franciák

A francia szupermarketeknek felesleget kell adományozniuk. [EPA-EFE/Horacio Villalobos]

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp

A 2016-os úttörő törvényt, amely azt mutatja, hogy a szupermarketek adományozzák az élelmiszerfelesleget, nagyra értékelik a francia politikusok és jótékonysági szervezetek. Egyeseknek azonban nem tetszik, hogy a nagy láncok csökkentik a költségeket, miközben a nem kormányzati szervezetek küzdenek a jövedelemért.

A helyi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szerint Franciaország "úttörő" az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben. Két és fél évvel a hatálybalépése után az eladatlan élelmiszerek szupermarketekből történő kötelező adományozásáról szóló törvénynek "nagyon pozitív hatása van" - írta a minisztérium decemberi honlapján.

A törvény azóta módosult, lehetővé téve az élelmiszeradományozást más ágazatokban, például a vendéglátásban és az élelmiszeriparban. A francia politikusok még hasonló jogszabályok elfogadását akarják elérni európai szinten.

Szlovákiában a kiskereskedelmi láncok még nem kötelesek adományozni az élelmiszereket, a törvény ezt csak 2017-től engedélyezi. Az Envirostrategy javaslatban azonban, amelyet idén a kormánynak jóvá kell hagynia, kimondják, hogy 2030-ig "az éttermek és szupermarketek továbbra is a kötelező ételeket használják, például biztonságos ételeket adományoznak a jótékonyságnak".

Bár a francia tapasztalatok valóban nagyrészt pozitívak, megvannak a vitatott oldalai is: az adományozott élelmiszert forgalmazó civil szervezetek aggódnak finanszírozásuk miatt, míg a nagy láncok csökkentik a költségeket.

Sikeres francia törvény

"2016. február 11-én Franciaország lett az első olyan ország a világon, amely ilyen szigorú jogszabályokkal rendelkezik az élelmiszer-pazarlás ellen" - dicsérte a minisztérium. A törvény kötelezi a 400 m 2-nél nagyobb területű szupermarketeket arra, hogy partnerséget kössenek egy szakosodott egyesülettel, amely feleslegét a rászorulóknak ajánlja fel.

Megtiltja a szupermarketeknek, hogy még mindig fogyasztható ételeket dobjanak el vagy semmisítsenek meg. Ha megsértik a tilalmat, esetenként 3750 euró pénzbírsággal sújtják.

Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem megütötte a kínai rágógumit

Az Envirorezort törölni kívánja a termékek minimális eltarthatóságának dátumát, és csak a lejárati dátumot tartja meg. A javaslat a Mezőgazdasági és Egészségügyi Minisztérium és az Élelmezési Kamara rosszallását fogadta el.

A francia minisztérium az ENSZ Élelmezési Programjának dicséretére hivatkozik, miszerint "a törvény hatályba lépése óta lehetővé tette az adományozott élelmiszerek mennyiségének 22 százalékos növelését".

Az Agrorezort állítása szerint a francia példát több ország is követte, köztük Olaszország, Finnország és Peru. "Számos más országot érdekel ez a téma részletesen, és egy hasonló törvény gyakorlati megvalósítását tervezi" - közölte honlapja.

Tízmillió adományozott étkezés

A témával foglalkozó politikusok és szakértők is azt állítják, hogy a jogszabályok működnek. "Ez a törvény felhívta a figyelmet az élelmiszer-pazarlásra, és a felelősséget olyan nagy láncokra ruházta át, amelyek eldobták a fogyasztható ételeket" - mondta Guillaume Garot volt törvényhozó és szocialista parlamenti képviselő a Le Figaróban 2018 októberében.

Az adományozott többletek összege 2015 és 2017 között 36 ezerről 46 ezer tonnára nőtt.

Arash Derambarsh, Courbevoie párizsi külvárosának helyi jobboldali tagja, aki a törvény elfogadására irányuló petíciót szervezte, kijelentette, hogy két és fél év alatt tízmillió ételt adományozhatott a rászorulóknak.

