A növényi étrend hívei egyértelműen egyetértenek, és inkább azt kiabálják, hogy "ne egyél húst!". Mindenekelőtt azonban egy tény felismerésére van szükség. Mi emberek is állatok vagyunk. Pontosabban emlősök. Mindenevő emlősök, amelyek megalakulásuk óta nemcsak növényi, hanem állati táplálékkal is táplálkoztak. Génekben van. Tehát teljesen természetes, hogy húst eszünk, és természetesen mi is szeretjük.
A probléma azonban a napi elfogyasztott hús mennyiségében rejlik.
Naponta körülbelül 200 millió állatot ölünk meg, évente 74 milliárdot. A csirkeszárnyak, a hamburgerek és a szalonna mindennap csengenek nemcsak az utcákon, hanem otthonainkban is. A húsevés olyan triviális szertartássá vált, hogy sokan egyetlen napot sem tudnak elképzelni nélküle, és nem tartják a hús nélküli étrendet megfelelő ételtípusnak. Ennek ellenére alig néhány évtizeddel ezelőtt a hús olyan luxustermék volt, amely nem minden család számára volt elérhető. Ma azonban minden sarkon vásárolhatunk hotdogot vagy kebabot nevetséges euróért. Paradox módon manapság ez a módszer az egyik leghatékonyabb, mint az emberiség néhány centes telítése. Nem számít, hogy a mennyiség mosolyogva elárasztja a minőséget, és bónuszként elpusztítjuk a bolygót. Főleg, hogy a Tesco-ban csirkemelleket élvezhetünk az "őszi esés" érdekében.
Tudta, hogy globális szinten a hús- és állati termékek fogyasztásának stílusa szó szerint beszippantja a bolygót? Miért van ez így, és mit tehetünk ellene anélkül, hogy feladnánk a steaket, a következő sorokban olvashatja el.
Az állatállomány nagy részét hús-, tej- vagy tojásforrásként tartják számon - jelenleg átlagosan 23 billió csirke, 1,5 billió szarvasmarha és körülbelül 1 billió sertés és juh található. Jó néhány állat, amelyet naponta kell etetnünk? Annak érdekében, hogy minden állatot fel lehessen nevelni és megetetni, Földünk önkéntelenül átalakult hatalmas tápláló bolygóvá. A mezőgazdasági területek 83% -át állattenyésztésre és takarmánynövényekre használják. Pontosan a teljes földterület 26% -a. Ha nem csak a takarmánynövényekhez (kukorica, szójabab .), hanem a húshoz és tejtermékekhez szükséges vizet is beleszámítjuk, a vízfogyasztás 27% -ra nő. De ami még félelmetesebb?
Az ételből származó tápanyagok csak egy kis része kerül a húsba, amelyet minden nap megvásárolunk.
Az állatok nagy mennyiségű ételt fogyasztanak, amelynek csak a kalóriák 18% -a nettó nyereség az emberek számára. Ha például 1 kg steaket akarunk előállítani, akkor egy ilyen tehénnek legfeljebb 25 kg gabonát kell elfogyasztania, és 15 000 liter vizet kell innia, miközben az ételből csak a fehérje 4% -át és az összes kalória 3% -át kell átalakítani hús. Ez azt jelenti, hogy a kalóriák több mint 97% -a visszavonhatatlanul elvész. Ha megennénk az étrendet, amellyel az állatokat etetjük, 3,5 billió embert tudnánk táplálni. Egy másik tény, hogy az üvegházhatást okozó gázok összes kibocsátásának csaknem 15% -át a húsipar (valamint az összes hajó, repülőgép, teherautó és autó együttesen) generálja.
______________________________________________________________
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2367646/#b14-ehp0116-000578
https://www.pnas.org/content/109/9/3232.long
https://iopscience.iop.org/article/10.1088/1748-9326/11/10/105002
http://science.sciencemag.org/content/360/6392/987
Ha mindennap olcsó húskészítményeket szeretne enni, akkor tudnia kell még egy fontos tényről.
A legtöbb állat, amelynek húsa kedvezményes matricával utazik a szupermarketek pultjaiba, valóban zord körülmények között él. Például csirkék. Ketrecekben vagy épületekben tartják őket hatalmas számban, olyan közel egymáshoz, hogy képtelenek létrehozni azokat a társadalmi struktúrákat, amelyeket általában a természetben alkotnak egy gazdaságban. Ennek eredménye csúnya, véres támadások. Az ilyen harcok megakadályozása érdekében levágják a csőrüket és a karmukat. Ezenkívül a kis csapokat értéktelennek tekintik (nem tojnak), ezért egy zúzógépbe dobják és a születés után néhány percen belül darabokra zúzzák. Évente százmillió csirkét ölnek meg ily módon.
A vágásra hízott szarvasmarhák keskeny tartókban élnek, ahol hálók választják el őket egymástól, és a fejüket közvetlenül nagy ételtartályokba irányítják. Mindezt a gyors súlygyarapodás céljából. A szoptató teheneket néhány órával a születés után elválasztják a borjaiktól, és csak a tejellátás biztosítása érdekében kénytelenek élni.
A legtöbb sertést ablaktalan tartókban tartják, szemük soha nem lát napvilágot, a kocákat pedig túl kicsi tartókban tartják, hogy megfordulhassanak. Egyik kis disznót a másik után hozzák világra, amíg szalonnává nem válnak a tányérunkon.
Minden ilyen könyörtelen körülmények között élő állat különféle betegségeket tapasztal. Ezért szükséges őket jó állapotban tartani. A betegségek megelőzése és az állatok pusztulásának minimalizálása érdekében az állatok többségét számos antibiotikummal etetik.
Fontos megemlíteni az állatok stresszét is, amely végső soron befolyásolja a hús minőségét és ízét. Ugyanilyen fontosak azok a hormonok, amelyekkel az állatokat naponta táplálják, nemcsak az állatok érésének felgyorsítása, hanem az izomtömeg növelése érdekében is. Sajnos mindez viszont közvetlenül minket, fogyasztókat érint ...
A fent leírt tényekből az következik, hogy jobb húst vásárolni a hazai gazdálkodóktól, ahol az állattartás megközelítése sokkal barátságosabb és emberségesebb. Az ökológiai gazdálkodás szabályait azonban úgy tervezték, hogy az állatok minimális, nem maximális kényelmet biztosítsanak. A probléma tehát az, hogy az uniós előírások szerint az „ökotermesztésben” dolgozó tyúkok egy négyzetméternyi helyet oszthatnak meg öt másik tyúkkal. Itt veszett el az a gyönyörű gondolat, hogy a gazdaságban boldog csirkék rohangálnak a kertben. Természetesen minden országban sok olyan gazdaság van, amely megpróbálja a lehető legjobb feltételeket biztosítani az állatállomány számára. Számukat azonban még mindig sokszor felülmúlják az embertelen nagyüzemek, ezért az ebből eredő, tanúsított ökológiai hús ára szédítő magasságba emelkedik a hagyományos kiskereskedelmi láncokhoz képest.
Nyilvánvaló, hogy az ökológiai gazdaságok húsa jobb minőségű, és a minőségért külön kell fizetni. Az "ökocímkével" azonban ma széles körben visszaélnek, és számtalan botrány van a világon azzal a szándékkal, hogy nagyobb profitot szerezzenek az "öko" vagy "organikus" hamis ingben lévő termékek számára. Leggyakrabban azonban ez a probléma elsősorban a nagy élelmiszerláncokban kapható termékeket érinti.
Tehát, ha nem tartozik azon szerencsések közé, akiknek lehetőségük van otthon boldog állatokat tartani, ne essen kétségbe. Számos üzlet, piac és biogazdaság kezd megjelenni piacunkon, ahol minőségi helyi ételeket lehet vásárolni:-)
És mit hoz a jövő? Mesterségesen termesztett hús, amely megőrzi az összes tápértéket, például egy gyönyörű gazdaságban élő boldog tehén húsa! És bónuszként bolygónk is köszönetet mond nekünk:-)
Az a baromság? Ez az elv azon a tényen alapul, hogy a hús steril "mesterséges" laboratóriumi körülmények között nő ki egy állat sejtjeiből. A jövőben a tudomány és a technológia segítségével tiszta és ízletes húst kaphatunk anélkül, hogy egyáltalán megölnénk az állatokat. A laboratóriumi húsnak azonban számos más előnye is van. Például 1 tonna termesztett hús előállításához legfeljebb 33 GJ energia, 521 ezer liter víz, 230 négyzetméter föld és csaknem 2,2 tonna üvegházhatásúgáz-kibocsátás szükséges. A tenyésztett húshoz képest a mesterségesen termesztett hús energiafelhasználása csaknem 45% (a baromfi kivételével), majdnem 96% -kal alacsonyabb az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, 99% -kal alacsonyabb a földhasználat és csaknem 96% -kal alacsonyabb a vízfelhasználás. Ezért sok tudós szerte a világon műveli és teszteli a húst laboratóriumokban. Lehetséges, hogy a közeljövőben megjelenik a piacunkon. Kérdés azonban, hogy a lakosság hány százaléka szeretne ilyen húst vásárolni. Mivel érvényesülhet a szkepticizmus a „mesterséges” hússal, valamint a gyümölcsök és zöldségek GMOival kapcsolatban (amelyekről legközelebb mesélek).
Hogyan kell kezelni azt a tényt, hogy a szállított hús és állati termékek nagy része nagyon rossz minőségű, mivel rendkívül rossz és rossz életkörülményekből származó állatokból származnak.?
A legegyszerűbb lehetőség a hús- és állati termékek napi bevitelének csökkentése és a helyi gazdák támogatása!
Ne feledje, hogy a zsíros húskészítmények túl gyakran történő fogyasztása egyáltalán nem egészséges. Ahogy nem egészséges, ha sok cukrot, fehérjét fogyasztunk, vagy különféle étrenden élünk és korlátozzuk a testmozgást. Az étrendnek minden nap változatosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. Elegendő fehérjét, cukrot, zsírokat, vitaminokat, ásványi anyagokat és rostokat kell tartalmaznia. Ha el akarja adni a húst, ne felejtse el ezt a tényt, és próbálja helyesen pótolni. És ha továbbra is szeretné élvezni a húst, itt az ideje, hogy valami különlegesként érzékelje, és nem minden nap kapható. Próbáljon minőségi termékeket választani megbízható és helyi gazdáktól vagy gazdáktól. Ilyen esetben nem jelent problémát Önnek hetente egyszer elkényeztetni magát, bár drágább, de annál jobb és finomabb steak antibiotikum és boldog állat nélküli hormonok nélkül. Ezzel a stílussal a jövőben nemcsak javíthatjuk a hús és állati termékek minőségét a piacon, hanem hozzájárulunk a nagygazdaságok megszüntetéséhez vagy a tenyésztett vadakkal szembeni kegyetlenséghez és a környezet pozitív változásaihoz is.