létminimum

A szülők, az alkalmazottak, a súlyos fogyatékossággal élő vagy anyagi nehézségekkel küzdő emberek nem fogják növelni az állami szociális juttatásokat. Ennek oka a gazdaság jelenlegi fejlõdése, amelyet az árcsökkenés hátrányosan befolyásol.

Emiatt a független Szlovákia történetében először nem kellene megemelnie a létminimumot, amelyen az ellátások összege alapul.

A létminimum számításának szabályai szerint a fogyasztói árak jelenlegi csökkenésének akár a létminimum csökkenését, vagyis az ellátások összegének csökkenését kellett volna eredményeznie. A minimum emelkedése két alapvető tényezőhöz kapcsolódik: Az első a legalacsonyabb jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek növekedése, a második az egy főre eső nettó pénzjövedelem. A Statisztikai Hivatal szerint pedig a költségnövekedés az elmúlt megfigyelt időszakban negatív volt, mivel éves indexe 1-nél alacsonyabb értéket, azaz 0,997-et ért el, vagyis az alacsony jövedelmű háztartások kiadásai inkább csökkentek.

Annak érdekében azonban, hogy a legszegényebbek ne érezzék a negatív következményeket, a Munkaügyi Minisztérium úgy döntött, hogy beavatkozik és legalább befagyasztja a létminimumot. Mivel közeledik a július 1-jei határidő, amelyben a képzelt "szegénységi küszöb" rendszeresen változik, a szociális szektornak sürgősen módosítania kell a törvényt.

"A létminimum ebben az évben nem nő. A törvénymódosítás azonban biztosítja, hogy még csak ne is csökkentsék, ami minden bizonnyal segíti az ellátásban részesülő állampolgárokat "- erősítette meg Michal Stuška minisztériumi szóvivő. A módosítástervezet szerint ez "a jövedelem és ezáltal a Szlovák Köztársaság lakosainak életszínvonalának csökkentése érdekében lesz". Stušek szerint a parlamentnek képesnek kell lennie arra, hogy időben rögzítse a vonatkozó törvénymódosítást. A módosítástervezetről már lezárult egy tárcaközi észrevételi eljárás. Jóváhagyása esetén ez év június 30-án lép hatályba.

A szegénységi küszöbnek ezért továbbra is a jelenlegi szinten kell maradnia: 198,09 EUR egy magánszemély számára, 138,19 EUR a háztartás második felnőtté és 90,42 EUR a család minden eltartott gyermekéért. Hasonlóképpen a különféle állami juttatások és juttatások semmilyen módon nem változhatnak.

"Ezek különösen a szülői támogatás, a gyermek után járó támogatás és a pótlék, a gyermekgondozási támogatás vagy a tartásdíj. Hatással van a súlyos fogyatékosságok kompenzálásához nyújtott hozzájárulásokra vagy az aktív munkaerő-piaci intézkedések keretében történő hozzájárulásokra is "- nevezi ki Barbora Petrová a minisztérium sajtóosztályától.

A pótkarbantartás összege sem fog növekedni. Még azok a súlyos fogyatékossággal élő emberek sem kapnak több pénzt, akik kompenzációs juttatásokban részesülnek, különösen személyes segítségért, szállításért, speciális képzettséggel, gondozással és hasonlókért. És a foglalkoztatási szolgálatokról szóló törvény alapján biztosított egyes juttatások és járulékok sem változnak, pl. adókedvezmény vagy adóbónusz.

Az anyagi szükséglet és az anyagi szükséglethez való hozzájárulás sem valószínű, hogy nő. Bár összegüket jogilag nem a létminimum szintje szabja meg, Ján Richter miniszter az idén legalább az alapjuttatás 1,8 százalékos valorizálását szorgalmazta, ami összhangban áll azzal, hogy a minimum emelkedett 2013. július 1. óta . A rászoruló egyén számára ez azt jelentette, hogy a juttatást 60,50 euróról 61,60 euróra emelték.

"Az eltartottak ellátása azonban 2009 előtt nem nőtt. Eddig a létminimum kevesebb mint kilenc százalékkal emelkedett" - emlékeztet Zuzana Kusá szociológus. Hangsúlyozza, hogy ha maga a minimum kiszámítása főként a legszegényebb családok költségeihez kapcsolódik, akkor az egész rendszer tulajdonképpen csak egy ördögi kör. "Ezeknek az embereknek természetesen nem lehetnek magasabb kiadásaik, mert alacsony a jövedelmük, többnyire csak juttatások" - mondja. Szerinte csak akkor nőhet az alacsony jövedelmű háztartások növekedési mutatója, még akkor is, ha nincs fenyegetés a deflációra.

