irányelvek

  • HACCP irányelv
  • A GMO-élelmiszerek kockázatelemzésének alapelvei
  • CODEX STAN 16-1981 Tartósított bab és gyümölcs
  • CODEX STAN 38-1981 Ehető gombák és ezekből készült termékek
  • CODEX STAN 39-1981 Szárított ehető gombák
  • CODEX STAN 55-1981 Gombakonzerv
  • CODEX STAN 58-1981 Konzerv borsó
  • CODEX STAN 131-1981 Hámozott pisztácia
  • CODEX STAN 171-1989 Néhány impulzus
  • CODEX STAN 175-1989 Szójafehérje termékek
  • CODEX STAN 177-1991 Kókuszreszelék
  • A Codex Alimentarius iránymutatásai az NCCP működéséhez
  • Az élelmiszer-biztonság hirtelen veszélyeztetése esetén az információcserére vonatkozó alapelvek és iránymutatások
  • A tej és tejtermékek higiéniai gyakorlatának kódexe
  • Az élelmiszerek és takarmányok dioxinokkal és poliklórozott bifénekkel való szennyeződésének megelőzésére és csökkentésére vonatkozó gyakorlati kódex
  • Az élelmiszerek ólomszennyezésének csökkentésére vonatkozó bevált gyakorlatok kódexe
  • A dió aflatoxin-szennyezésének megelőzésére és csökkentésére vonatkozó bevált gyakorlatok kódexe
  • Az ökológiai élelmiszerekről szóló irányelv tartalma
  • Az élelmiszerekben az akrilamid csökkentésére vonatkozó bevált gyakorlatok kódexének tervezete
  • A kockázatelemzés működési alapelvei az államban


Az élelmiszerek ólomszennyezésének csökkentésére vonatkozó bevált gyakorlatok kódexe

Az élelmiszerek ólomszennyezésének csökkentésére vonatkozó bevált gyakorlatok kódexe

  1. Az ólom mérgező nehézfém, amelyet széles körben használnak az iparban, de táplálkozási célokra nem ismert. Az élelmiszerekben lévő ólom mérgező hatásáról többször beszámolt a FAO/WHO Élelmiszer-adalékanyagok vegyes szakértői bizottsága (JEFCA FAO/WHO). A viszonylag alacsony ólomdózisok krónikus expozíciója károsíthatja a vesét és a májat, a reproduktív, a szív- és érrendszeri, az immunrendszert, az idegrendszert és az emésztőrendszert. Nagy mennyiségű ólom rövid távú kitettsége gyomor-bélrendszeri betegségeket, vérszegénységet, agyi betegségeket és akár halált is okozhat. Az ólom rendkívül veszélyes az újszülöttek és a gyermekek számára. Az ólom alacsony dózisának krónikus expozíciója negatív hatással lehet a gyermekek kognitív (intellektuális) fejlődésére.
  2. Az ólom szennyezett víz vagy étel révén juthat be a szervezetbe, az expozíció munka, szabadidős tevékenységek, valamint a szennyezett talaj és levegő révén is bekövetkezhet.
  3. Az ólom az élelmiszerekben számos forrásból származhat, beleértve a levegőt és a talajt is. Az ipari kibocsátások és a gépjárművek kipufogógázai ólomforrást jelentenek a légkörben. Az ólom szennyeződése az élelmiszerekben előfordulhat az ólom mezőgazdasági növényekben történő felhalmozódása révén. A talaj ólommal szennyezhető azokon a helyeken, ahol korábban lőszereket és puskás lőszereket tároltak, valamint olyan helyeken, amelyeket katonai égés okoz, légköri lerakódás, növényvédő szerek, ipari műtrágyák vagy szennyvíziszap nem megfelelő használata szennyezheti a mezőgazdasági növényeket talaj felszívódásával vagy lerakódásával.talaj a növények felszínén. Ha a szarvasmarhák ilyen területeken legelnek, ólommal is szennyeződhetnek.
  4. A víz egy másik ólomforrás, amelyből ez a mérgező fém bejuthat az élelmiszerbe. Az ipari szennyvízből és a szennyezett légkörön átmenő csapadékból származó ólom a felszíni vizekbe jut. Egyes régiókban a víz ólomszennyeződésének forrása lehet például a halászatban használt halászsúly. A szennyezett vizekben élő halak és vízi állatok ólmot halmoznak fel testükben, és ilyen halak elfogyasztásával az ólom az emberi testbe is bekerül. Az ólomcsövek vagy ólomtartalmú anyagokból készült alkatrészek az ólom elsődleges forrása az ivóvízben, amelyet élelmiszer-előállításra is használnak.
  5. Az élelmiszer feldolgozás és csomagolás során ólommal is szennyeződhet. Az ólomforrás ilyen esetben festékek és berendezések lehetnek, amelyek részei ólmot tartalmazó anyagokból készülnek, vagy forrasztva vannak, például csövek és gépek. A csomagolóiparban az élelmiszerek ólomszennyezésének fő forrása a konzerves forrasztóanyag. Az ólom további lehetséges forrásai a csomagolóiparban a színes műanyag zacskók és csomagolópapír, színes karton csomagolások (ólomfestékeket tartalmaznak), ólomfóliák a borosüvegeken, kerámiák, ólomüveg vagy ólomtartalmú anyagokból készült fémtartályok; mindezeket élelmiszerek csomagolására vagy tárolására használják.
  6. A világméretű erőfeszítés az ólomtartalom csökkentése. Erőfeszítéseket tettek az élelmiszerekben és az élelmiszer-adalékanyagokban szereplő ólom maximális szintjének bevezetésére, a forrasztott kannák használatának fokozatos megszüntetésére, különösen a gyermekélelmekben, az ólom mennyiségének csökkentésére a vízben, az ólomvándorlás csökkentésére az anyagból készült edényekből vagy korlátozza azok felhasználását és azonosítását, valamint egyéb ólomforrások megszüntetését, amelyek valamilyen módon szennyezhetik az élelmiszereket és étrend-kiegészítőket. A cél nemcsak az ólom mennyiségének csökkentése az élelmiszerekben, hanem az ólom szennyeződésének kockázatának csökkentése is. Ezt úgy lehet elérni, hogy megszüntetjük az ólomforrásokat a környezetben, ideértve az ipari kibocsátások csökkentését és az ólmozott benzin használatának korlátozását.
  7. A Kódex, valamint számos ország meghatározta az ólom megengedett szintjét a különféle élelmiszerekben. Az ólom teljes eltávolítása irreális, mivel az ólom a természetben mindenütt jelen van a modern ipari világban. Megfelelő mezőgazdasági és termelési technikákkal azonban az ólom mennyisége nagymértékben minimalizálható. Mivel számos hatékony ólomcsökkentő beavatkozás a fogyasztói fellépéseken alapul, a kódexbe beépítették azokat a fejezeteket is, amelyek javaslatokat tartalmaznak a fogyasztói gyakorlatok módosítására.

1. AJÁNLOTT GAP-ALAPÚ GYAKORLATOK (JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATOK) - JÓ GYÁRTÁSI GYAKORLATOK - GMP GYÁRTÁSI GYAKORLATOK

1.1 MEZŐGAZDASÁG

1.2 Ivóvíz

  1. A felelős hatóságoknak mérlegelniük kell az ivóvízben megengedett ólomszintre vonatkozó előírások megállapítását, vagy az ivóvízben lévő ólommennyiség ellenőrzésének megfelelő technikák meghatározását. A WHO meghatározta az ólomkoncentráció korlátozását az ivóvízben, az érték 0,010 mg/l.
  2. Magas ólomkoncentrációjú vizek esetén az ilyen vízrendszerek rendszergazdáinak mérlegelniük kell a szennyezésmentesítés megfelelő technikáját, például a savas vizek pH-jának növelésével a korrózió minimalizálható, és az ólom kimosódása az elosztórendszerben csökken.
  3. A vízügyi rendszergazdáknak (adott esetben) fontolóra kell venniük a problémás ólomcsövek és egyéb ólmot tartalmazó alkatrészek és alkatrészek cseréjét.

1.3 Élelmiszer-összetevők és élelmiszer-feldolgozás

1.4 Csomagolások gyártása és felhasználása élelmiszerek csomagolásához és tárolásához

1.5 Fogyasztói szokások

1.6 Egyes élelmiszerek értékelése

A sütőtökkrétát (calabash kréta), más néven Argila, La Croia, Calabarstone, Emumba, Mabele, Nzu és Ulo, egyes nők hagyományos ételként fogyasztják, amely segít enyhíteni a reggeli rosszullétet a terhesség alatt. Az ólom mennyisége ebben az ételben gyakran magas (meghaladja a 10 mg/kg-ot), és ennek a terméknek a fogyasztása negatívan befolyásolhatja a fejlődő magzat egészségét. Ha nem lehet ilyen terméket nagy ólommennyiség nélkül előállítani, a terméket már nem szabad fogyasztani.