Szlovákia Finnországgal együtt az Európai Unió (EU) legerdősebb és egyben vidéki országa, amely előre meghatározza és elkötelezi magát az ország természetes potenciáljának gazdasági, de egyben fokozatos kiaknázása mellett is. Különösen akkor, amikor a mezőgazdaság elsődleges funkciója, az emberi táplálkozás biztosítása, kiegészül egy új - a mezőgazdasági outputok felhasználása energetikai célokra.
A mezőgazdaság ezen funkciója nemcsak a mezőgazdaság további fejlődésének feldolgozott kilátásaiba és előrejelzéseibe épül be, hanem az állam és az EU fogalmi, stratégiai és jogalkotási eszközeinek részévé válik.
A biomassza energiafelhasználása
A biomassza az egyik leguniverzálisabb és legelterjedtebb energiaforrás bolygónkon. Biológiailag lebontható összetevője egy terméknek vagy a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból származó növényi és állati eredetű anyagoknak, vagy az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható összetevője. A megújuló energiaforrások egyéb formáihoz, például a szél-, a víz- vagy a napenergiához képest. A biomassza hatalmas előnye, hogy bárhol felhasználható a világon. A Föld biomasszájának teljes tömege a nedvességgel együtt 2000 milliárd tonna, míg az egy főre számított biomassza tömege 400 tonna.
A napjainkban intenzíven használt fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, földgáz) negatív hatással vannak a környezetre: égésükkor olyan anyagok kerülnek a légkörbe, amelyeket évmilliók óta tárolnak a föld felszíne alatt. Ezzel szemben a biomassza elégetése semleges az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása szempontjából.
A biomassza kategóriájából a legelterjedtebb fűtőanyag a fa, amely felhasználható darabos faanyagként, hulladék formájában (forgács, forgács, fűrészpor stb.), Vagy célzottan termeszthető energiafa (pl. Fűz, nyár).
Más források, amelyek egyre fontosabb szerepet játszanak a világ gazdaságában, különösen a mezőgazdasági biomassza. Alkalmas égéses hőtermelésre (pl. Gabona, repce, kukorica, napraforgó szalma) vagy biogáz előállítására (állatállomány ürülékéből, élelmiszer-feldolgozó üzemekből származó hulladékból, zöldanyagból és szilázsból). A mezőgazdasági biomasszát az első generációs folyékony bioüzemanyagok előállításához használják, nevezetesen MERO (repceolaj-metil-észter) vagy bioetanol (kukorica, gabona, cukorrépa) előállításához. A bioüzemanyagokat - leggyakrabban a bioetanolt, a biobutanolt és a biodízelt - a közlekedés jövőbeli alternatív energiaforrásának tekintik. Az Európai Bizottság a biomasszát Európa energetikai jövőjének fontos részének tekinti.
A Szlovák Köztársaság Gazdasági és Építésügyi Minisztériuma által készített, 2010-ben jóváhagyott, a megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó nemzeti cselekvési terv többek között a következőket mondja ki:
A megújuló energiaforrások (RES) arányának növelése A 2006-ban jóváhagyott Szlovák Köztársaság energiapolitikájának egyik alapvető prioritása a villamos energia és a hő előállítása a belső kereslet kielégítéséhez szükséges megfelelő kiegészítő források létrehozása érdekében.
Megerősítést nyert, hogy a megújuló energiaforrások hazai energiaforrásként történő felhasználása bizonyos mértékig növeli az energiaellátás biztonságát és részleges diverzifikációját, ugyanakkor csökkenti a gazdaság függőségét az ingadozó olaj- és gázáraktól. Használatuk fejlett és környezetbarát technológiákon alapul, és hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a szennyező anyagok csökkentéséhez.
A megújuló energiaforrások hozzájárulnak az ipar és a mezőgazdaság szerkezetének megerősítéséhez és diverzifikálásához. A hazai megújuló energiaforrások ésszerű kezelése a fenntartható fejlődés elveivel összhangban hozzájárulhat ahhoz, hogy a társadalom egészséges gazdasági fejlődésének egyik pillére legyen.
A megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés támogatása érdekében a 309/2009 Coll. a megújuló energiaforrások és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés támogatásáról és egyes törvények módosításáról, amely javította a villamosenergia-piac működését a megújuló energiaforrások területén és stabil üzleti környezetet teremtett. Hosszú távú garanciát nyújtott a vételárakra 15 évre, és egyúttal meghatározta a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés irányát is, mert a kis és decentralizált létesítmények építését támogatta.
A fosszilis üzemanyagok árának emelkedése a biomasszát, mint energia-alternatívát a gazdasági és politikai figyelem középpontjába helyezte. Szlovákiában már jelenleg is nagy a termelési kapacitás a pellet és brikett előállítására, amelynek termelésének nagy részét külföldi piacokra kell helyezni. Ez garantálja, hogy a gyorsan növekvő számú beépített biomassza kazánok mellett sem lesz probléma ezen üzemanyagok biztosításával. A prioritás tehát a biomassza, amelynek használata sok esetben áron versenyezhet a fosszilis tüzelőanyagokkal. Használatának növelése, az energiamegtakarítás, valamint a geotermikus és a napenergia felhasználása a földgázfűtés csökkenéséhez vezet.
A megújuló energia aránya a hő, a villamos energia, a közlekedés és az összes bruttó végső fogyasztási ágazatban.
Jogalkotási szempontból a finomított biogáz - a biometán - használatának támogatására is létrejöttek a feltételek. A műszaki feltételek teljesülése után megengedett a biometán elsőbbségi hozzáférése az elosztóhálózathoz és annak elosztásához. A támogatást egy biometán villamosenergia-termelő kapja, aki kapcsolt energiatermeléssel állítja elő az áramot. A jogszabályok kiegészítésével garantálni kell a biometángyártó számára a biometán begyűjtését, ha az megfelel a gázpiac szereplőjének minden követelményének.
A bioüzemanyagok területén a bioüzemanyagok jelentős növekedése várható II. generáció, amely jelentősen hozzájárul a közlekedés 10% -os célkitűzésének teljesítéséhez. Még az elektromos járművek fokozatos forgalmazása esetén is feltételezhető, hogy a cél eléréséhez való hozzájárulás alacsonyabb lesz, mint a II. bioüzemanyagok előállítása.
A Szlovák Köztársaság irányát a megújuló energiaforrások felhasználásában a Szlovák Köztársaság energiabiztonsági stratégiája fejezi ki, amelyet 2008-ban fogadtak el, és amely kimondja, hogy a megújuló energiaforrásokkal 2020-ig vannak a legnagyobb kilátások a hő- és hidegtermelésre.
A 4. cikk (4) bekezdése szerint A 2009/28/EK irányelv 1. cikkének értelmében a tagállamoknak meg kell határozniuk a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát 2020-ban a következő ágazatokban:
- hő- és hidegtermelés;
- elektromos geneártor;
- szállítás.
Ezenkívül a szállítási célnak összeegyeztethetőnek kell lennie a 3. cikk (1) bekezdésének követelményeivel. A 2009/28/EK irányelv 4. cikke, amely szerint a megújuló forrásokból előállított energia részarányának a közlekedésben legalább 10% -nak kell lennie.
Perspektíváját tekintve a biomassza kulcsfontosságú megújuló energiaforrásnak tekinthető, mind a kis, mind a nagy technológiai egységek szintjén. Ez már a globális primerenergia-fogyasztás körülbelül 14% -át teszi ki. A Föld lakosságának háromnegyede számára azonban, amely főként fejlődő országokban él, ez a legfontosabb üzemanyag-forrás. Átlagosan az energiafogyasztás aránya ezekben az országokban körülbelül 38% (egyes országokban akár 90%). Feltételezhető, hogy a népesség növekedésével és a fosszilis üzemanyag-ellátás csökkenésével annak jelentősége a világon tovább növekszik.
A biomassza néhány fejlett országban is fontos erőforrás. Svédországban vagy a szomszédos Ausztriában az energiafogyasztás körülbelül 15% -át adja (nálunk ez kevesebb, mint 6%). Az USA-ban a biomassza részaránya az elsődleges forrásokban körülbelül 4%, ami körülbelül annyi energiát jelent, amennyit az atomerőművekben nyernek. A legtöbb biomassza-energia fedezi a hőfogyasztást, de jelentős szerepet játszik az áramtermelésben is
A mezőgazdasági földterületeken termesztett biomassza helyettesítheti az atomreaktorok által termelt energiát, még a mezőgazdasági növények árának emelésének következményei nélkül is. Ezenkívül az etanolgyártás céljából termelt biomassza az importált olaj több mint 50% -át pótolhatja.
