kockázati tényező

Sok esetben a rákot a génhibák és a környezeti hatások kölcsönhatása okozza. Így sok ember jelentősen hajlamos a génjeire. Ezekben az esetekben az egészségtelen életmód növeli a kockázatot. Ezért fontos megelőzni - megismerni veleszületett kockázatukat, óvintézkedéseket és életmód-változtatásokat tenni, ha szükséges a magas genetikai kockázatnak való ellenállás érdekében.

Pozitív életszemlélet ajánlott!

MELLRÁK

A halálozás folyamatosan csökken. Mindazonáltal fontos, hogy ne engedjük kialakulni az emlőrákot, amelyet a mai modern diagnosztikai lehetőségek kínálnak. Még azokban az esetekben is, amikor az emlőrák már kialakult, nagyon fontos és ésszerű megismerni a származás körülményeit és okait, hogy lehetőség szerint megelőzzék őket. Ezért nagyon fontos, hogy megismerje saját genetikai hajlamát, és a lehető legjobban vigyázzon egészségére a megfelelő életmód során.
Bár sok emlőrák csak az élet későbbi szakaszaiban fordul elő, a becslések szerint a génhibák az esetek mintegy 58% -ában szerepet játszanak. Most már lehetséges, hogy tesztelnek 10, az emlőrákhoz kapcsolódó gént, hogy meghatározzák az egyén betegség kockázatát. Ha a kockázat jelentősen megnő, a kiegyensúlyozott étrend és a kockázati tényezők elkerülése hatékonyan ellensúlyozható. A pontosabb, korai és rendszeres szűrésnek köszönhetően a betegség időben diagnosztizálható és időben kezelhető.

Az emlőrák megelőzése és korai diagnózisa

Még akkor is, ha egy nőnek nincs genetikailag károsodott védelme az emlőrák ellen, a rák bizonyos korban előfordulhat. Ezért a szokásos megelőző öntesztek megfelelőek. Számos kockázati tényező létezik, amelyek genetikai hibák nélkül is növelik az emlőrák kockázatát:

  • A túlsúly genetikai tényezők nélkül is 2,5-szer növeli az emlőrák kockázatát. Figyeljen tehát az optimális súlyára.
  • A dohányzás szintén olyan fő kockázati tényező, amely 30% -kal növeli a betegség kockázatát, ezért kerülni kell (a dohányzás által okozott egyéb egészségügyi problémák esetén is).
  • Az alkoholfogyasztás - több mint 20 g/nap (kb. 120 ml vörösbor) nő, valószínűleg a nemi hormonok szintjének növekedése, az emlőrák 30% -os kockázata miatt, ezért el kell kerülni az alkoholt.
  • Az emlőrák jelentős kockázati tényezője a D-vitamin-hiány.A D-vitamin általában napfényben képződik a bőrben UV-B sugarak hatására. Azoknál, akik kerülik a napot, vagy kevésbé napos országokban élnek, hiányozhat a D-vitamin. Ez a hiány sok rákkal társul, ezért ajánlott elegendő mennyiségű D-vitamin. A megfelelő mennyiségű D-vitamin vérvizsgálattal ellenőrizhető. .

A korai diagnózis döntő szerepet játszik a rák minden típusában, ezért minden nő számára évente megelőző ellenőrzést végeznek. A megelőző ellenőrzés mellett a genetikai profilú nőknek a következő intézkedéseket kell követniük annak érdekében, hogy a rák azonnal azonosítható legyen és időben kezelhető legyen:

  • 20 éves kortól évente egyszer menjen orvosi vizsgálatra a mellről.
  • 20 éves kortól kezdve végezzen rendszeres önvizsgálatot a melleken a szövet tapintásával. Ha talál egy göböt, azonnal forduljon orvosához.
  • 40 éves kortól 1-2 évente menjen mammográfiára.

RÁK RÁK

A vastagbélrák a nyugati világ egyik leggyakoribb rákos esete. A lakosság több mint 6% -át érinti. Korai diagnózis esetén a gyógyulás esélye viszonylag jó. A férfiakat gyakrabban érinti a vastagbélrák, 60/40 nemi arány mellett. A vastagbélrákos esetek körülbelül 90% -a 50 éves kor után következik be. Statisztikailag 100-ból 45–75 éves emberből 1-ben diagnosztizálatlan rák van, és 100-ból körülbelül 3-nak jóindulatú polipja van a bélben, amelyet óvintézkedésként el kell távolítani. betegségek A belek (fekélyes vastagbélgyulladás vagy Crohn-betegség) további tényezők, amelyek támogatják a betegség kialakulását. A táplálkozás fontos szerepet játszik a vastagbélrákban. 100 g vörös hús napi fogyasztása 49% -kal növeli a kockázatot. 100 g szalámival a kockázat körülbelül 70% -kal nő. A rostbevitel növelése 40% -kal csökkentheti a kockázatot. Az elhízás, a dohányzás évei és a napfény elégtelen kitettsége, ami D-vitamin-hiányhoz vezet, szintén kockázati tényező a betegség kialakulásához.

