hirtelen stroke

A hirtelen stroke (NCMP) a harmadik leggyakoribb halálozási és fogyatékosság-ok Európában - az egészség és a fizikai erőnlét végleges károsodása. Ezért fontos, hogy elegendő információ álljon rendelkezésre annak lefolyásáról és tüneteiről, valamint az előfordulás kockázatának és következményeinek befolyásolásának lehetőségeiről.

1. A hirtelen stroke több mint 80% -a az agy vérellátásának zavarából (ischaemia) származik.

Az agy egy részének vérellátása leggyakrabban az erek vérrög (thrombus) általi elzáródása miatt következik be. Ez az alvadék főként egy hosszú távú kóros folyamat során fordul elő, amely az emberi test artériáit érinti, és keményedésnek (ateroszklerózisnak) nevezik. Az agy eltömődött nem gyakori okai például a gyulladásos folyamat, artériás sérülés (disszekció) vagy véralvadási rendellenesség. Az artéria elzáródása az agy bármely területén előfordulhat. A lokalitástól függően az artéria eldugulását okozó tünetek különböznek (például beszédzavar, a test felének gyengesége vagy bizsergése, az arc aszimmetriája, kettős látás és mások). Az iszkémiás stroke átmeneti formáját tranziens ischaemiás rohamnak (TIA) nevezik. Ez csak a vér áramlásának ideiglenes korlátozása az agy egy részében - a tünetek és rendellenességek legkésőbb 24 órán belül megjelennek és eltűnnek. A TIA legyőzése azonban nagy hirtelen stroke kockázatát jelzi, ezért a beteget részletesen meg kell vizsgálni, és szakmai felügyelet alatt kell maradnia. Korábban a hirtelen stroke-ot gyakran "idősek betegségének" tekintették. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a betegek legfeljebb negyede maradt stroke-os 60 éves kora előtt, és legfeljebb 15% -a 45 éves kor alatt.!

2. A hirtelen stroke második leggyakoribb oka az agyi vérzés.

A vérzés gyakoribb a tartósan magas vérnyomásban szenvedő betegeknél, de előfordulhat spontán (ismeretlen ok nélkül), vagy véralvadási rendellenességekben és érrendszeri betegségekben is. Az agyi vérzés megnyilvánulásai hasonlóak lehetnek a stroke-hoz (ischaemiás). Vérzés és gyakran az agy különböző nagy helyein fordul elő, így a tünetek változatosak, gyakran nagyon súlyosak lehetnek.

3. A subarachnoidális vérzés (SAH) a hirtelen stroke harmadik leggyakoribb oka.

A subarachnoidális vérzés oka általában a koponyán belüli artériafal meggyengülése dudorral (aneurysma). A dudor felszakadásakor a vér kiömlik az agy felszíne és a koponya között. A dudor fiataloknál is megrepedhet, betegség és kockázati tényezők nélkül. Nagyon erős, hirtelen fejfájással, nyaki merevséggel vagy akár tudatzavarral nyilvánul meg. A különböző megnyilvánulások mellett van egy másik terápiás megközelítés is, amelyben az idegsebész és az intervenciós radiológus együttműködik, és amely magában foglalja a vérzés forrásának, a vérző dudornak a kezelését.

A szélütés megnyilvánulása néhány perc vagy óra alatt újra előfordulhat és eltűnik. Ilyen esetben átmeneti, ún –Tranzitorialis - ischaemiás roham (TIA). A beteg egyáltalán nem veszi észre ezeket a tüneteket, vagy későn, vagy ismételten jelentkezik. Egy ilyen állapot azonban jelezheti a stroke kockázatát, és ugyanolyan sürgősen kezelni kell, mint agyvérzést - haladéktalanul forduljon orvoshoz, forduljon orvoshoz vagy hívjon orvosi segítséget.

