Gazdagabb reggelit készítettek húsvét vasárnapjára. Az etnológus szerint az asztalnak nem szabad kihagynia a tojást, süteményeket, sonkát, tormát, kenyeret és fehér kávét.
Pozsony, április 5. (TASR) - Noha a fehér keresztény szombaton a legtöbb kereszténynek vége van, a múltban a legtöbb család húsvét vasárnapjáig várt szent étel fogyasztására. A háziasszony először a szentmisére szentelte őket. "Varázslatos hatásokat tulajdonítottak az ilyen étkezéseknek, ezért néhányukat szarvasmarháknak adták, hogy boldoguljanak. A tojáshéjat és néhány zsemlemorzsát az első tavaszi szántás során magokba keverték vagy felszántották" - mondta Katarína Nádaská etnológus a TASR-nak.
Gazdagabb reggelit készítettek húsvét vasárnapjára. Az etnológus szerint az asztalnak nem szabad kihagynia a tojást, süteményeket, sonkát, tormát, kenyeret és fehér kávét. "A tojásból származó ételt azért fogyasztották, mert a tojás az új élet, a termékenység szimbóluma volt, ezért kívánatos volt, hogy tavasszal új erők ébredjenek fel, nemcsak a természetben, hanem az emberekben is." - magyarázta a nő. Tojásból az emberek készítettek például sült marhahúst csalánlevéllel, palacsintát, tölteléket, babát vagy tojás, füstölt hús és zsemle kombinációját elveszett csirke.
Nádaská szerint a húsvéti ebéd a múltban már nagyon gazdag volt. Csirkelevest és sülteket szoktak szolgálni. Az ebéd süteményekkel és borral is gazdagodott. "A család minden tagjának meg kellett ennie a szent ételt, ügyelve arra, hogy morzsák ne essenek a földre." - mondta az etnológus. Nyugat-Szlovákiában a hagyományos húsvéti ételek borjúhúst vagy sertéshúst tartalmaztak. Gyakori volt a bárány- vagy kecskehús is, zsemléből, tojásból, tejből és a belek egyes részeiből töltött töltelékkel. "Szüksége van keményre főtt tojásra, sonkára, töltött tyúkokra vagy csirkékre, húsvéti tojásokra, sóra, kenyérre és kovás süteményekre." - mondta Nádaská. Különlegességek is voltak az asztalon, például mákos vagy diós kifli vagy piskótából készült húsvéti bárány.
A képen egy pap látható a húsvéti ételek hagyományos felszentelésekor a Sever általános iskola előtt 2015. április 4-én Trebišovban. Fotó: TASR/Roman Hanc
Húsvétra mákos almás rétest, cseresznyét és mazsolás túrót is sütöttek. "A sütemények korábban csak ünnepi étkezések voltak, a húsvét pedig alkalom volt, amikor sütöttek - mákba, dióba és túróba csomagolták őket". - magyarázta az etnológus. Jastrabá és Ihráč falvakban szerinte az emberek egyszer húsvét vasárnap siettek haza a templomból, mert úgy gondolták, hogy az első otthon tartózkodó ember az év során elsőként végez a robottal is. Felső-Nyitrán hagyomány volt egy nagy kötött zsemle sütése. Délután az emberek a mezőre mentek, ahol letették a zsemlét a rozsra, hogy olyan fülek nőhessenek, mint a zsemle.
Aznap olyan ételek voltak jellemzők Kelet-Szlovákiára, mint a sárga sárgája, a gyufák és a pástétom. Kör alakú volt, az új tavaszi nap és az élet szimbólumaként. A szlovák háztartásokban húsleveseket, kolbászt, szalonnát vagy hármas lisztből sült süteményt fogyasztottak. "Karácsonyt, zsemlét, káposztát, túrót és lekvárt is sütöttek. A felnőtteknek felnőtt borokként bort vagy pálnát használtak. A gyerekek italt fogyasztottak otthon készített gyümölcslével ízesítve." tette hozzá Nádaská.