1. A japán kormányzás jellemzőit és fejlődését befolyásoló tényezők
Japán kormányzási rendszerei számos ok-okozati természeti, kulturális, társadalmi és gazdasági fejlemény és valós tényezők eredménye. Az összes tényező részletes elemzése kétségtelenül Japán társadalmi-gazdasági fejlődésének, a gondolkodás kultúrájának mélyebb megértéséhez vezet, és különböző szempontokból mutatná be azokat a sajátos megközelítéseket, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a japán menedzsmentfilozófia kialakításához.
Ez a munka ezen tényezők és alapvető jellemzőik durva bontását mutatja be.
1.1. Általános politikai és természeti tényezők
Japán alkotmányos monarchia. Japán államigazgatásának alapja az 1947-es alkotmány, ahol a császárt csak az állam jelképeként nevezik ki, és amelynek státusa csak a nemzet akaratától függ. A hivatalos név Nipponoku, vagyis a japán állam.
A végrehajtó hatalmat az alkotmány az elnökből és egyes miniszterekből álló, a parlamentnek elszámoltatható kormányra bízza. Japánnak nincs hivatalos hadserege (kivéve az önvédelmi erőket), ezért a katonai kiadások nem haladják meg a GDP 1% -át. Japán ásványvagyona gyakorlatilag elhanyagolható. A hazai kitermelt szén még a fogyasztásának 1/5-ét sem fedezi. Egyéb ásványok (olaj- és ércásványok) kinyerése gyakorlatilag elhanyagolható, ezért a teljes üzemanyag- és nyersanyagfogyasztás mintegy 90% -át be kell importálni. Ezenkívül Japán mindenféle alapvető élelmiszer behozatalától függ (a rizs, a hal és a zöldség kivételével).
Japán szintén energiafüggő (olaj- és gázimport), a nukleáris energia, valamint az alternatív energiaforrásokból történő energiatermelés mellett. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az anyag-, energia- és élelmiszer-függőség rendkívüli igényeket támaszt a japán behozatal iránt, így a behozatal teljes értékének csak 20-25% -a használható fel feldolgozó jellegű termékekre. A japán lakosságot magas iskolai végzettség jellemzi. Az iskolába járás 1907 óta kötelező és kilenc évig tart. Az oktatás szempontjából a japánok nagy százaléka sokkal magasabb végzettségű.
1.2 Kulturális tényezők
Japán múltját és jelenét is erősen befolyásolja a buddhista hagyomány és a Konfuciusz-etika. A japán társadalom kulturális alapjai, története, hagyománya, az emberek pszichéje, normái, az emberek értékelésének módjai az alapja, amelyen a környezet létrejön, és bizonyos sajátos beállítódások befolyásolják az emberek viselkedését az intézményekben.
A kulturális tényezők jellemzői:
a) A külső megjelenés elsőbbsége
A külső megjelenés fenntartása kiemelt prioritás a japánok számára, bár a valóság épp az ellenkezője lehet. Különféle mítoszok hatnak a japán kormányzásra. A legszembetűnőbb a harmónia mítosza Wa (az emberi egység ereje).
b) A harmónia és a konfliktus kapcsolatának sajátos megértése - az ún produktív konfliktusok
A harmónia elvének a társadalom és a gazdaság irányításában való eredményes alkalmazásához fontos bizonyos szabályok körültekintő meghatározása. Ezek a szabályok a következőket tartalmazzák:
- az egyéni érdekek és a csoportok sajátos érdekei háttérbe szorulnak, hacsak nem gondolják át, ami a nemzet, a vállalatok stb. érdekében áll.
-A menedzsment (állam, vállalatok) első feladata az eljárás előrejelzése és megfogalmazása, amely kezdeményezést és politikát javasol, mielőtt ez a politika az idő rendjévé válik.
-az állam és a vállalatok vezetésének kötelessége megérteni az összes többi nagy csoport igényeit, értékeit és elvárásait.
Konfliktusok csak akkor engedhetők meg, ha a közös szabályokat és az elfogadott szabályok alapján meghatározták az elérésük céljait és eljárásait. Az alkalmazottak tisztelik őket, mert amikor egy vállalat esik, akkor ők is buknak. A konfliktusokat produktívnak tekintik. Velük szembeni mentalitásunkat a vállalat hozzáállása versenytársaival szemben, nem pedig az alkalmazottak hozzáállása irányítja a vállalat vezetésével szemben. Fontos bevonni az alkalmazottakat a versenyharcba (az úgynevezett emberi stratégia része)
c) Csoportpreferenciák
A japánok általában elfogadják azt a nézetet, miszerint az egész nem csupán az egyes elemeinek összessége, hanem hogy ezen elemek ötvözésével új magasabb minőségeket szerez. A feudális társadalomból már az következik, hogy ezekért a csoportokért a felelősség az ő vezetésük (paternalizmus) . A csoportos gondolkodás jelentős homogenizálása lehetővé teszi az ún cselekvési gondolkodás.
d) az emberi kapcsolatok hangsúlyozása
Az emberi kapcsolatok hangsúlyozása nemcsak a munkavállalók irányába mutat, hanem a vezetők és egymás közötti kapcsolatokban is.
e) Képes utánozni
A japánok évszázadok óta átveszik az évszázadok során (például Kínából a forgatókönyvet, az indiai buddhizmustól stb.), És ez ma is így van (az USA tudományos menedzsmentjéből, az angliai oktatásból). A gyors elfogadás kérdése nagyon fontos, amikor rájövünk, hogy Japán csak a 19. század utolsó harmadában kezdte leküzdeni kulturális és gazdasági elszigeteltségét.
f) Japán erkölcs - a magatartási elvek és szabályok betartása
A japán viselkedést általában bizonyos magasabb elvek vagy szabályok befolyásolják. A japánok önmegvalósítása részben ezeknek a magasabb rendű elveknek a része, és nem érzik őket kellemetlenségként.
i) Egyéb specifikus tényezők
Ide tartoznak elsősorban a pozitív nemzeti beállítottságok, mint pl. fegyelem, szorgalom, türelem. A Szentírás és a nyelv nagyrészt teher, amelyet az idegen nyelvek tanulmányozása céltudatosan felülmúl.