A biomassza jelentősen eltér a többi energiaforrástól, mert talajra van szüksége a növekedéshez. Általánosságban elmondható, hogy a fás szárú növények esetében a biomassza természetes termelése évente körülbelül 5 tonna/hektár. Ezt az értéket azonban jelentősen növelheti a jobb gazdálkodás és a növényválasztás. Például. a gyorsan növő fák termesztése a termelés 2-10-szeres növekedéséhez vezet. A talaj és a termesztett fajok megfelelő választása éghajlati viszonyaink között a biomassza (szárazanyag) közös termelése 10–15 t/ha/év szinten.
A biomasszából előállított energia előállításánál alkalmazott módszer alapján ma a következő folyamatokat támogatják a gyakorlatban:
- közvetlen égés;
- termokémiai feldolgozás a bioüzemanyagok minőségének (különösen az energiasűrűség és a tárolhatóság) javítása érdekében. Ide tartozik pl. pirolízis vagy gázosítás;
- biológiai folyamatok, például anaerob rothadás vagy fermentáció, amely gáznemű és folyékony bioüzemanyagok előállításához vezet.
A biomassza energiatermeléshez történő felhasználásának előnyei
A biomassza energiaforrásként történő felhasználása szintén jelentős mértékben hozzájárul a vidék gazdasági fejlődéséhez mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. A bioüzemanyag-termelésre való átállás hajlamos növelni a gazdák jövedelmét, diverzifikálni a mezőgazdasági termelést, újjáéleszteni a földterületet, csökkenteni az energiából származó kibocsátásokat, csökkenteni az élelmiszer-túltermelést és csökkenteni a támogatásokat, pl. talajművelés nélkül. A növekvő bevétel más - közvetett előnyökhöz is vezet - például helyi gazdasági fellendülés. Ez végső soron a vidéki-városi migráció csökkenéséhez vezethet, ami a világ számos országában komoly problémát jelent. Nagyon fontos lehet új munkahelyek teremtése a biomassza felhasználása (gyűjtés, feldolgozás és felhasználás), valamint a technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó ipari fejlesztés terén.
Következtetés
A mezőgazdaság több éve dolgozik uniós szinten a mezőgazdaság reformján a hatékonyabb földhasználat elérése érdekében. Manapság az európai mezőgazdaság korlátozott számú emberi és állati fogyasztásra szánt növény termesztésén alapul, amelyeket jelenleg nagyon erősen támogatnak. Ezen túlmenően az e növények árának csökkenése alacsony és gyakran nagyon ingatag mezőgazdasági termelők jövedelméhez vezet számos európai országban. Átmenet az ún a technikai (energetikai) növényeket gyakran emlegetik a mezőgazdaság problémáinak egyik fontos megoldásaként. Az új növények termesztése új piacokat nyithat meg, és hatékonyan felhasználhatja a földet, amelyet jelenleg nem használnak ki. 1991-ben mintegy 128 millió hektár földet műveltek meg, ebből mintegy 0,8 millió hektárt különítettek el a mezőgazdasági termelésből az élelmiszerek túltermelése miatt. Nyilvánvaló, hogy a nem élelmiszer jellegű növények - ideértve az energetikai célokra termesztett biomasszát is - irányába történő átirányítás jelentősen segítheti a mezőgazdaságot és a gazdaságot, mivel lehetséges lesz csökkenteni az ágazat támogatásait.
A szlovákiai biomassza energiafelhasználása nagy potenciállal rendelkezik, amely elsősorban az ország földrajzi adottságain alapszik: a köztársaság teljes területe a mezőgazdasági és az erdőterületek mintegy 47% -át fedi le. Kihívás a szlovák gazdák számára - a lakosság élelmiszer-előállítása és ellátása mellett lehetőségek nyílnak az energiatermelés és az energiahordozók területén, ami a jövőben a teljes jövedelem 25-30% -át hozhatja.
Szerző: Prof. Ing. J. Gaduš, PhD., SUA Nyitrán