Egy kilogramm marhahús előállításához legfeljebb 15 415 liter vizet használnak. A gabonafélék kilogrammjában azonban csak 1644 liter fogy, és akár 20-szor több kalóriát nyerhetünk belőle.

legfeljebb

Március 22-én, vasárnap a világ világnapját ünnepelték. Ezért itt az ideje, hogy alaposabban megvizsgáljuk az állattenyésztés jelentős részét a fogyasztásában. A múlt heti cikkben azt írtuk, hogy az állattenyésztés a mezőgazdaságban felhasznált összes víz akár 29% -át is felemészti. Most nézzük meg közelebbről ezt a kérdést. A magas vízfogyasztás mellett az állattenyésztés is jelentős szerepet játszik a nem hatékony vízgazdálkodásban.

ENSZ transzparens a 2015. évi víz világnapjára "Víz és fenntartható fejlődés" alcímmel.

Az UNESCO Vízoktatási Intézetének 2010-es tanulmánya szerint átlagosan 15 415 liter vízre van szükség 1 kilogramm marhahús előállításához, ami majdnem tízszerese annak a vízmennyiségnek, amely 1 kilogramm gabona termesztéséhez szükséges.

A tanulmány összehasonlította a vízfogyasztást az egyes mezőgazdasági termékek előállításához, növényektől állatokig, és a vízigények átfogó feldolgozására törekedett az előállításuk során. Az állati termékek esetében az állatok által fogyasztott víz mellett ide tartoztak a hús- és tej- vagy tojástenyésztéshez használt különféle takarmányok termesztésére szolgáló víz, valamint a termékek tisztításához használt vízfogyasztás is. termelési területek (tehénistállók, vágóhidak és egyéb). Érdekes összehasonlításokat hozott, ahol nemcsak a vízfogyasztást lehetett összehasonlítani 1 kg élelmiszer előállításához, hanem a kalóriákhoz szükséges vízmennyiséget is, vagy mindegyikhez egy gramm fehérjét.

Ebben az összehasonlításban az állati termékek a legintenzívebbek, éles ellentétben a növényi termékekkel. A szerzők például a marhahúst kilogrammonként 15415 liter vízzel, a kecske- és juhhúst 8763 l/kg-mal és a sertéshúst 5988 l/kg-mal. Az ellenkező végén zöldségek vannak 322 l/kg-mal, gyümölcsök 962 l/kg-mal vagy gabonafélék 1644 liter vízzel kilogrammonként. Az állati és növényi étrend közötti vízigény közötti különbségek tehát teljesen egyértelműek.

Ha összehasonlítjuk a vízmennyiséget a kalóriamennyiséggel, a különbség még hangsúlyosabb. Míg a gabonafélékből származó 1000 kalóriára csak 0,51 liter vízre van szükség, a marhahúsból ugyanannyi kalóriához 10,19 liter vízre van szükség, ami 20-szor több. Kecske- és juhhús esetében 4,25 liter vízre van szükség 1000 kalóriára, sertéshús esetében 2,15 liter vízre.

A gramm fehérje vízfogyasztásának összehasonlítása hasonló eredményeket hozott, ahol marhahús esetében 112 liter vízre volt szükség, a marhahúsra 63, a kecske- és juhhúsra 63, a sertéshúsra pedig 57 liter vízre volt szükség. A gabonafélék esetében azonban csak 21 liter volt.

A tanulmány következtetései egyértelműen a növényi élelmiszereken alapulnak, mivel ezek lényegesen kevésbé igényesek a vízfogyasztásra. Akut vízhiányos helyzetben, amely a világ népességének csaknem egyötödét érinti, és amikor a rendelkezésre álló víz jelentős része szennyezett, mindenképpen gondolkodni kell a víz megtakarításáról nemcsak otthon, hanem a napi étrendi döntésekben is . Úgy tűnik, hogy a legfelelősségteljesebb módszer az állati termékek nélküli étrend. Minden étkezéskor eldöntjük, hogy mennyi vizet használunk étrendünkhöz. Itt az ideje elkezdeni a felelős döntéseket - itt az ideje elkezdeni enni egy jobb világért.