kínaiaknak

Igen, valóban az. A világ, amelyben élünk, már annyira globalizálódott, hogy a közel 8000 kilométerre lévő Kínában zajló események azonnal hatással vannak pénztárcánkra, még olyan apróságnak tűnő kérdéssel is, mint a sertéshús ára.

Mi történt?

2018 augusztusában az afrikai sertéspestis járvány tört ki Kínában. Ez önmagában nem lenne olyan különleges és katasztrofális, ha nem Kínában lenne. Vagyis egy olyan országban, ahol a világ sertésállományának fele koncentrálódik, olyan országban, amely az ezen a bolygón tartott összes sertéshús több mint 65% -át fogyasztja. A kínai sertésipar kiszorítását 128 milliárdra becsülik usadollár.

A sertéshús a legtöbbet fogyasztott hús Kínában. Az átlagos kínaiak legfeljebb 53 kg húst fogyasztottak 2018-ban, amelynek csaknem 64% -át a sertéshús tette ki. Ugyanakkor a feltörekvő kínai gazdaság húsfogyasztása megállíthatatlan ütemben növekszik. Míg 2011-ben még mindig csak 43,8 kg volt, 2020-ra az egy főre eső fogyasztást 55,7 kg-ra becsülik, ami csak az elmúlt 9 évben több mint 27% -os növekedést jelent.

A járvány következményei egy ilyen hatalmas piacon azonnali és drasztikusak. Csak Kínában a sertés- és húskészítmények ellenárai több tíz százalékkal emelkedtek, és ez a növekedés folytatódik. Becslések szerint a pestisjárvány 2018 augusztusi kitörése óta Kínában az afrikai sertéspestis az év végére felére csökkenti a kínai sertésállományt. Ez hihetetlenül 300-350 millió sertés (vagyis a világ sertésállományának egynegyede) elvesztését jelenti.

Külön probléma ezeknek az állatoknak a megsemmisítése. A távoli tartományok kistermelői elhullott állatokat temetnek a földbe, ami csak újabb problémát jelent.

Afrikai sertéspestis (AMO)

Az AMO egy endémiás, nagyon fertőző betegség, amely Dél-Afrikából származik. A betegség először az 1960-as években Európába hozott kullancsokkal szennyezett takarmány révén terjedt el. Azóta a betegség kitörései szórványosan jelentek meg a világ különböző részein, bárhol, ahol a vaddisznók érintkezésbe kerülnek a gazdaság populációjával. Noha a betegség végzetes a sertések számára, az emberre nem ismert veszélyt jelent. A vírus rendkívül ellenálló, túléli a főzést és a többéves fagyást.

Az ázsiai régió szakértői szerint a problémát a rossz biológiai biztonsággal rendelkező kis sertéstelepek nagy száma okozza. Kínában 68 járvány kitörése során arra a következtetésre jutottak, hogy több mint egyharmadát az élelmiszer-hulladék sertésekkel történő etetése okozta. Az ilyen etetés nagy kockázatú, de sajnos meglehetősen gyakori, különösen a kisebb gazdaságokban. Egy másik tényező, amelynél a járvány kezdete felgyorsult, a helyi sertésállomány alacsony genetikai sokfélesége.

Hogyan lehet kijönni belőle?

A világ legnépesebb országának kormánya biztosan nem csak összekulcsolt kézzel nézi az egész helyzetet, és nagy mennyiségű fagyasztott sertéshúst enged el. Ennek ellenére a húsimport 60% -kal nőtt, ami azonnal megtámadta a globális piacokat. Ismét engedélyezték a sertéshús behozatalát a világ különböző országaiból, legutóbb a kínai tisztviselők indították el a gazdaságok gyors tanúsítását Brazíliába és Kanadába történő behozatal céljából. A probléma azonban az, hogy még mindig kicsi. A sertéshús világméretű exportja 8 millió. tonna, míg egyedül Kínának 24 millióra lenne szüksége. tonna. Viszont a kínai bankok elrendelték, hogy alacsony kamatozású hitelkereteket és kölcsönöket kínáljanak a több mint 5000 sertést tartó gazdaságoknak és legfeljebb 5 millió jüan (700 000 USD) összegű támogatásoknak a nagy sertéstelepek építésének támogatására.