A stroke leggyakoribb megnyilvánulása

A TEST FÉLÉRT - a stroke egyik leggyakoribb tünete. A gyengeség hatással lehet az arc, a kar és/vagy a láb jobb vagy bal felére (úgynevezett hemiparézis). A test egyik oldalán az arc, a karok és a lábak egyidejűleg legyengülhetnek, vagy csak a kéz vagy csak az arc lehet gyengébb. A legsúlyosabb esetekben, amikor az agytörzsnek nevezett agyrész érintett, az egész test gyengesége is fennáll - mind a négy végtag egyszerre. A gyengeség súlyossága szinte észrevehetetlen, csak jelzett gyengeségtől kezdve a végtag teljes mozdulatlanságáig terjedhet, és ezért néha nem csak a kéz vagy a láb esetlensége vagy esetlensége észlelhető bizonyos tevékenységek során.

AZ ÉRZÉKENYSÉG VAGY A VESZÉLY a test fele (bizsergés) - nagyon gyakori tünet a jobb vagy a bal végtag eltérő érzékenysége vagy zsibbadása, ritkán a test felének fájdalma.

SZEMZAVAROK - A látásvesztés meglehetősen jellemző a stroke-ra. Ez lehet például a látómező egyik felének elvesztése egyszerre mindkét szemben (hemianopszia), amikor a beteg figyelmen kívül hagyja például az ajtókilincset, a járdát vagy a közúti forgalmat. A kiesés másik típusa lehet az egyik szem hirtelen teljes látásvesztése (amaurosis). A látásromlás nagyon kellemetlen, ritkább típusa a hirtelen kettős látás (diplopia), amelyben a páciens ugyanazon tárgy két képét látja, mintha egymás mellett lennének, egymás tetején vagy átlósan.

ZAVAROK VAGY TERÜLETI ZAVAROK - ha agyvérzés során az egyik beszédközpont megsérül, a beszédprodukció és/vagy a beszédértés romlik (afázia). A legtöbb betegben ezek a központok az agy bal felében találhatók, balkezeseknél az agy jobb felében lehetnek. A beszédzavar enyhébb eseteiben a magánhangzókat vagy szótagokat összekeverik és a beszédingadozások megszakadnak. Súlyosabb rendellenességek esetén a beteg csak rövid szavakat, különösen egy szótagos szavakat tud kimondani, a legsúlyosabb esetekben pedig teljes beszédvesztés következik be. Hasonlóképpen az írott szöveg érthetősége is romolhat. Beszédzavar néha
apraxia kíséretében - képtelenség vagy nehézség a szokásos önkiszolgáló tevékenységek, például öltözködés, fogmosás vagy mosás elvégzésére. Ha a beszéd artikulációjában részt vevő izmok irányítása és koordinációja károsodik, dysarthria alakul ki. Ekkor a beszéd nehezen érthető, de a páciensnek nincs problémája megérteni, és a helyes szavakat használja a kiejtéskor, a mondatok kialakításakor, és kifejezése nyelvtanilag helyes.

Szédülés és egyensúlyhiány - az egyensúlyi problémák, a szédülés vagy az űrbeli bizonytalanság érzése a betegek leggyakoribb panaszai közé tartozik. A stroke-ot ezen érzések hirtelen, erős intenzitású kialakulása jellemzi, és ez az állapot sokáig fennáll, és nem változik, nem reagál a fej helyzetére és hasonlókra. Szükség van egy másik személy támogatására, vagy például a falhoz vagy a bútorokhoz való ragaszkodáshoz. A térbeli egyensúlyhiány vagy bizonytalanság érzése mellett gyakran előfordul egy koordinációs rendellenesség is, amikor a beteg nem képes elérni például egy csészét az asztalon, vagy ujjával megnyomni egy gombot, az ún. ataxia. Ezeket a rendellenességeket általában az agyvérzés okozza, miután az agy vagy az agytörzs központjai megszakadtak.

A GONDOLKODÁS ÉS A SZELLEM ZAVARAI, személyiségváltozások - az agykárosodás gyakori és nem kevésbé bosszantó megnyilvánulásai, például a mozgászavarok. Az agysejtek károsodása és halála átmeneti vagy tartós változásokhoz vezethet a mentális teljesítményben, különösen memóriazavar, koncentráció formájában. A depresszió nem ritka, de a diagnózis során gyakran nem ismerik fel. Ugyanakkor nagyon komoly hatással vannak például a rehabilitációra vagy a munkába való visszatérésre vagy a társadalmi kapcsolatokra. Ha az agy elülső része érintett, az értelem, a viselkedés vagy a személyiség állandó változást idézhet elő hirtelen demencia, helytelen vagy erőszakos viselkedés, nem megfelelő sírás vagy nevetés rohama formájában, akár egyéb megszakítások nélkül is.

