Könyvelő lelke, jelenleg szintén szülői szabadságon lévő édesanya és külső munkatárs az Účtovná jednotka, s.r.o társaságban. Jelenleg a személyi adók feldolgozásával foglalkozik.
Az a típusú nyugdíj, amelyet a munkavállaló kap, jelentősen befolyásolja a munkáltató, valamint maga a nyugdíjas járulék- és adókötelezettségeit. Áttekintést nyújtunk róluk.
A nyugdíjas foglalkoztatásához kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettségeket a következő jogszabályok szabályozzák:
- Törvény. 595/2003 Coll. a jövedelemadóról, módosítva (a továbbiakban:Jövedelemadó törvény„),
- Törvény. 461/2003 Coll. a módosított társadalombiztosításról (a továbbiakban:Társadalombiztosítási törvény„),
- Törvény. 580/2004 Coll. a módosított egészségbiztosításról (a továbbiakban:Egészségbiztosítási törvény„).
Ebben a cikkben az adókra és illetékekre összpontosítunk az öregségi és rokkantsági nyugdíjasok foglalkoztatásában.
A korengedményes nyugdíjas foglalkoztatásáról, valamint az adó- és járulékfizetési kötelezettségeiről a Korai nyugdíjas és munkája, illetve a SZČO-ként üzleti tevékenységet folytató nyugdíjasok járulék- és adókötelezettségeiről szóló cikkben olvashat. Kereskedelem a nyugdíj mellett
Öregségi és rokkantsági nyugdíjasok foglalkoztatása
A munkáltató megkötheti az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülőkkel:
- állandó munkaviszony (azaz munkaszerződés),
- megállapodás a munkaviszonyon kívül végzett munkáról (azaz megállapodás a munkavégzésről, megállapodás a munkavégzésről).
A munkáltató kötelezettségeiről a munkaszerződéssel rendelkező személyek alkalmazásakor vagy a munkaviszonyon kívül végzett munkavégzésről szóló megállapodásban olvashat a munkáltatói kötelezettségek a munkaszerződéssel dolgozó munkavállalók számára vagy a munkáltató kötelezettségei a munkáltató alkalmazásában alkalmazott megállapodás alapján
Adókötelezettségek az öregségi és rokkantsági nyugdíjasok alkalmazásában
Az adókötelezettség összege az öregségi és rokkantsági nyugdíjasok foglalkoztatásában Ez befolyásolja, hogy visszavonul-e a "Nyilatkozat az adóalap nem adóköteles részének az adóalanyra történő alkalmazásáról és az adókedvezményről" nyomtatványon keresztül alkalmazza vagy nem fogja alkalmazni az adóalap nem adóköteles részét az adózóra.
A munkáltató köteles levonja a jövedelemadó előlegét a függő tevékenységből amikor az adóköteles bért kifizetik vagy átengedik egy alkalmazottnak. A függő tevékenységből származó jövedelemadó előlegét a munkáltató levonja:
- 19% az adóköteles bér azon részéből, amely nem haladja meg az érvényes létminimum minimális összegének 176,8-szorosának 1/12 részét (azaz 2019.6.30-ig 3021,36 euró, 2019. 1.7-től 3096,95 euró),
- 25% az adóköteles bér azon részéből, amely meghaladja az érvényes létminimum 176,8-szorosának 1/12 részét.
Az adóköteles bér egy naptári hónap vagy adóidőszak bére, csökkentve a következőkkel:
- a munkavállaló által fizetendő díjakból és járulékokból levont összegek,
- az adóalap nem adóköteles része az adózók számára (2019-ben az adóalap adómentes részének havi összege 328,11 €).
Előleg az eltartott tevékenységből származó jövedelem után nál nél a bázis nem adóköteles részének alkalmazása adat 2019-ben a következőképpen számolunk:
(bruttó fizetés - biztosítási díjak és járulékok, amelyeket a munkavállaló köteles fizetni - 328,11 €) * 19% (ill. 25%)
Előleg az eltartott tevékenységből származó jövedelem után az adóalap nem adóköteles részének alkalmazása nélkül 2019-ben a következőképpen számolunk:
(bruttó fizetés - biztosítási díjak és járulékok, amelyeket a munkavállaló köteles fizetni) * 19% (ill. 25%)
Jogosultság az adóalap nem adóköteles részének az adózóra történő alkalmazására nincs öregségi nyugdíjasa, ha:
- az adóidőszak elején öregségi nyugdíjban részesül,
- az adóidő kezdetére visszamenőlegesen öregségi nyugdíjat kapott, ill. a korábbi időszakok elején,
- a személy öregségi nyugdíjának összege magasabb, mint az adózó adóalapjának nem adóköteles része.
Ez azt jelenti ha a nyugdíjas öregségi nyugdíjat kap, akkor nem jogosult aláírni a "Nyilatkozatot az adóalap nem adóköteles részének alkalmazására", és így az adóalap havi adómentes részének alkalmazására. az adófizetőnek a függő tevékenységből származó jövedelemadó előlegének kiszámításakor.
