kialakulásával

Tényleg nem fáj a stressz? A stressz kapcsolata a betegség kialakulásával.

Tudjuk, hogy a stressz szorosan összefügg a betegséggel. De hogyan működik?

Tudjuk, hogy a stressz nem feltétlenül negatív. A megfelelő stresszszint pozitív hatással lehet immunrendszerünkre, valamint teljesítményünkre. 1 Itt rövid távú stresszről beszélünk, amelyet már nem érezünk, amint megoldjuk a stresszes helyzetet. A probléma akkor jelentkezik, amikor a stressz hosszú távúvá, krónikussá válik és figyelmen kívül hagyja.

Őseink egyszerűen fizikai aktivitással, tánccal, énekkel vagy zenével tudták enyhíteni a stresszt. Ma nagyon kevés figyelmet fordítunk az ilyen tevékenységekre. Ugyanakkor nagyon gyors világban élünk. Minden oldalról felmerülnek olyan igények, amelyeknek meg kell felelnünk, függetlenül attól, hogy azok karriert vagy személyes életet érintenek. Olyan ideálokat hozunk létre, amelyeket megpróbálunk megtartani, és ezáltal elviselhetetlen nyomást gyakorolunk magunkra. A nyomással együtt jár a szorongás, a kudarctól való félelem és nem utolsósorban a túlzott stressz.

Negatív, hosszú távú stressz, ún a szorongás fenyegeti mentális és fizikai egészségünket is. Miért van ez így? Ennek oka a szervezet krónikus perzisztenciája az energiafelhasználás és a bevétel egyensúlyhiánya. A hosszú távú stressz a testünk számára állandó energiafelhasználás. A test mindig készen áll a "harcra" vagy a "menekülésre". E folyamat során a test szó szerint pazarolja saját energiatartalmait, ami fokozott kimerültséghez és a test későbbi gyengüléséhez vezet. Ha nem csökkentjük a hosszú távú stresszt, akkor az a testben marad és tovább gyengíti az egyes területeit. A kényelmetlenség, a fáradtság, a gyengeség vagy az ingerlékenység olyan gyakran kísér bennünket, hogy végül napi társunkká válnak. 2

Mi folyik a testünkben?

Próbáld elképzelni, milyen gyorsan zajlanak le a testünkben zajló folyamatok. Légzésszám, pulzusszám, az izgalom aránya az agyban, a végtagok koordinációja ... Testünk kifinomult közlekedési hálózatként működik, amelyen rengeteg út, áramlat, elágazás vagy összekötő sáv van. Képzelje el, hogy ennek a közlekedési hálózatnak a közepén van egy központi útkereszteződés - az agy. Amikor a stresszválasz, az agy impulzusa elindul, különféle folyamatokat indítanak el a hormonok. A stressz miatt a test számos lehetőséget kínál, amelyekhez eljuthat.

A test jó előre megpróbál figyelmeztetni minket! A hosszú távú stressz tünetei:

  • Hosszú távú fáradtság, kimerültség
  • Rontott alvásminőség
  • Belső nyugtalanság
  • Koncentrációs problémák
  • Változott étvágy - étvágytalanság, túlevés, éjszakai éhség
  • A társadalmi elszigeteltség szükségessége
  • Gyakoribb rhinitis
  • Aritmia, magas vérnyomás
  • Légszomj
  • Koncentrációs képesség, memóriaproblémák

Ezekkel és sok más jelzéssel a test megpróbálja elmondani nekünk, hogy valami nincs rendben. Ha nem vagyunk elég óvatosak, növeljük a komolyabb egészségügyi problémák lehetséges kockázatát. A tudományos ismeretek alapján viszonylag pontosan dokumentálhatjuk a hosszú távú stressz hatásainak valószínűségét. Képzeljen el egy fejlett autópálya-hálózatot.

A hosszú távú stressz egészségünkre gyakorolt ​​hatásainak kereszteződése

Az, hogy a stressz milyen hatással lesz hosszú távon egészségünkre, számos tényezőtől függ, mint például az öröklődés, a személyiség típusa, az attitűdök, a magunkról és a világról való gondolkodásmódja, a társadalmi támogatás, a megküzdési stratégiák, az étrend, az alvás stb. Mindez egy komplexet alkot, és meghatározza, hogy testünk mennyire alkalmas és képes megfelelni a kihívásoknak. Rendkívüli támadással és hosszú távú kimerültséggel hajlamos egy olyan helyen tanúskodni, amely hazánkban a leggyengébb hajlam lehet. A hatáshatások különböző irányúak lehetnek.

