevében

Randers döntését a szocialista képviselők bírálták. A New York Times ismét idézte Ayse Dudu Tepe török ​​rádió műsorvezetőjét.

"Egy olyan országban, ahol több disznó van, mint ember, világossá válik, hogy van egy politikai pártunk, amely a nevükben szól" - írta a Facebook-on. A Dán Néppártra gondolt. Körülbelül 13 millió sertés él Dániában, és a sertéshúsból készült termékek teszik ki a dán export 5 százalékát.

A muzulmán közösség és a lakosság többségének viszonyáról folytatott érzelmi viták gyakran nem csak a menekültek jelenlegi problémájáról szólnak. 2005-ben a Jyllands-Posten dán újság tizenkét rajzfilmsorozatot tett közzé, amelyek nevetségessé tették Mohamed prófétát. A rajzok felháborodást váltottak ki a muszlimok körében a világ minden tájáról, és bojkottálták a dán termékeket.

Világi étrend

Dánia nem az egyetlen ország, ahol a kisebbségekből származó gyermekek elfogyasztásának problémáját oldja meg. Franciaországban, több városban, ahol jobboldali városi tanácsok vannak, megszüntették azt a szokást, hogy a sertéshús tálalásának napján a muszlim vagy zsidó gyerekeknek alternatívát kínálnak, például halat vagy baromfit.

Állítólag ez a francia szekularizmus eredménye, ami a vallási szimbólumok állami intézményekben történő betiltásában is megmutatkozik. E logika szerint, amint egy zsidó fiú nem jöhet egy állami iskolába, a fején kipipálva, el kell fogadnia, hogy ha ebédre sertéshúsból áll, akkor csak salátája vagy desszertje lesz.

Ezért sok zsidó és muzulmán szülő gyermekét magán, vallási iskolába küldi. Azonban nem minden szülő engedheti meg magának, ezért panaszok vannak arra, hogy néhány gyermeknek éheznie kell vallása miatt az iskolában.