Ha azonban az öregségi nyugdíj összege alacsonyabb, mint az adóalap nem adóköteles része (pl. 250 €), az öregségi nyugdíjas az adóalap nem adóköteles részét követelheti a az adózó a függő tevékenységből származó adóelőlegek éves elszámolásában, ill. a benyújtott adóbevallásban a nyugdíj teljes összege és az adóalap éves nem adóköteles része összege közötti különbség (2019-es összeg: 3 937,35 €). Például, ha a nyugdíj havi összege 2019-ben: 250 €, az öregségi nyugdíjas jogosult az előlegek éves elszámolásában a függő tevékenység adóztatására vagy az adóalap nem adóköteles részére vonatkozó adóbevallásban. 937,35 euró (3937,35 euró - 250 euró). x 12 hónap).
Arra is figyelmeztetni kell a munkáltatót abban az esetben, ha a munkavállaló az év folyamán értesíti, hogy 1.1-től öregségi nyugdíjat kapott., ezt a változást be kell jegyezni a "Nyilatkozat az adóalap nem adóköteles részének alkalmazásáról", és abban az esetben, ha az adóalap nem adóköteles részét alkalmazta, a munkáltatónak korrigálnia kell az adott hónapokra vonatkozó adóelőlegeket.
Fogyatékos nyugdíjas foglalkoztatása esetén az adóalap nem adóköteles részének az adózóra történő alkalmazását semmilyen módon nem korlátozzák.
Kötelezettségvállalások az öregségi és rokkantsági nyugdíjasok alkalmazásában
A Szociális és Egészségbiztosítási Társaságnak fizetendő hozzájárulások összegét a következők befolyásolják:
- a munkavállaló által megítélt nyugdíj típusa,
- a munkavállalóval kötött munkaviszony típusa.
Foglalkoztatás esetén munkaszerződéssel rendelkező öregségi nyugdíjas, fizetés bruttó fizetésből:
- Munkavállaló (öregségi nyugdíjas): betegbiztosítás 1,4%, öregségi biztosítás 4%, egészségbiztosítás 4%, t. j. összesen 9,4%,
- munkáltató: egészségbiztosítás: 1,4%, öregségi biztosítás: 14%, balesetbiztosítás: 0,8%, garanciális biztosítás: 0,25%, szolidaritási tartalékalap: 4,75%, egészségbiztosítás: 10%, t. j. összesen 31,2%.
- val kötött megkötött munkaszerződésből fogyatékos nyugdíjasok, akiknél a munkaképesség több mint 40% -kal, de legfeljebb 70% -kal csökken, bruttó fizetésből fizet (ez akkor érvényes, ha a rokkant nyugdíjas még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt):
- Munkavállaló (rokkantnyugdíjas): betegbiztosítás 1,4%, öregségi biztosítás 4%, rokkantsági biztosítás 3%, munkanélküliségi biztosítás: 1%, egészségbiztosítás 2%, t. j. összesen 11,4%,
- munkáltató: egészségbiztosítás: 1,4%, öregségi biztosítás: 14%, rokkantsági biztosítás: 3%, munkanélküliségi biztosítás 1%, balesetbiztosítás: 0,8%, garancia biztosítás: 0,25%, szolidaritási tartalékalap: 4,75%, egészségbiztosítás: 5%, t. j. összesen 30,2%.
Ha munkaszerződést kötnek rokkant nyugdíjasnál, akinek munkaképessége több mint 70% -kal csökken, a társadalombiztosítási járulékokat 1% -kal csökkentik mind a munkavállaló, mind a munkáltató esetében. Ez azt jelenti, hogy az a rokkant nyugdíjas, akinek a munkaképessége meghaladja a 70% -ot, a bruttó bér 10,4% -át, a munkáltató pedig 29,2% -ot fizet.
Mint már említettük, munkaszerződést is lehet kötni öregségi nyugdíjassal, valamint rokkant nyugdíjassal, ill. munkaszerződés. Ha a nyugdíjas a munkáltatónál van adómentességet alkalmaz, és annak havi vagy átlagos díjazása nem haladja meg a 200 eurót, a nyugdíjas nem fizet semmilyen biztosítást ilyen megállapodás alapján. A munkáltató számára az is előnyös, ha ilyen típusú munkát vállal, mivel annak az illeték csak 1,05% lesz (balesetbiztosítás 0,8%, garanciális biztosítás 0,25%).
Ha azonban a nyugdíjas nem alkalmazza a járulékmentességet, vagy a javadalmazás meghaladja a 200 eurót, a nyugdíjas és a munkáltató a következő összegű járulékot fizeti:
1. öregségi nyugdíj esetén:
- Munkavállaló: öregségi biztosítás: 4%,
- munkáltató: öregségi biztosítás: 14%, balesetbiztosítás: 0,8%, garancia biztosítás: 0,25%, szolidaritási tartalékalap: 4,75%, t. j. együtt 19,8%.
2. rokkantsági nyugdíj esetén (a munkaképesség csökkenésétől függetlenül):
- Munkavállaló: öregségi biztosítás: 4%, rokkantsági biztosítás: 3%, t. j. együtt 7%,
- munkáltató: öregségi biztosítás: 14%, rokkantsági biztosítás: 3%, balesetbiztosítás: 0,8%, garancia biztosítás: 0,25%, szolidaritási tartalékalap: 4,75%, t. j. együtt 22,8%.
Megjegyzés: ha a nyugdíjas járulékmentességet igényel, és a javadalmazás meghaladja a 200 eurót, a járulékokat a munkavállaló és a munkáltató is csak a 200 eurót meghaladó különbözet után fizeti be.
A járulékokról további információkat és gyakorlati példákat olvashat a Fogyatékkal élő nyugdíjas és járulékok vagy az Öregségi nyugdíjas és járulékok cikkekben.