A hosszú távú stressz hatásainak kereszteződése

Az immunrendszer gyengülése

Az immunrendszer az első kiút a kereszteződésből. Krónikus stressz esetén a katekolamin szintje megnő a szervezetben. Ez elnyomja a szuperstressz T-sejteket, majd gyengíti az immunrendszert. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a stressz korlátozza a mellékvese működését, amelyek gyulladáscsökkentő anyagokat termelnek, ezáltal növelve a fertőzés kockázatát. 12 A gyulladás fokozódik a testben, és a test hajlamosabb a különféle vírusos betegségekre. Gyakrabban szenved egy személy megfázás, influenza, herpesz és különféle intolerancia fordulhat elő. A test védekezőképességének csökkenésével a test hajlamosabb különféle egyéb betegségekre.

A test természetes védekezőképessége csökken a stressz miatt.

Az egyik "modern" súlyos betegség, amelyet a legyengült immunrendszer okoz herpes zoster/övsömör. Ez egy nagyon fájdalmas fertőző betegség (herpesz a trigeminus ideg első ágában), amelyet egy kis kiütés/hólyagcsík mutat meg egy ideg mentén. Kiütések főleg a bordákban, az ágyéki ágyékban és a trapézban jelentkeznek. 3 A betegség nagyon igényes lefolyása az immunrendszer hibája esetén következik be, amikor a betegség kombinálható pl. tüdőgyulladással végzetes.

Szoros kapcsolatot mutattak ki e betegség és a hosszú távú stressz között. 1990-ben a kutatások kimutatták, hogy a stresszes események kockázati tényezők voltak a zsindelybetegség előfordulásában. 4 A betegséget a varicella zoster vírus okozza, akárcsak a himlőnél. Mindenkiben, aki legyőzte a himlőt, benne van a vírus, és a funkcionális immunrendszer ellenőrzése alatt áll.

Szív-és érrendszeri betegségek

A krónikus stressz és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása közötti kapcsolatot számos kutatás megerősíti. A 2012-es tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a hosszú távú stressz a munkahelyi és a magánéletben akár 40-50% -os növekedéssel jár együtt szívkoszorúér-betegség. A már diagnosztizált szív- és érrendszeri betegségben szenvedő betegeknél a prognózis romlását tapasztalták megnövekedett hosszú távú stressz, társadalmi elszigeteltség és munkahelyi stressz esetén. A stresszkezelési beavatkozás hatékony stratégiának bizonyult az előrehaladott kardiovaszkuláris betegségekben szenvedő betegek életminőségének javítására. 5.

Számos szív- és érrendszeri betegség a rossz életmód, a mozgáshiány, az egészségtelen étrend, az alvás gyenge minősége és mennyisége miatt következik be. Ilyen például artériás hipertónia - megnövekedett vérnyomás. Ez a diagnózis Szlovákiában az egyik leggyakrabban diagnosztizált betegség, amely a 45-65 éves embereket érinti. 6.

Hatala Róbert professzor, a Pozsonyi Országos Kardiovaszkuláris Betegségek Intézetének Kardiológiai Klinikájának vezetője kijelenti, hogy a gyakori és súlyos kardiovaszkuláris betegségek közé tartozik a tartós szívritmuszavarok - szívritmuszavarok. Az aritmiák szívdobogás, szabálytalanság, szédülés, teljes teljesítményvesztés és rövid távú eszméletvesztés formájában jelentkeznek. A legrosszabb esetben hirtelen halál léphet fel. Az aritmiák a szívritmus rendellenességei, amelyeknél a szívműködés lassú és ugró (bradycardia) vagy túl gyors és nehézségeket okoz (tachycardia). 7

Idegrendszeri rendellenességek

Az amygdala agyi részek, a hippocampus (felelős az érzelmi reakciók lefolyásáért) és a prefrontális kéreg (felelős a végrehajtó funkciókért és az önszabályozás képességéért) az agy azon részei, amelyek a stresszt szabályozzák a hormonok révén. Egyesek számára a szupermarketben történő vásárlás stresszt okozhat, míg mások számára nem okoz stresszt, és nem tűnik ki a tömegből. A különbség a tényleges vagy vélt veszély értékelésében rejlik, amelyet az egyes szervezetek teljesen másképpen magyaráznak. 8.

Ezen a területen az egyik másik "modern" betegség az tetánia. Ez a diagnózis, amely eddig viszonylag felderítetlen volt, széles körben elterjedt, különösen a 20 és 30 év közötti nőknél. A betegség a magnézium (magnézium) hiányát okozza az idegrendszerben, ami befolyásolja az idegek ingerlékenységét. Az idegrendszert az ideg és a neuromuszkuláris túlzott izgatottság jellemzi. 9 A gyakorlatban ez gyakori izomgörcsöket, remegést és a végtagok megrándulását, magas érzékszervi érzékenységet (különösen érintés, látás, hallás), hiperventilációt (nagyon gyors, sekély légzés), migrénes rohamokat, problémás PMS-t (premenstruációs szindróma) jelent nőknél. Ezt a betegséget szorongás és depresszió kíséri. Ennek a betegségnek a kezelése szigorú fegyelmet, életmódváltást, életfelfogás-változást igényel, de különösen az önmagához való hozzáállás megváltoztatását.

A tetania tünetei közé tartoznak az izomgörcsök és a végtagok rángatózása.

Mozgásszervi problémák

Reumás betegségek fájdalmas, krónikus betegségek része, amelyek sajnos gyakran korai fogyatékosságot eredményeznek. Az etiológia, vagyis e betegségek eredete még nem teljesen ismert. Már 1909-ben megjelent egy cikk, amely rámutatott az egyén személyiségének és a reumatikus betegségekben szenvedő betegek mindennapi életében tapasztalható szorongás vagy félelem kapcsolatára. 10 Az életmód és a stressz napjainkban is a reumás betegségek leghajlamosabb oka.

A leggyakoribb reumás betegség az rheumatoid arthritis. Ezt a betegséget olyan gyulladás okozza, amely ismételten befolyásolja az egész test ízületeit. Jozef Rovenský, a Pöstyéni Országos Reumatikus Betegségek Intézetének professzora szerint a leggyakoribb szubjektív tünetek közé tartozik az ízületi fájdalom, a reggeli merevség, a fáradtság és az általános gyengeségérzet. A betegség alapvető klinikai megnyilvánulása az ízületi duzzanat. A test gyulladása az immunitás csökkenésével növekszik, ezért nagyon fontos a test nyugodtsága, a mentális egyensúly fenntartása mellett. 11.

Aspirációs problémák

Gyakran találkozunk azzal a mondattal, hogy "nem tudok stresszt lélegezni". Bármilyen metaforikusan is értjük ezt a kifejezést, bebizonyosodott, hogy a stressz valójában problémát okozhat a belégzésben. A stresszválasz gyakran együtt jár légszomj. A légszomjat az agy oxigénhiányának hiánya okozza. A folyamat nagy mennyiségű oxigénnel teli vér koncentrációja miatt következik be az izmokban, amelyek felkészítik a testet támadásra vagy menekülésre.

A stresszválasz során hisztamin szabadul fel, ami különösen az asztmások számára jelent problémát. 13.

Az asztma egy egész életen át tartó, de kezelhető betegség.

Bronchiális asztma krónikus, gyulladásos, jól kezelhető, de gyógyíthatatlan tüdőbetegség, amely hajlamosítja a nyálkahártyát arra, hogy reagáljon a gyulladásra. A felszabaduló hisztamin a hörgők súlyos szűkületét okozhatja, ami a légáramlás korlátozásához vezet (asztmás roham). Az asztmás rohamok magasabb gyakorisága gyakran olyan szövődményt jelent, amely tüdőgyulladáshoz vezethet. 14

Az emésztőrendszer problémái

Az emésztési problémák alapvetően nagyon megbízható és gyors mutatói annak, hogy mi történik a testünkben. Székrekedés, hasmenés, hányás, irritábilis bél szindróma, mindez azt jelentheti, hogy a test sokáig stressz állapotban van. Bizonyított, hogy a gyomor-bélrendszeri problémák leggyakoribb oka a krónikus stressz. 15

A stressz és az emésztés minősége szorosan összefügg.

Fekélyes vastagbélgyulladás vagy Corn-kór (krónikus, bélrendszeri, immunmediált gyomor-bél gyulladás remissziós periódusokkal - pihenőidő és relapszusok - a betegség súlyosbodásának periódusai) olyan betegségek, amelyek a krónikus stressz kapcsán viszonylag gyakran fordulnak elő. 16.

A stressz megváltoztatja a savak koncentrációját a gyomorban. Ez a változás a nyálkahártya (kb. 5 mm nagyságú) elváltozását/erózióját okozhatja a gyomorban és a nyombélben. Nagyon fájdalmas betegségről beszélünk - peptikus fekélyek, amelyek az emésztőrendszer krónikus stresszhez kapcsolódó egyik leggyakoribb betegsége. Ez a betegség csak farmakológiailag kezelhető, extrém esetben műtéti úton. Az étrendi és diétás intézkedések betartása szerves része a gyomor-bélrendszeri problémák kezelésének. Ugyanakkor ezek az intézkedések nagyon hatékony megelőzést jelentenek az emésztőrendszer betegségei ellen. 19.

Mentális egyensúly

A mentális egyensúly megszakadása akkor következik be, amikor az organzimusz káros, hosszú távú stressznek van kitéve. Bebizonyosodott, hogy a mentális betegségek kockázata a test stresszszintjének egyenes arányában növekszik. 17 Amint azt cikkünkben már említettük, a hosszú távú stressz a test energiatartalékainak egyre növekvő mértékű kimerüléséhez vezet. Az immunrendszer csökkent funkciója egyre gyakoribb betegségeket jelent, mint például influenza, rhinitis, súlyosbodó allergia és hasonlók. Nem tudjuk megvédeni magunkat, úgy tűnik, hogy a körülöttünk lévő problémák egyre nagyobbak, kimerültebbek vagyunk, úgy érezzük gyengeség és szorongás, amely felnőhet depresszió. 18 Az erők helyes elosztása itt nagyon fontos szerepet játszik. Ugyanolyan súlyt kell adnunk a személyes, a szabadidős és a pihenési időnek, mint a munkaidőnek. A mentális egyensúly fenntartása tehát mindenekelőtt a napjainkat alkotó összes tevékenység megfelelő egyensúlyától függ.

Kívül felé?!

A stressz kiküldése te vagy a legideálisabb lehetőség. A stresszt azonban így kell küldenünk. Mielőtt a hosszú távú stressz megtámadná testünk egyik területét, lehetőségünk van arra, hogy "átvegyük az irányítást", és saját erőfeszítéseinkkel el tudjuk érni a stresszt a testből.

Hogyan néz ki, amikor úgy döntünk, hogy a stresszt kifelé küldjük?

A stresszoldás folyamata nagyon összetett, szisztematikus és hosszú távú folyamat. Fontos felismerni, hogy egyik napról a másikra nem oldjuk a stresszt. Minden nap kis lépésekkel ki kell mozdítani a testből. Testmozgás, egészséges étrend, kint tartózkodás és nem utolsó sorban rendszeres alvás, kikapcsolódás és regeneráció. Ezek mind olyan pillérek, amelyeken ez a folyamat alapul.

Sokan közülünk ezeket a tevékenységeket olyasvalaminek tekintik, amire nincs időnk, és csak nagyon kivételesen vagy "jutalomként" fogjuk magunkat űzni. Azonban még a legsikeresebb sportolók vagy a legforgalmasabb menedzserek is tudják, hogy ez a folyamat zárt kör. Anélkül, hogy teret adnánk a testünknek a regenerálódáshoz, nem lehet újabb gyakorlatot adni. Az említett tevékenységek egyensúlya a munka és a háztartás irányításával kombinálva nemcsak számunkra az egyik lehetőség, hanem a napi rutin is. Próbáljuk megteremteni az egyensúlyt napjainkban, és a napi rutint igazítani testi és lelki egészségünkhöz.