A bélrák megelőzése és korai diagnózisa

Ha egy személy genetikailag nem hajlamos a vastagbélrákra, akkor ajánlott betartani az egészséges életmód általános szabályait. A táplálkozásra vonatkoznak, és a tudomány jelenlegi állása szerint megelőző intézkedésekként alkalmazzák:

  • testtömeg növelése és fenntartása
  • fogyasszon kiegyensúlyozott ételeket, amelyek sok zsírt és cukrot tartalmaznak, csak alkalmanként és kis mennyiségben szabad fogyasztani
  • gazdag rostot enni
  • csökkentse a vörös hús fogyasztását
  • egyél halat rendszeresen
  • az alkoholt csak kis mennyiségben szabad fogyasztani
  • biztosítja a rendszeres D3-vitamin bevitelt

Ha a rákot elég korán észlelik, általában jól és hatékonyan kezelhető. Az ajánlott megelőző program a széklet kémiai vizsgálatának, a széklet immunológiai vizsgálatának és a kicsi/kiterjedt kolonoszkópiának a következő vizsgálataiból áll.
A vastagbélrák a korai szakaszban általában nem észlelhető, ami megnehezíti a korai diagnózist és a korai kezelést. A fejlett vastagbélrákban a következő tünetek jelentkezhetnek:

  • vér vagy nyálka a székletben
  • bélgörcsök
  • nagyon vékony székletdarabok vagy széklet, mint a kecske babérja
  • hasmenés és székrekedés
  • puffadás
  • vérszegénység (vérveszteség okozta)
  • teljesítménycsökkentés
  • fáradtság és általános gyengeség
  • fogyás

BŐR RÁK

Bár a bőrrák láthatóan fejlődik a bőr felszínén, és elméletileg könnyen diagnosztizálható és kezelhető, egyes daganatok általában észrevétlenül és rejtett helyeken fejlődnek ki, és csak akkor okoznak tüneteket, amikor elterjedtek az egész testben.
A nap vagy a szolárium túlzott UV-sugárzása mellett genetikai tényezők is fontos szerepet játszanak a bőrrák kialakulásában. Így különösen veszélyeztetettek azok az egyének, akiknél megnövekedett a jelek száma, a családban előfordult bőrrák, valamint olyan bőrtípusok, amelyek rossz barnulást és enyhe leégést okoznak.
Alapvetően két különböző típusú bőrrák létezik - világos színű bőrrák és fekete bőrrák.

  1. Világos bőrrák: Ez a tiszta bőrsejtek (bazális sejtek vagy tüskés sejtek) rákos növekedését okozza. Bár a rák ezen formája gyakori, általában jól kezelhető és ritkán végzetes.
  2. A fekete bőrrák, más néven melanoma ritkább és veszélyesebb. A pigmentsejtek rákos szaporodása okozza, amelyek általában a bőr cserzéséért felelősek.

A bőrrák megelőzése és korai diagnózisa

A túlzott UV-sugárzás elleni védelem a fényvédőkkel az elsődleges megelőző intézkedés a bőrrák kialakulása ellen. Ezen megelőzés mellett a betegség korai felismerése nagy jelentőséggel bír a kezelés sikere szempontjából. Általában a bőrrák olyan jelekből alakul ki, amelyek vizuálisan megváltozhatnak, és kényelmetlenséghez vezethetnek. Az orvoslátogatás során a gyanús jelet vizuálisan és szükség esetén a laboratóriumban vizsgálják meg a lehetséges bőrrák diagnosztizálása érdekében. Sok esetben a jelet később kimetszik a rák hatékony gyógyítása érdekében.

Különösen a genetikailag meghatározott emberek és a bőrrákban szenvedők esetében a rendszeres önvizsgálat elengedhetetlen része a korai felismerésnek. A kockázat szintjétől függően 3-6 havonta meg kell vizsgálni a test minden részét a bőr változásai szempontjából (különösen a jel területén).

A következő korai észlelési intézkedések ajánlottak:

  • Körülbelül félévente vizuálisan és tapinthatóan ellenőrizze a bőr minden területét.
  • Ha bármilyen változást észlel a bőrén vagy nyomaiban, azonnal értesítse orvosát.
  • Használjon megfelelő fényvédőket az ünnepek alatt.

TÜDŐRÁK

A sejt új mutációi miatt a tüdőrák kontrollálhatatlanul növekszik és daganatot képez. Különböző környezeti hatások, például dohányzási dohány vagy korom, finom por és füst belélegzése folyamatosan próbálják károsítani a sejt DNS-ét. Egyes gének azonban felismerhetik és semlegesíthetik ezeket a mérgező anyagokat, mielőtt azok nagy kárt okozhatnak. Sok emberben azonban az ilyen méregtelenítésért felelős géneket a genetikai variáció megzavarja.

A tüdőrák megelőzése és kockázati tényezői

A legjelentősebb kockázati tényező a dohányzás (mind a genetikai hajlamú emberek, mind az optimálisan működő méregtelenítő gének esetében). A dohányzás az összes tüdőrák körülbelül 85% -át teszi ki. Az aktív dohányzás mellett a passzív dohányzás a tüdőrákos esetek körülbelül 3-5% -áért felelős. Még ha több évtizede dohányzik, ha abbahagyja a dohányzást, a kockázat idővel jelentősen csökken. A dohányzás után a tüdőrák legjelentősebb kockázati tényezője a radioaktív gáz radon, amely felemelkedhet a földről, és aknákba vagy régi pincékbe juthat. A megelőzés hatékony módja ebben az esetben a pince elegendő szellőztetése. Egyéb foglalkozási kockázati tényezők a gőzök, a finom por belégzése az építőiparban, a bányászatban vagy a fémfeldolgozásban. Különösen problematikus a kvarcból, arzénból, krómból, nikkelvegyületekből és azbesztből álló por.

Egy bizonyos életmód jelentősen csökkentheti a tüdőrák és más daganatok kockázatát. Az antioxidánsokban (C-vitamin, E-vitamin, szelén, cink, α-liponsav) gazdag étrend hozzájárulhat a káros szabad gyökök semlegesítéséhez és a rák kockázatának csökkentéséhez. Ezért fogyasszon elegendő mennyiségű különféle gyümölcsöt és zöldséget. Különösen a nehézfémek méregtelenítésére korlátozott képességű emberek számára nagyon alkalmas az ásványi anyagokban, például kalciumban, cinkben és szelénben gazdag étrend. A D-vitamin-hiány a különböző rákos megbetegedések kockázati tényezője is. Ezért gyakran maradjon kint és fogyasszon D3-vitaminban gazdag étrendet (halakban, tejtermékekben és étrend-kiegészítőkben).

A tüdőrák tünetei és korai diagnózisa

A tüdőrák általában látható tünetekkel társul nagyon késői szakaszban. Ebben a szakaszban tehát a rák gyakran már nem gyógyítható. Azok az emberek, akik véletlenül vagy célzott megelőző vizsgálatok alapján tünetmentes stádiumban észlelik a rákot és megkezdik a kezelést, a legnagyobb eséllyel maradnak életben. Például egy szűrővizsgálat kimutatta, hogy a tünetekkel küzdő emberek ötéves túlélési aránya csak 14% volt. Ezzel szemben azoknak az ötéves túlélési aránya, akiknél a rákot szűréssel tünetmentes szakaszban diagnosztizálták, körülbelül 80% volt.

A tüdőrák tünetei általában viszonylag későn jelennek meg, és azonnal orvosnak kell megvizsgálnia. Ezenkívül a tünetek gyakran nagyon nem specifikusak, és összetéveszthetők más betegségekkel. A tünetek a következők:

  • három hétnél tovább tartó köhögés
  • vért felköhögni
  • fáradtság és csökkent teljesítmény
  • fogyás
  • nyelési problémák vagy rekedtség
  • csontfájdalom
  • duzzadt nyirokcsomók a nyakon
  • a nyálka állandó köptetése
  • ingadozó hőmérséklet
  • tartós légszomj
  • mellkasi fájdalom

Noha a korai felismerés a legfontosabb tényező a tüdőrák kezelésében, sok országban nem végeznek rutinszerű tüdőteszteket. Csak akkor, ha a tünetek megjelennek, a tüdőt röntgen, MRI vagy CT segítségével vizsgálják meg. Azok a betegek, akiknek tüdőrákját véletlenül röntgenvizsgálaton észlelték, rendelkeznek a legjobb prognózissal. Ebben az esetben az érintettek 88% -a felépül. Az európai országok jelenleg nem kínálnak rutinszerű tüdőrák-szűrést. Az egyetlen lehetőség jelenleg a szakember által végzett magánvizsgálat. Rendszeres CT-tüdővizsgálatok különösen azoknak a genetikai hajlamú embereknek ajánlhatók, akik erős dohányzók vagy voltak. Ha az eredmény negatív (rákot nem sikerült kimutatni), akkor ezt a vizsgálatot öt év után meg kell ismételni.