A legtöbb nő, akinek policisztás petefészek-szindrómát diagnosztizáltak, állandó „csatát” folytat súlyával.
Ha Ön is a szindrómában szenved, akkor nagyon valószínű, hogy folyamatosan látja a súlyának növekedését, és nehéz minden egyes próbálkozáskor elegendő fontot leadni.
Bár az orvosok nem biztosak abban, hogy mi a pontos oka a szindrómának, a petefészkek által termelt megnövekedett tesztoszteronszint miatt a becslések szerint a súlygyarapodás és az aknés rohamok jellemzők rá.
Nézze meg, melyik öt módon befolyásolja a policisztás petefészek szindrómát.
1. Nagyobb esély az inzulinrezisztenciára
A túlzott mennyiségű tesztoszteron az inzulinrezisztencia kialakulásának fokozott valószínűségével jár együtt, amely hormon kiegyensúlyozza a vércukorszintet, és zsír felhalmozódásához vezet a szervezetben (különösen a hasban). A súlygyarapodás és az inzulinrezisztencia ördögi kört hoz létre, amely rontja az utóbbit, és ha a problémát nem sikerül kezelni, akkor valószínűleg a jövőben cukorbetegség lép fel.
Kérje meg kezelőorvosát, hogy ellenőrizze a vércukorszint-tesztjét, hogy a testén lévő inzulin zökkenőmentesen működik-e.
2. Magasabb a depresszió kockázata
A hangulati rendellenességek, beleértve a depressziót, gyakoribbak a policisztás petefészek szindrómában szenvedő nőknél. Végzetes, a fizikai aktivitás szintje különösen alacsony, és a túlevés több esetben előfordul.
Ha depresszió tüneteit tapasztalja, vegye fel a kapcsolatot szakemberrel, és javasoljon az Ön igényeinek és preferenciáinak megfelelő célzott megoldásokat (pl. Pszichoterápia, gyógyszeres kezelés).
3. Bukott anyagcsere
A policisztás petefészek szindrómában szenvedő nők többnyire alacsonyabb alapanyagcserével rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy napi kevesebb energiára (kalóriára) van szükségük testük alapvető funkcióinak fenntartásához. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyon könnyen a pozitív kalóriaegyensúlyra vezetik őket, a felesleges energiát zsírként tárolják.
A megoldás egy olyan étrend-program kidolgozása, amely megakadályozza a felesleges kalóriák bevitelét és a testmozgást, ami növeli a napi energiaköltségeket.
4. Kevesebb zsírégetés
Normális körülmények között, amikor a gyomor üres (pl. Reggel), a test a felhalmozott zsírt használja fel energiatermelésre. A policisztás petefészek-szindrómában szenvedő nőknél ez nem így van, mert testük "be van programozva" a zsír fenntartására.
Az alacsony szénhidráttartalmú étrend és az alacsony glikémiás indexű ételek az első lépés az állapot kezelésében. Az étkezés napközben sem lehet túl vékony, mivel ebben az esetben túl sok inzulin termelődik az étel elfogyasztása során.
5. Ellenőrizetlen éhség
A policisztás petefészek-szindróma az éhséget kontrolláló hormonokra (ghrelin és leptin) is hatással van, ezért úgy érzi, hogy enni szeretne, miközben a testének valójában nincs szüksége energiára, és étkezési problémái vannak akkor is, ha eleget fogyasztott.
A 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kezelésére alkalmazott gyógyszerek a policisztás petefészek-szindrómában szenvedő nők súlycsökkenésében is hatékonyak.