A szegényeknek ételt osztó hálózat vezetője, a Restos du cœur, amely a törvény elfogadása előtt létezett, szintén dicséri. Jean-Claude Guesdon megerősítette a Le Figaro-nak, hogy a törvény lehetővé teszi az élelmiszerek adományozását, mielőtt azok elromlanak. Franciaországban a feleslegeket a lejárati idő előtt, de a minimális eltarthatósági idő után lehet felajánlani.

Hetente egy eldobott étkezés

Franciaországban a Le Monde tavaly júniusban összegyűjtött adatai szerint évente 10 millió tonna ételt dobnak el. Ezek értéke akár 16 milliárd euró.

Megtérésként minden francia évente 29 kilogramm ételt dob ​​el, ami heti egy teljes étkezés. A teljes agrárágazatot figyelembe véve az eldobott élelmiszerek fejenként évente 155 kilogrammot tesznek ki.

Szlovákiában vizsgálja az élelmiszer-pazarlást: a boltok péntekje úgy néz ki, mintha a világ vége lenne

A szlovákok lényegesen több ételt vásárolnak, mint amennyit el tudnak fogyasztani. Ugyanakkor a legtöbb szlovák háztartás észre sem veszi, hogy pazarolja az ételt - mondja MARTIN POLOVKA Élelmiszer-kutató Intézet igazgatója.

Európában a 2010-es adatok szerint 88 millió tonna ételt dobnak el évente, átlagosan fejenként 173 kilogrammot. Franciaország 136 kilogrammal, Szlovákia pedig 111 kilogramm felett van az európai átlag felett.

A fogyasztók az élelmiszer-pazarlás 33 százalékát teszik ki, a francia törvények által szabályozott forgalmazók pedig csak 14 százalékot. A gyártók részesedése 32 százalék. A fennmaradó 21 százalék feldolgozó.

Az élelmiszerek címkézésének megváltoztatása

2018 őszén módosították a törvényt, hogy megkönnyítsék az élelmiszer-adományokat az élelmiszeriparban és a kollektív vendéglátásban. Ennek érdekében az éttermeknek 2021-től kezdődően újrafelhasználható vagy újrahasznosítható csomagolást kell biztosítaniuk vásárlóiknak.

A jogszabály egyik kritizált pontja az, hogy csak a 400 m 2 -nél nagyobb üzletekre vonatkozik. "A tér terén tovább kell mennünk, és ki kell terjesztenünk a törvényt az idősek otthonaira, az iskolai étkezdékre és a pékségekre." Meg kell változtatnunk a társadalom egészét "- mondta Courbevoie Derambarsh, helyi képviselő a Le Figarónak. Jean-Claude Guesdon, a Restos du cœur vezetője is egyetért ezzel.

A Derambarsh a "minimális eltarthatósági idő" és a "lejárati idő" kifejezések megváltoztatását is javasolja.

Nem minden fogyasztó tudja, hogy a termék az első randevú után nem káros az egészségre, csak gyengébb minőségű lehet. Csak a második dátum után fogyasztható. Ha azonban az embereknek kétségei vannak, akkor inkább eldobják az ételt.

Magasabb igények, bizonytalan finanszírozás

2017 októberében a jótékonysági szervezetek rámutattak a logisztika problémájára. A több élelmiszer-adomány magasabb igényeket támaszt az emberi erőforrásokkal és az infrastruktúrával szemben - emelte ki az Europe1 hírportál. A civil szervezeteknek több sofőrre, raktárosra, teherautóra és raktárra van szükségük.

Potenciális probléma lehet, hogy a kellően felkészületlen egyesületek szemétkosarakká válnak. Két és fél évvel a törvény elfogadása után Guesdon rámutatott, hogy a rendszer részben a szupermarketek jóakaratán alapszik, hogy adományozás előtt válogassanak ételeket. Ha nem, akkor a nem kormányzatnak még nehezebb dolga lesz.

Ha az állam meg akarja tiltani az élelmiszerek ártalmatlanítását, segítenie kell a jótékonysági szervezeteket

A szupermarketeknek és éttermeknek felesleges ételt kell adományozniuk jótékonysági szervezeteknek. A rászoruló emberek számára ételt biztosító szervezetek szerint ehhez pénzügyi és anyagi segítségre lesz szükség az állam részéről. A Földművelésügyi Minisztérium egyelőre nem fontolgatja.

A jótékonysági szervezet másik kockázata az európai támogatások csökkenése. "Nagyon nyugtalanok vagyunk. Az Európai Unió csökkenti az Európai Segélyalapból a legrászorulóbbak számára nyújtott pénzügyi támogatást. Négyről kétmilliárd euróra csökken a 2021 és 2027 közötti időszakban. Számunkra ez a bevétel negyedének elvesztését jelenti "- mondta Patrice Blanc a Restos du cœur-tól a Le Monde-nak 2018 novemberében. Ennek az alapnak az Európai Szociális Alappal történő lehetséges csökkentése és egyesítése az Unió új hosszú távú költségvetésében más szövetségeket is foglalkoztat - írja a Secours populaire weboldal.

Az Insee francia statisztikai hivatal szerint 4,8 millió rászoruló francia ember támaszkodik az adományozott ételekre.

A nagy láncok csökkentik a költségeket

A nem kormányzati szervezetek pénzügyi bizonytalansága idején Franciaországban vita az a tény, hogy különösen a nagy láncok részesülnek élelmiszer-adókedvezményekben. A 2016 előtt hatályos jogszabályok szerint az adományozott többletek értéke 60 százalékig mentes az adó alól. Ugyanakkor az adományozott termékek összértékének a forgalom kevesebb mint 0,5 százalékának kell lennie ahhoz, hogy a kedvezményt alkalmazzák.

2018-ban a teljes adókedvezmény 930 millió eurót tett ki. Marianne szerint akár 40 százalékuk is használt olyan nagy láncokat, mint a Leclerc, a Carrefour, a Casino és az Auchan.

Jean Moreau, az üzleteket és egyesületeket összekötő Phenix platform platformja a szupermarketekben további megtakarításokra mutat - a hulladékkezelésből eredően. 120-150 euróba kerülne egy tonna élelmiszer-hulladék feldolgozása - mondta a Le Figaro-nak. Ugyanakkor bírálta, hogy nem tud semmiféle, akár szimbolikus bírságot a szupermarketnek a törvény megsértése miatt.

Megoldás lehet az adományozási kötelezettség kiterjesztése, és ezáltal adókedvezmény megszerzése a kisebb vállalkozások számára. Másrészt még nagyobb terhet róna a jótékonyságra. Ha azonban az élelmiszeradomány csökkenti a költségeket, akkor mindig a legnagyobb többlettel rendelkező nagy láncok profitálnak a legjobban.

Európai irányelv iránti petíció

A problémák ellenére a francia politikusok az élelmiszer-pazarlás elleni harcot ki akarják terjeszteni az Európai Unió más országaira is. Európai irányelv elfogadásával akarják követni a francia példát.

"Ez egy hatékony törvény, amely azonnal alkalmazható volt, és semmibe sem került sem az állam, sem az adófizetők számára" - írták nyílt levelükben az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek 2018 októberében. A Derambarsh európai parlamenti képviselő, Xavier Bertrand, a Hauts-de-France elnöke és Marc Simoncini üzletember levelet tett közzé a Le Journal du Dimanche-ben.

Szlovákia halad az élelmiszerek ártalmatlanításának tilalma felé

Az Envirostrategy 2030 azt javasolja, hogy a szupermarketek és éttermek adják el az eladatlan termékeket jótékonysági célokra. A Földművelésügyi Minisztérium egyetért ezzel.

"De ha a törvény a lehető leghatékonyabb akar lenni, akkor európainak kell lennie" - gondolják a szerzők. Emlékeztetnek arra, hogy az Európai Unióban évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert pazarolnak el, ami a világ élelmiszer-ipari termékeinek egyharmada.

A már 1,2 millió aláírást összegyűjtő petícióval meg akarják győzni az Európai Bizottságot, hogy javasoljon új irányelvet.

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp