Szeretném tudni, hogy helyes-e a munkáltatónak az étkezési jegyek visszafizetése, például 2010 májusában 2010 áprilisára; a bérek levonása a 2010 áprilisában ledolgozott napok megfelelő számáról 2010 májusában valósul meg). Személy szerint hibásnak találom, de szeretném tudni a véleményét is. hát, köszönöm.
Válaszok
az étkezési utalványokat általában a hónapban ledolgozott napokért fizetik (a kollektív szerződés másként is előírhatja). A hónap során az alkalmazott nyaralhat, megbetegedhet, üzleti útra indulhat stb. Ezért az étkezési jegyek pontos száma csak az előző havi részvétel "zárása" után ismert. Véleményem szerint a munkáltatója helyesen cselekszik.
tévedsz.
a munkáltató minden nap köteles ételt biztosítani, amikor a munkavállaló a munkahelyén van, étkezési jegyeket csak akkor biztosít, ha nem biztosít ételt. ebből következik, hogy a munkáltató az adott hónap étkezési utalványait a hónap kezdetén köteles adni a munkavállalónak, nem annak befejezése után. az állításod megegyezik azzal, mintha azt írtad volna, hogy a munkavállalónak éheznie kell egy egész hónapig a munkahelyén, és a munkáltatónak a hónap vége után rosszul kell ételt adnia az előző hónapban dolgozott napokért .
általában a törvény szerint működik, így a munkáltató étkezési utalványt ad ki az alkalmazottnak a hónap minden napjára a hónap elején és a következő hónapban a nem jogosult napok jegyeinek levonásából. a munkaviszony utolsó hónapjában, amikor a munkáltatónak már nincs mit levonni a jegyekből (pl. üdülésre vagy SC-re), az indokolatlan jegyek értékét levonják a fizetésből, vagy a munkavállaló egyszerűen visszajuttatja a megfelelőt jegyek száma
Egyetértek veled, ezért meg kell tenni. A munkavállalónak előre meg kell kapnia a megfelelő számú gasztro jegyet az adott hónapra. Ha egy alkalmazott egy adott hónapban szabadságot vesz ki, akkor pl. az orvosi látogatás stb. miatti teljes munkaidős távollét még kevesebbet kap a következő hónapban. Szokás élni azzal a lehetőséggel is, hogy ha a munkavállaló már előre tudja, hogy nyaralni fog (pl. 2 hétre vett utat), akkor kevesebb étkezési jegyet vesz át a hónap elején.
A brigády.sk cég alkalmazásában állok, abban az üzemben, ahová dolgozni küldenek, nem voltak hajlandók enni adni, és azt mondták, hogy jogosult vagyok a brigády.sk oldalról. Azt állítják, hogy lízingtársaság, hogy nincs honnan jegyet vagy ételt kérniük.?
A munkavállalók étkeztetését a Munka Törvénykönyve 152. §-a írja elő. Mivel a törvény előírja az ügynökség számára, hogy az alkalmazottak számára olyan munkakörülményeket teremtsen, mint a felhasználó munkáltató hasonló alkalmazottai, és a munkakörülmények magukban foglalják az étkeztetési feltételeket is (58. cikk (6) bekezdés h) pont), az ügynökség köteles megszólítani és biztosítani a alkalmazottak ideiglenes megbízása során.a felhasználó munkaadóhoz a beszállás feltételeit is.
A gyakorlatban ez általában úgy valósul meg, hogy az ügynökségi személyzetet ellátják élelemmel a felhasználó munkaadó "üzemében" (abban az helyen, ahol az alkalmazottak ténylegesen dolgoznak), és aki ezután számlázza a költségeket az ügynökségtől.
Az az érv, hogy „lízingtársaság vagyunk, nincs ilyen”, természetesen nem áll meg.
a lányom napi 5 órát részmunkaidőben dolgozik egy áruházban, azt mondták, hogy a részmunkaidős munkavállalók nem jogosultak étkezési jegyre. Ez igaz?
Mit mond a Munka Törvénykönyve? Az alkalmazottak étkeztetésével a 152. szakasz foglalkozik.
(1) A munkáltató köteles a munkavállalókat minden változásban a megfelelő táplálkozás elveinek megfelelő étkezéssel ellátni közvetlenül a munkahelyen vagy a környékükön. Nincs ilyen kötelezettsége az üzleti útra kiküldött munkavállalókkal szemben, kivéve azokat az üzleti útra kiküldött munkavállalókat, akik négy óránál többet dolgoztak a szokásos munkahelyükön. Az első mondatban meghatározott munkáltatói kötelezettség nem vonatkozik azokra az alkalmazottakra, akik külföldön közérdekű munkát végeznek.
(2) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti étkezést biztosítja, különösképpen egy meleg főétkezéssel, amely megfelelő italt tartalmaz a munkavállaló számára saját vendéglátóhelyén, egy másik munkáltató vendéglátóhelyén végzett munkakörben, vagy étkeztetést biztosít munkavállalói számára az a jogi személy vagy az étkeztetési szolgáltatások közvetítésére felhatalmazott természetes személy, ha azokat egy jogi személy vagy egy vendéglátó-ipari szolgáltatás nyújtására felhatalmazott természetes személlyel közvetíti. Az a munkavállaló, aki műszak keretében négy óránál hosszabb ideig dolgozik munkát, étkezés biztosítására jogosult. Ha a műszak 11 óránál tovább tart, a munkáltató gondoskodhat egy másik meleg főétkezés biztosításáról.
(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerinti étkezéshez az élelmiszer árának legalább 55% -ában járul hozzá, de legfeljebb minden étkezéshez, az 5-12 órás üzleti út során nyújtott étkezés 55% -áig. külön rendelet. Ezenkívül a munkáltató külön szabályozás szerint járulékot nyújt.
(4) Amikor az étkeztetést a munkavállalók számára jogi személy vagy természetes személy közvetíti, akik felhatalmazást kapnak az étkeztetési szolgáltatások közvetítésére, az étkezés ára az étkezési utalvány értékét jelenti. Az étkezési utalvány értékének az egyedi étkezés szerint 5-12 órás üzleti út során biztosított étkezés legalább 75% -át kell képviselnie.
(5) A munkáltató a munkavállalót a (3) bekezdésben meghatározott összegben csak akkor fizeti meg pénzügyi hozzájárulással, ha a munkáltatói munkavállalók étkeztetési kötelezettsége kizárja a munkahelyi munkakörülményeket, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés alapján nem tud étkezést biztosítani, vagy ha a munkavállaló a szakorvos orvosi igazolása alapján. Ezen okokból nem használhatja fel a munkáltató által biztosított munkavállalói.
(6) A munkáltató az (5) bekezdés szerinti étkezésekért pénzügyi hozzájárulást is biztosít a munkavállaló számára a háztartási munka vagy a távmunka során, ha a (2) bekezdés szerinti étkezést nem biztosítja, vagy ha a (2) bekezdés szerinti étkezés ellentétes lenne a természetével. háztartási vagy távmunka.
(7) A munkáltató a munkavállalók képviselőivel folytatott egyeztetést követően
a) módosítsa azokat a feltételeket, amelyek mellett a munkavállaló étkezést biztosít az ünnepek alatt, a munkahelyi akadályok vagy a munkavállaló egyéb indokolt hiányzása esetén,
b) lehetővé teszi a munkarenden kívül dolgozó alkalmazottak étkezését a többi alkalmazottal azonos feltételekkel,
c) azon természetes személyek körének kiterjesztése, akiknek étkezést biztosítanak és akiknek az étkezéshez hozzájárulnak a (3) bekezdéssel összhangban.
Az étkezésre vonatkozó rendelkezés a Munka Törvénykönyve 7. részének (152. §) tárgya, míg e törvény 1. részének rendelkezései a munkaviszonyon kívül végzett munkára vonatkozó megállapodásokra vonatkoznak. Így a törvény nem ír elő kötelezettséget arra, hogy a munkaviszonyon kívül végzett munkáról szóló megállapodások alapján dolgozó munkavállalóknak étkezést biztosítsanak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen lehetőség egyáltalán nem létezik. 152. §-a szerint 7 betű c) pontja, a munkavállalók képviselőivel (szakszervezet, munkavállalói tanács, munkavállalói vagyonkezelő) folytatott konzultációt követően bővítse azon természetes személyek körét, akiknek étkezést biztosítanak, vagyis ebben az esetben az alapon dolgozó munkavállalók körét a munkaviszonyon kívül végzett munkáról szóló megállapodások.