Utódainknak nem csak a szemük, a hajuk és a kopaszságuk színét kell örökölniük tőlünk. Számos tanulmány azt sugallja, hogy nemcsak a génjeink, hanem az étrendünk, a stressz, a dohányzás vagy a toxin-expozíció is befolyásolja gyermekeink génjeit.

traumát

Számos tudományos kutatás azt sugallja, hogy gyermekeink génjeire nemcsak a DNS-ben lévő nitrogénbázisok sorrendje által kódolt genetikai tulajdonságok öröklődése hat. Úgy tűnik - bár szenvedélyes tudományos viták folynak a témáról -, utódjainknak átadhatunk bizonyos jeleket, amelyek az étrendünkkel, a dohányzással, a túlélt traumával vagy a környezetünkben található mérgező anyagoknak való kitettséggel kapcsolatosak.

Ennek oka az úgynevezett epigenetikus tulajdonságok átadása, vagyis a DNS szerkezetének apró változásai, amelyek azonban nem változtatják meg a genom nitrogénbázisainak sorrendjét.

Ha a DNS sejtjeink genetikai ábécéjét képviseli, akkor az epigenetikai vonások kötőjelek, lágy vonalak, pontok és hosszúságok. A sejteknek megmondják, hol és hogyan kell elolvasni a genetikai kódot.

Ezek az epigenetikai változások be- vagy kikapcsolhatják a gének egy részét, és szabályozhatják például a sejtek szerepét. Ha azonban rossz gént kapcsolnak be vagy ki, akkor az egyik fehérje termelése kudarcot vall. Ennek következménye lehet betegség, rák vagy akár sejthalál.

Ne stresszelj, az egészségről szól. Sejtjeid 10 év múlva öregszenek

Epigenetika feltárja az átvitel és a tulajdonságok megjelenésének lehetőségeit, amelyek nem kódolódnak a DNS-ünkben, hanem a környezet működéséből fakadnak. Így a génexpresszió (a genetikai információk megvalósulása) változásait vizsgálja, amelyeket nem a DNS bázisok sorrendjének változásai okoznak. Ezenkívül megvizsgálja a DNS és a fehérjék közötti kölcsönhatásokat. Az epigenetika nem annyira öröklődik, mint a gének, mert több generáció alatt létrejöhetnek vagy elveszhetnek.

Például, ha egy adott gén metilezése hangyák, méretük megduplázódik. Hasonlóképpen, a dohányosok gyermekeinek is vannak bizonyos epigenetikai jellemzői, amelyeket a nem dohányzók nem viselnek. Hasonlóképpen, a gének változásai tükröződnek a tapasztalt traumákban is, például egy szeretett személy bántalmazásában vagy halálában.

Új DNS-bázist fedeztek fel, az 5-formil-citozint

A holokauszt örökletes traumája?

Az egyik legfrissebb kutatás ebben a témában a holokauszt túlélésétől az utódokig terjedő trauma átterjedésére összpontosult, akár két generációra visszamenőleg. Rachel Yehud vezetésével egy tudóscsoport publikálta eredményeit a Biophysical Psychiatry folyóiratban.

32 zsidó származású férfit és nőt vizsgáltak, akik túlélték a nagy traumát, és vagy egy ideig koncentrációs táborban töltöttek, ahol kínzást tapasztaltak vagy láttak, vagy elbújtak az üldöztetés elől a második világháború alatt. A szerzők nem határozták meg, hogy a válaszadók közül hányan voltak valójában a koncentrációs táborban, és hányuknak kellett "csak" elbújniuk.

A kontrollcsoportot olyan emberek alkották, akik a második világháború alatt Európán kívül maradtak. Pszichológiai teszten estek át, hogy megállapítsák, nem sérültek meg.

A szerzők elemezték a holokauszt-traumában szenvedő szülők és gyermekek génjeit, és megállapították, hogy megnövekedett a stressz-rendellenességek kockázata. Ezeket olyan gének változásai okozták, amelyek nem voltak az Európán kívül felnőtt gyermekek genomjában. Ezek olyan változások voltak a nitrogénbázisok metilációjában, amelyek szabályozzák a stressz-válasz rendszer szabályozásáért felelős gén működését.

A tanulmánynak azonban számos hibája van - írja Jerry Coyne evolúciós biológus, a Chicagói Egyetem munkatársa. Ezek az eredmények értelmezésére vonatkoznak, különösen a genetikai szekvenciák összehasonlítására a vizsgálati és a kontroll csoport között.

Ezenkívül a kutatásnak nagyon kicsi volt a válaszadói mintája, és a szerzők nem tudták teljesen kizárni a társadalmi környezet vagy más traumák forrásainak hatását.

Az állatmodellektől az emberekig

Sok releváns kétség ellenére számos más tanulmány is alátámasztja az örökletes információátadás jelenségének fennállását.

Állatoknál, például rágcsálóknál, a kutatók megfigyelték a környezeti betegségek átvitelét utódaikra. Ezek közé tartozik az elhízás, a policisztás petefészek szindróma, a terhesség rendellenességei, valamint a spermium- és petesejt-termelés.

Embereknél is számos példa található. Például azoknak az apáknak a fiainak, akik dohányoztak a pubertás előtt, nagyobb volt a testzsír aránya, mint azoknak az apáknak a fiaiban, akik csak pubertáskor kezdtek dohányozni.

Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a holland lányoknak, akik túlélték az éhínséget a második világháború alatt, nagyobb volt a skizofrénia kialakulásának kockázata.

Toth Miklos, az amerikai Weil Cornell Orvostudományi Egyetemről a Nature folyóiratban más példákat is bemutatott a pszichés rendellenességek úgynevezett nem genetikai öröklődésére. "A negenetikus öröklés nem korlátozódik az utódok első generációjára, magában foglalhatja az unokákat, vagy akár a jövő generációit is" - magyarázza cikkében.

Mennyire befolyásolja a környezet génjeinket? Bár a tudósok eltérnek egymástól, a kutatások szerint a traumák okozta változások átterjednek az unokákra is. FOTÓ - TASR/Jane Ades/NHGRI

Ez nem egy klasszikus "öröklés" - legfeljebb a dédunokák felé történő továbbítás

A tudósok jelenlegi nézetei az epigenetikus tulajdonságok öröklődésével kapcsolatban eltérőek. Az "öröklődés" kifejezést itt valószínűleg nem szabad használni, mert a DNS által a környezet által okozott epigenetikus változások nem állandóak, és csak néhány generáción keresztül terjednek, legfeljebb unokáknak és dédunokáknak. Az idő múlásával elvesznek, így ez nem az öröklődés olyan általános formája, amelyben a DNS jellemzői megmaradnak.

Azonban nem szabad félvállról venni az epigenetika ismereteit. Nap mint nap számos negatív hatásnak vagyunk kitéve, amelyek epigenetikai változások révén befolyásolják DNS-ét. Ide tartoznak a munkahelyi stressz, a szeretett személy halála, gomba- és rovarirtó szerek jelenléte a környéken vagy kipufogógázok.

A helyzeten biztosan nem segít a globális felmelegedés, az egyre növekvő iparosítás és a globalizáció. Segítenek a szennyező anyagok világszerte történő szállításában, és fokozatosan megfertőzik a környezetünket. Gyermekeink és unokáink fizetnek érte, életünk traumái és toxinjai is átkerülhetnek a DNS-be, és betegségeket okozhatnak.

Ha jobban megértjük az epigenetikus tulajdonságok átvitelének mechanizmusait, kidolgozhatunk egy módszert, amely megfordíthatja ezt az átvitelet.