Éppen ellenkezőleg, a "szegénységi küszöb" fenntartása elősegíti a korengedményes nyugdíjazókat. Jogosultság csak akkor keletkezik, ha a leendő nyugdíj számított összege meghaladja a létminimum 1,2-szeresét, amely jelenleg 237,80 euró. A minimum befagyasztása júliustól sem szigorítja ezt a határt. A Társadalombiztosítási Ügynökség szerint a korengedményes nyugdíj iránti kérelem elutasításának leggyakoribb oka az, hogy nem éri el a nyugdíj minimális összegét. Csak a múlt évben csaknem 1800 ilyen kérelmet utasított el e követelmény be nem tartása miatt.

A nyugdíjasok azonban nemcsak korai, hanem rendszeres idősek, túlélők vagy rokkantak is csalódhatnak 2015 elején, amikor a nyugdíjuk újbóli valorizálásáról van szó. Annak ellenére, hogy ez szintén nem kapcsolódik közvetlenül a létminimumhoz, a valorizációs összeg legfeljebb 70 százalékos kiszámítása szintén hatással lesz az inflációra. Ezért, ha az öregségi nyugdíjasok 8,80 euróval javították nyugdíjukat ebben az évben, akkor januárban ennek az összegnek csak mintegy felével lehet számolni.

"Tisztában vagyunk a helyzettel, és már megbeszéljük a minisztérium embereivel. Folyamatosan készítünk egy olyan megoldási csomagot, amely elősegítené az öregségi nyugdíjasok, de az alacsony jövedelmű nyugdíjasok javítását is, akik aktív életük során dolgoztak és nem hevertek a járulékokon. A probléma azonban a finanszírozás hiánya. Sajnos valószínűleg még az sem segítene, ha utcára lépünk "- reagált Igor Fabián, a Szlovák Nyugdíjasok Szakszervezetének alelnöke.

Melyik adag nem változik

  • a létminimum várható befagyasztása után 2015. január 1-jétől a szülői támogatás (a jelenlegi 203,20 euró marad), a gyermekpótlék (23,52 euró) és a pótlékkiegészítés (11,03 euró) nem emelkedik
  • a pótkarbantartás összege nem növekszik (108,50 EUR), a nem fizető szülőt az állam fizeti a gyermek létminimumának 1,2-szeresében.
  • a korengedményes nyugdíjazás határát nem emelik (a kérelmezőnek továbbra is igazolnia kell legalább 237,80 euró nyugdíjra való jogosultságát, amely az egyén létminimumának 1,2-szerese)
  • az anyagi szükséglet alapjuttatásának összege nem változik, például. egy magánszemély 61,60 euró szinten marad, az idén 2009 óta először értékelték meg a juttatást
  • a súlyos fogyatékkal élők juttatásait nem emelik - személyes segítségért, szállításért, a megnövekedett költségek (étrend, higiénia vagy kopás, személyi gépjármű, speciális kiképzésű kutya üzemeltetése) vagy gondozás kompenzálásáért
  • az az összeg, amelyet a szociális szolgáltatást igénybe vevő ügyfélnek meg kell változtatnia, nem változik az ellátás után fizetett díjak levonása után maradni (például az egész éves tartózkodás alatt a létminimum összegének 25 százalékát, azaz 49,52 eurót kell hagynia neki)
  • a nyugdíjak végrehajtási levonása nem csökken (a nyugdíjasnak meg kell hagynia a megélhetési bér teljes összegét, 198,09 eurót)
  • az idei szinten az adóalap nem adóköteles része megmarad az adózó és nem dolgozó felesége számára (egyenként 3.803,33 EUR)

© SZERZŐI JOG FENNTARTVA

A napi Pravda és internetes verziójának célja, hogy naprakész híreket jelenítsen meg Önnek. Ahhoz, hogy folyamatosan és még jobban dolgozhassunk Önnek, szükségünk van a támogatására is. Köszönjük bármilyen pénzügyi hozzájárulását.