Mochnac, T. M.D. Az alsó végtagok obliteratív betegségének megnyilvánulásával járó betegek szisztémás akupunktúrás diagnosztikája és kezelése.

járó

E munka célja átfogó képet adni mind az akadémiai, mind a hagyományos orvoslásról

Keleti Orvostudomány az alsó végtagok obliteratív betegségében szenvedő betegek kóros folyamatának fejlődésének dinamikájáról, etiológiájáról, diagnózisáról és kezeléséről.

A végtagok artériáinak ateroszklerotikus károsodásának problémája a mai modern időkben előtérbe kerül, és a világ különböző orvosi szakterületeinek szakértői csoportjait foglalkoztatja. Az érbetegségek előfordulási gyakoriságának és mortalitásának növekvő tendenciája és összefüggése népességünk siralmas életmódjával továbbra is csak ismert tény. A konzervatív és a műtéti kezelés terén elért eredmények ellenére a fenntartások továbbra is multidiszciplináris megközelítésben maradnak, és minden bizonnyal az akupunktúrás ellátás olyan kezelésbe történő integrálásában, amely holisztikus képet nyújt a páciensről. Tapasztalataink szerint az akupunktúrás diagnózis és kezelés kiterjeszti a szervezet funkcionális tartalékait, amelyeket a rutin kezelés során elnyomnak.

Az eredmény gyakran végzetes állapot - végtag elvesztése, szervinfarktus későbbi fogyatékossággal.

A súlyos problémát a diagnózis mintázata, a kezelés mintázata és a szövődmények kialakulására való várakozás jelenti, amelyek aztán akut állapotban jelentkeznek.

Az érelmeszesedés egy szisztémás betegség, amely a test teljes artériás rendszerét érinti. (Karetová, 2001) A genetikai és a környezeti kockázati tényezők közötti kölcsönhatás eredményeként jelenik meg, amelyet jelentősen befolyásolnak a társadalmi-gazdasági és kulturális tényezők.

A környezeti hatások közül az étrend és a dohányzás a meghatározó, amelyek leginkább befolyásolják a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának különbségeit a populációk között.

A legjelentősebb kockázati tényezők a nikotinizmus, a hiperlipoproteinémia, az artériás hipertónia.

Egyéb független kockázati tényezők - Cukorbetegség, elhízás és fizikai inaktivitás.

Az atherogén hatás kockázatának mértéke és a 2004 - ben történő beavatkozás lehetősége újonnan azonosított tényezők mint például a megnövekedett lipoprotein szint, hiperfirbrinogenémia és egyéb haemokoagulációs rendellenességek (szöveti plazminogén aktivátor), ösztrogénhiány, hiperinsulinémia, antioxidánsok hiánya, fokozott gyulladásjelzők (fő C-reaktív fehérje).