A pekingi kormány tisztában van azzal, hogy éppen a népszerű sertéshús hiánya indíthat egy szélesebb társadalmi mozgalmat, amely véget érhet a Tienanmen téren, csakúgy, mint 1989-ben.

Egyes elemzők szerint három-öt évbe telik, hogy megszabaduljon a pestistől és helyreállítsa az egészséges sertésállományt az országban. Elemzők azonban hozzáteszik, hogy mivel Kína az az ország, amely 10 év alatt megépítette a legnagyobb sebességű vasúti hálózatot és 20 év alatt 130 000 km autópályát, nagy valószínűséggel 5 év alatt létrehozza a világ legnagyobb és leghatékonyabb sertésellátási láncát, a húsfeldolgozó világ többi részén.

Az AMO tíz többé-kevésbé váratlan következménye

1) A sertéshús termelésének csökkentésével csökkenteni fogja a szójabab iránti keresletet is, amelyek a sertések összetett takarmányának fő alkotóelemei. Tekintettel arra, hogy Kína a szójabab legnagyobb importőre, és behozatalának nagy része az Egyesült Államokból származik, ez közvetlen hatással lesz a két szuper gazdaság közötti amúgy is feszült kapcsolatokra, és a szójabab árát is a globális piacon fogja nyomni.

2) A kínai sertéstenyésztők által most elért hatalmas különbségek jó ösztönzést jelentenek a sertések nagyobb vágási súlyú takarmányozására. Bár az ilyen "túltáplálás" segít részben csökkenteni a szójabab árcsökkenését, mivel a nagyobb tömegű takarmány-átalakítás jóval alacsonyabb (több takarmányt költenek húskilogrammonként), másrészt magasabb zsírtartalmú sertéseket állítanak elő. Így kevésbé egészséges, zsírosabb hús áramlik a piacra.

3) Egy másik következmény az antibiotikumok óriási növekedése az egészséges állatokban a kínai gazdaságokban, amelyek így próbálják megakadályozni a járvány kitörését. Mivel még mindig hiányzik az ilyen irányú szabályozás, komoly aggodalomra ad okot globális antibiotikum-rezisztencia. Bár el kell mondani, hogy Kína nemrégiben kísérleti programot indított az antibiotikumok haszonállatokban történő felhasználásának 2020-ig történő megszüntetésére.

4) A sertéshús árnyomása átterjedt a kapcsolódó árukra is, ezért az árcédulákat más állati fehérjeforrásokra, például marhahúsra, csirkékre, kacsákra vagy tojásokra is átírták.

5) Az AMO hatalmas kiterjedésének köszönhetően sok jelentős társadalmi befolyással bíró befektető elégett, és most a tenyésztési kockázatok és azok fenntarthatóságának jobb kezelését követelik.

6) Lehetséges a sertéshiány másik közvetett következménye egyes gyógyszerek kudarca sertéshús, például heparin feldolgozásához kapcsolódik, amelyet a vér hígítására használnak az emberi gyógyászatban.

7) Ez a helyzet újból megnyitotta a vitát a "zöldséghúsról" és a fehérjeforrások sokféleségének szükségességéről.

8) Kínában jelent meg az AMO vakcina értékesítésében. A tudósok szerint azonban nem léteznek és nem is lesznek legalább a következő öt évben. Ez azonban nem akadályozza a vállalkozókat abban, hogy "garantált oltásokat" értékesítsenek.

9) Közgazdászok szerint az AMO hatása Kínában olyan nagy, hogy sikerült elindulnia jüan infláció. Jelenleg 3,8%.

10) Azonban a gyengébb gazdaságú országokban, például Vietnamban, Kambodzsában, Mongóliában és Laoszban sokkal komolyabb probléma áll fenn, mint Kínában, ahol az állati fehérje hiánya miatt életeket milliók veszélyeztetnek.