tanácsolja

A szerző pszichológus és a pozitív oktatás specialistája.

Olyan helyzetbe kerülünk, amikor a társadalomban intenzívebben érzünk félelmet, szorongást vagy elutasítást. A fenyegetettségen alapuló alapvető emberi reakciók uralkodtak bennünk. Korábban egy mamut kergetett minket, ma egy láthatatlan vírus. Hogyan kezeljük ezt az időszakot? Mit tegyünk, hogy elménk egészséges és viselkedésünk kordában legyen?

A támadás vagy a menekülési reakció az ember természetes reakciója a veszélyre. Ez a stressz megnyilvánulása, amelynek történelmi jelentősége van, és ennek köszönhetően emberként túléltük. Régen így reagáltunk egy ragadozóra, például egy mamutra, és az a tény, hogy megúsztuk vagy megtámadtuk, biztosította a túlélésünket. Ma nem egy ragadozó ragadozó vezérel minket, hanem egy ismeretlen csendes COVID-19 vírus. Ez azonban ugyanazt a stresszreakciót váltja ki testünkben, ezért helyénvaló a stresszes helyzetek kezelésével kapcsolatos összes tudásunkat felhasználni ebben a helyzetben.

Hogyan reagálunk az új ismeretlen helyzetekre?

A jelenlegi helyzet sok érzelmet hoz, és stresszt jelenthet mind az egyén, mind az egész közösség számára. Mindannyian másképp reagálunk a stresszben. A veszélyérzet érzelmi hatása az emberre több tényezőtől függ.

Valószínűleg a legfontosabb szerep az, hogy milyen típusú emberek vagyunk. Milyen temperamentumunk, tulajdonságunk, milyen értékeink, véleményünk vagy világnézetünk. Néhányunk érzékenyebb, vagy örökölt génjeink vannak, amelyek szorongóbbá, félelmesebbé tesznek bennünket. Mások ellenállóbbak, jobban alkalmazkodhatunk a változásokhoz, és nem tapasztalunk annyira félelmet.

Az általunk élettapasztalatok is fontos szerepet játszanak. Olyan ember vagyunk-e, aki sok akadályt megtapasztalt és legyőzött? Vagy ha valami hasonlót tapasztalt volna. Az is szerepet játszik, hogy éltünk-e traumát vagy például betegségekkel kapcsolatos erős félelmet. Feltételezzük, hogy azok, akik már tapasztaltak valami hasonlót, érzékenyebbek lehetnek erre az időszakra. Fontos azonban, hogy hogyan kezelték az adott eseményt, vagy hogy melyik szakaszban találhatók.

Egy másik tényező az információkhoz való hozzáférés. Milyen információkat használunk fel, mik és kik az erőforrásaink. Akár jobban támaszkodunk a tényekre, akár az érzelmesebb üzenetekre.

A média ronthatja túlélésünket

A média az emberek túlélésében is nagy szerepet játszik, mivel információkat közöl a betegség terjedéséről és a betegség lefolyásáról. Akár a félelmet és a stresszt támogató információk dominálnak, akár a remény, a bátorság, az empátia, az alázat és a társadalom egyéb erősségei és optimizmusai kerülnek bemutatásra. Egyelőre világszerte a legtöbb sajtóorgánum a félelem és a negatív információk terjesztésére összpontosít, bár már számos gyógyult ember van, aki komoly nehézségek nélkül kezelte a betegséget.

Kiket érinthet a leginkább a jelenlegi helyzet?

A mentális egészség szempontjából a legkiszolgáltatottabb csoportok azok, akiknek már vannak mentális egészségügyi problémáik. A jelenlegi helyzet még súlyosabb lehet számukra, és a helyzet átmenetileg romolhat. Ezért fontos figyelemmel kísérni állapotukat, és ha szükséges, forduljon szakemberhez, akivel már dolgoznak.

Nagyon veszélyeztetett csoport orvosok, nővérek, egészségügyi dolgozók, laboratóriumi technikusok, önkéntesek. Mindazokat, akik segítenek a koronavírus-helyzet kezelésében, nagy nyomás, kimerültség és kiégés éri. Telepítésük ebben az időszakban lényegesen intenzívebb, mint a szokásos. Sok felelősség, kevés idő, sok munka és kevés hely van a regenerálódásra. Gondolnunk kell rájuk, és meg kell próbálnunk a lehető legnagyobb mértékben támogatni őket.

Egy másik veszélyeztetett csoport a gyermekek, mert még nem tudják teljesen racionálisan, hogyan értékeljék a helyzetet, amelyben találják magukat. Törékenyek, a fejlesztési szakaszban vannak, és sztereotípiájuk alapvetően megtört. Nincs elég élettapasztalatuk vagy tudásuk. Pszichológiai ellenálló képességük még mindig kialakul. A fő útmutatók az egész időszakra, elsősorban szüleik számára szólnak. Hogyan reagálnak egy stresszes helyzetre, milyen megküzdési stratégiákat alkalmaznak, hogyan érzékenyek a gyermekek kérdéseire és igényeire. A legfontosabb az, hogy biztonságérzetet adjunk nekik.

Az emberi viselkedés és reakciók megnyilvánulásai a koronavírus terjedésének időszakában:

  1. a saját és a szeretteinek egészségével kapcsolatos félelem és szorongás;
  2. alvásromlás;
  3. az étrend változása (étvágytalanság vagy fordítva, intenzív étkezés);
  4. a koncentráció romlása;
  5. a krónikus egészségügyi problémák súlyosbodása;
  6. intenzívebb alkohol-, cigaretta- és egyéb drogfogyasztás.

Mit kell tenni és hogyan lehet kezelni a bizonytalanság időszakát

1. Tartson egy kis szünetet, és szakítson a COVID-19 vírus terjedésével kapcsolatos információkkal. Kerülje a hírek túlzott nézését a médiában. Nem minden pillanatban derül ki, mi új, hány embert adtak hozzá pozitív eredménnyel, és hol, mi változik, mi fenyegeti, mi történt a világ különböző részein. Kövesse a hatóságok által meghatározott alapvető szabályokat, folyamatosan tájékoztatni fogja Önt, de soha ne érintse meg a mobiltelefonokat vagy a számítógépeket.

2. Vigyázzon magára - egészségére, testére és lelkére

  1. Mozgalom - A jelenlegi elszigeteltség megzavarhatja szokásos mozgási vagy öngondoskodási szokásainkat, de megoldható. Mindannyian tudjuk, milyen lehetőségei vannak, de a friss levegőn végzett testmozgás vagy akár a házi fizikai aktivitás mindenképpen előnyös lesz számunkra. A testmozgás célja a test kiürítése és a stresszhormonok, például az adrenalin és a kortizol feldolgozása, ugyanakkor nem szabad elhagyni, nem engedni a depressziónak és a szorongásnak.
  2. Étel - Egyél egészséges és kiegyensúlyozott.
  3. Alvás - Este ne üljön a tévé vagy a számítógép elé. Bár reggel nem kell iskolába menni vagy dolgozni, a rendszeres alvás és különösen a rengeteg nagyon fontos. A felnőtteknek és a tinédzsereknek 8 órát kell aludniuk. 6–13 éves gyermekek 9–10 órás alvás.
  4. Alkohol, cigaretta, egyéb drogok - Kerülje őket.

3. Nyugodj meg - Szorongás és feszültség érzése esetén néhányszor lélegezzen be és lélegezzen ki. Próbáljon manapság gyakorolni az éberséget.

4. Tartsa a kapcsolatot családjával, barátaival - A társadalmi kapcsolat fenntartása közvetlen személyes kapcsolat nélkül a mai technológiai korban már nem jelent problémát. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy ne vigyük túlzásba a közösségi hálózatokkal vagy más technokommunikációval, és kerülni kell az otthoni emberekkel való érintkezést.

5. Próbáljon olyan tevékenységeket végezni, amelyek tetszenek és boldoggá tesznek.

6. Fogadd el a valóságot és ne harcolj ellene - Fogadja el az aktuális állapotot, és próbálja minél jobban érzékelni a jelenlétet. Összpontosítson a jelen örömeire, gondjaira és szépségeire. Próbáljon nem a jövőtől való félelem szintjén gondolkodni. Lehetőleg kerülje a gondolatokat - mi lenne, ha. mi van ha. Összpontosítson a jelenre és arra, ami itt és most van. Kövesse a szakértői ajánlásokat, hogy biztonságban tudja magát és szeretteit.

7. Ne veszítse el a reményt és az optimizmust.

Vigyázat, a gyerekek is stresszt tapasztalnak

A gyerekek is reagálnak a körülöttük látottakra. Ha rémült és megtört szülő van körülöttük, akkor a helyzetük megítélése ugyanolyan vagy intenzívebb lesz. Ezért vigyázzon magára, ne reagáljon impulzívan, hanem legyen békés és támogassa gyermekeit. Beszéljen gyermekeivel a koronavírus terjedéséről és a jelenlegi helyzetről felelősségteljesen.