A betegek mindig ugyanazt a választ hallják az orvosoktól: ne várjon, és azonnal cselekedjen. Ne próbálja megmagyarázni a nehézségeket fáradtsággal vagy „idősebb korral”. Ha olyan tüneteket észlel, amelyeket korábban nem látott önmagában vagy más személyben, azonnal hívja a mentőszolgálatot a 155 telefonszámon!

A leggyakoribb tünetek, amelyeket észrevehet:

  • a test felének hirtelen gyengülése
  • hirtelen beszédzavar, képtelenség kifejezni, megfogalmazni vagy megérteni a beszédet
  • hirtelen látászavar vagy látótérvesztés
  • hirtelen éles fejfájás
  • kettős látás
  • hirtelen szédülésérzet, károsodott stabilitással, állási vagy járási lehetőség nélkül

Mindig szem előtt kell tartani, hogy agyvérzés esetén a hatékony kezelés csak a tünetek megjelenésétől számított rövid időn belül, néhány órán belül lehetséges. Minden kutatás és orvosi tanulmány azt mutatja, hogy hatékonysága idővel csökken. Így bár a lehetséges kezelés intervalluma legfeljebb 4,5 óra, az első órában végzett szakmai beavatkozás hatékonyabb a kezelésre, mint az intervallum negyedik órájában! Az egészségügyi intézménybe érkezéskor a betegek átfogó gondozásban részesítik a beteget. Mivel az idő a legfontosabb tényező, elsőbbséget élvez az akut kezelés: trombolízis, azaz vérrögoldó szerrel történő infúzió, vagy mechanikus trombektómia, amelynek során a vérrögöt egy ágyékban lévő lyukasztással távolítják el közvetlenül az erekben. . Fontos, hogy a stroke-ban szenvedő beteg elegendő információval, a lehető legszélesebb körű támogatással és segítséggel rendelkezzen. Ez nemcsak az egészségügyi szakemberekre vonatkozik, hanem a rokonokra és a beteg körüli más emberekre is. A stroke olyan betegség, amely kezelhető, de gyakran tartós, ezért hosszú távú gondozást és a környezet figyelmét is igényli.

Milyen kilátásokkal jár az NCMP?

A stroke utáni egészségi állapot prognózisa több körülménytől függ. A legfontosabb tényező az agyi infarktus mértéke, vagyis az, hogy mekkora agyterület sérült meg. Az eljárás az NCMP okától, életkorától és egyéb jelenlévő betegségektől is függ. Az NCMP kilátásait jelentősen befolyásolhatja az akut kezelés aránya, mivel idegsejtek milliói pusztulnak el percenként. Következésképpen a rehabilitáció minden összetevőjétől függ: mind a mozgásszervi rendszertől, mind például a beszéd rehabilitációjától, a nyelés vagy a stabilitás, a foglalkozási terápia és hasonlóktól. Az orvosi és rehabilitációs ellátás általában több hétig, de gyakran három hónapig tart, a betegek kisebb részénél még tovább. Évente új gyógyszereket, diagnosztikai vagy terápiás eszközöket alkalmaznak a betegek kilátásainak javítására és az NCMP következményeinek enyhítésére. Ezért jelenleg a betegek körülbelül 60% -a továbbra is élhet a stroke után látható következmények nélkül. Ennek ellenére figyelembe kell venni a hosszú távú kezelést és valószínűleg a szükséges életmódváltást.

A stroke egészségi állapotától és súlyosságától függően mely tevékenységek lesznek megfelelőek és nem megfelelőek a beteg számára. Hogy pontosan mit tehet, vagy mit kell elkerülnie, azt a kezelőorvosnak meg kell kérdeznie a kórházi mentesítés előtt vagy a kórházból történő kivezetést követő első járóbeteg-ellenőrzésen: