diplomáciával

A Krím katonai eszközökkel történő felszabadítása irreális. Az egyetlen út a diplomácia, a civil társadalom, a nemzetközi vállalatok és a gazdasági szankciók révén történő nyomás.

Ezt a krími tatárok politikai vezetője, Mustafa Džililev jelentette be ma a pozsonyi tájékoztatón, amelyet a Szlovák Külpolitikai Szövetség (SFPA) szervezett a Demokratikus Változás Partnereivel (PDCS) együttműködve és a Prágai Nyílt Társadalom Alap támogatásával.

Arra a kérdésre, hogy mik legyenek az EU következő lépései, elmondta, hogy három fő területen vár választ - gazdasági, katonai, valamint Oroszország elleni szankciók fenntartása és szigorítása. Szerinte Ukrajna gazdasági helyzete nehéz és egyre romlik. Szívesen fogadnák a segítséget, például gazdasági kölcsönök formájában. A második terület katonai, ahol harcképes férfiak hiányát látja. "Fegyverezni kell az ukrán hadsereget, hogy az hatékonyan visszaszorítsa az orosz agressziót" - mondta, hozzátéve, hogy csak a fegyverek érdeklik őket, meg akarják védeni magukat.

Az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartásának kérdésében Nyugat-Európában olyan hangok hallatszanak, hogy a szankciók ártanak a nyugati országok gazdaságának, ezt ő maga is elismerte. Szerinte azonban a szabadság, a béke és a biztonság megéri az árát.

Több mint három évvel ezelőtt népszavazást tartottak a Krímben az Oroszországhoz való csatlakozásról. Dzhemilev rendelkezik olyan adatokkal, amelyek szerint a szavazók 34,2 százaléka vett részt a népszavazáson. "Tudod, eleinte sok mindent megpróbáltak megígérni nekünk, hogy Oroszország gazdag ország, amely 20 év alatt gyorsabban képes javítani helyzetünkön, mint Ukrajna. Vlagyimir Putyin orosz elnök megismételte őket 40 perces telefonos beszélgetésünk során "- mondta a vezető. Elmondása szerint azt válaszolta, hogy csak akkor tudnak vitatkozni, amikor kivonják csapataikat a Krímből. "És így minden barátság és ígéretnek vége van" - tette hozzá.

Hivatalos információk szerint a Krími Köztársaság és Szevasztopol 2014. március 11-én elfogadta a kijevi központi kormánytól való függetlenségi nyilatkozatot. Röviddel ezután, március 16-án, népszavazást tartottak, amelyen a krími emberek 96,7 százaléka és a szevasztopoliak 95,6 százaléka az Ukrajnától való elszakadás és az Oroszországhoz csatolása mellett szavazott. A részvételi arány meghaladta a 83 százalékot. A Krím március 18-án vált az Orosz Föderáció egységévé, amikor Putyin és a félsziget oroszbarát vezetése a Kremlben megállapodást írt alá Oroszországhoz való csatlakozásról.

Ami a Krím mindennapjait illeti, Dzhemilev szerint a gazdaság visszalépett. A Krím számára a turizmus döntő jelentőségű volt, és szerinte az egyetlen turista szerinte a belorusz vagy az orosz. Az élelmiszerek, az ivóvíz és az áram legnagyobb részét Ukrajnából importálták. Oroszország jelenleg biztosít bizonyos energiaellátást, de elmondása szerint ezek tíz-15-ször drágábbak, mint az Ukrajnából származó ellátások. "Az élelmiszereket természetesen Oroszországból is szállítják, sokkal rosszabb minőségűek és drágábbak" - mondta.

Musztafa Dzhemilevet többször jelölték a Nobel-békedíjra, a Lengyel Szolidaritási Díj díjazottja és az Ukrajna Verhovna Rada tagja. Egész életében a krími tatárok erőszakmentes harcának szentelte magát a Krímbe való visszatérés jogáért, ahonnan Sztálin deportálta őket.

Miután 2014-ben Oroszország annektálta a Krímet, Dzhemilevnek megtiltották a Krímbe való belépést. Oroszország Ukrajna-politikájának nyílt kritikája miatt Oroszország keresett listáján szerepel. Jelenleg Kijevben él.