szervezet
A savas organizmus a civilizáció egyik betegségének tekinthető. A savasodás olyan környezetet teremt a szervezetben, amely lehetővé teszi a különféle betegségek kialakulását.

Az emberi egészség érdekében többek között meg kell őrizni a sav-bázis egyensúlyt (egyensúlyt a bázisok és savak között).

A vér pH-ja 7,4. mivel az emberi vér nagyon enyhén lúgos.

A savasodás (acidózis) olyan állapot, amelyben túlzott mennyiségű sav van jelen a vérben és a szövetekben. Ez az állapot számos betegség oka, különösen az úgynevezett "civilizációs".

A savasítás fő okai

Általános okok:

  • Rossz táplálkozás
  • Rossz étkezési szokások - elégtelen rágás, kevés folyadék…
  • Helytelen életmód - stressz, mozgáshiány…

Egyedi specifikus okok

  • Túl sok fehérje
  • Cukor
  • Alkohol
  • Nikotin
  • Telített zsírsavak
  • Mérgező anyagok a környezetben
  • Elektroszmog
  • Kémiai gyógyszerek
  • Harag és agresszió
  • Stressz és felhalmozódott mentális megterhelés

MI AZ ORGANIZMUS AKURIZMUS?

A szervezet megsavanyodását ma a civilizáció egyik legveszélyesebb betegségének tartják, mert az egészség közvetlenül függ a szervezetünk sav-bázis (sav-bázis) egyensúlyától.

Ha túlzásba viszünk fehér kenyérrel vagy édességgel, tartós savanyulást okozhatunk.

A kémiai folyamatokban, amelyekben számtalan mennyiség zajlik az emberi testben, az ismert pH-egységekben kifejezett savasság határozza meg a szerepet. Hatással van például a bőr öregedésére, a fogszuvasodás kialakulásának sebességére, az étel felszívódására a bélben, csontritkulásra, szívbetegségekre, rákra és hasonlókra.

Mi a környezet savasabb, így a pH alacsonyabb, így van agresszívabb.

Annak érdekében, hogy az éjjel-nappal zajló anyagcsere problémamentesen működjön, az emberi testet az optimális, azaz semleges pH-értékre kell "igazítani", amelyet a természet adott nekünk a koszorúban.

Ez a pH kémiailag nem éppen semleges, nem pH = 7, de kissé eltolódott az alaptartományra, így az emberi szövetekben a pH átlagosan 7,2–7,4. Az emberi test ugyanis megszabadul a savas komponensektől, ezért a vizelet pH-ja enyhén savas, értéke 6,4–6,7.

Ha ez az egyensúly bármilyen okból megszakad, fejfájást, irritációt és izom- vagy ízületi fájdalmat érzünk.

Az átlagember étrendje többnyire savképző, mert sok húst, felvágottat, fehércukrot, konzervtermékeket és édesített, valamint szénsavas italokat tartalmaz.

A "krónikus, alacsony fokú metabolikus acidózist" tanulmányozó kutatók szerint a helyzet megoldása egy olyan étrend, amely több bázist és kevesebb savat ad. Milyen étrendről van szó? Egyszerűen olyan, amely gazdag nyers gyümölcsökben és zöldségekben.

Egyéb fontos tápanyagok mellett ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek szabályozzák a test sav-lúgos egyensúlyát. A savas ásványi anyagok közé tartozik a foszfor, a kén, a klór, a fluor és a jód, az alkáli pedig kálium, kalcium, nátrium, vas és magnézium.

MI TÖRTÉNIK NEKÜNK, MIKOR SAVASZTUNK?

A savas pH-ról úgy gondolják, hogy azonnal jelzi az erõs genetikai választ a közelgõ éhségre, amely közvetlenül jelentõsen befolyásolja egy nagyon fontos és nagyon érzékeny inzulin-glukagon egyensúlyt. Ha megzavarja ezt az egyensúlyt az inzulin javára és a szokásosnál többet termel, akkor a test azonnal elkezd több zsírt termelni és elraktározódik. Hogy megvédje a testet a savasodástól, elkezd zsírokat termelni és tárolni. Az alacsony sűrűségű lipoproteinek felelősek ezért. Elsődleges szerepük a vérben, a nyirokban és az extracelluláris folyadékokban található savak megkötése, amelyek aztán a vizelettel ürülnek. Ennek megakadályozása érdekében ezek a zsírhoz kötött savak az életet fenntartó szervekből a test üregébe, csípőjébe, combjába, gyomrába stb. Általánosságban elmondható, hogy minél több inzulin áll a szervezet rendelkezésére, annál valószínűbb, hogy a zsír képződik és elraktározódik, mint elfogyasztja és elégeti energiaként, ami viszont a glükagon szerepe.

Ha a szint A testünkben a pH egészséges - gyengén lúgos (lúgos), az inzulin-glükon egyensúly nem zavart. Ez az egyensúlyi állapot lehetővé teszi a zsírégetés normális metabolikus aktivitását és energiává történő átalakulását.

A savasítás tünetei és következményei

Ha a szervezet nem rendelkezik elegendő lúgos táplálékkal, alapokat vesz fel a készletből, amelyet saját forrásaiból (csontokból, erekből és szövetekből) vesz fel.

Ily módon a test megvédi magát a savaktól, amelyet semlegesítenie kell. Megpróbálja biztosítani, hogy ez a folyamat ne érintse túl drasztikusan a testet, így automatikusan megvédi az agyat, a szívet, a szemet és a füleket .

Ily módon azonban a test értékes ásványi anyagokat veszít (úgynevezett demineralizáció).

A savasodás és az azt követő demineralizáció okai:

  • étkezés utáni fáradtság, valamint általános fáradtság
  • energiahiány
  • különféle fájdalmak
  • mentális nehézségek: stressz, félelem, harag, aggodalmak…
  • depresszió, ingerlékenység, agresszió, szorongás…
  • súlygyarapodás/fogyás
  • gyengült immunitás és gyakori betegségek
  • gyenge regenerálódási képesség
  • memóriazavarok, tanulási zavarok, figyelemelterelés
  • keringési rendellenességek - hideg végtagok/a koncentráció hiánya
  • törékeny, lehulló haj
  • törékeny körmök, erek és csontok

A test megsavanyodása sok betegséget is eredményez. Ilyenek például a reuma, köszvény, ízületi gyulladás, vese- és epekövek, gerincdeformitás, ekcéma, fogszuvasodás, fejfájás, keringési rendellenességek, aranyér és mások.

A legsúlyosabb következmény a savanyítás az szívroham és stroke.

SAV- ÉS ALAPANYAGÚ ÉLELMISZEREK

Fel kell ismerni, hogy a lúgos és a savképző ételek egyaránt fontosak a szervezet egyensúlyának szempontjából. Az alapképzésnek azonban érvényesülnie kell. 3: 1 arány ajánlott.

Az állati termékek általában erősen savképzők, a gabonafélék pedig közepesen savképzőek.

Ha azonban semleges vagy bázisképző hüvelyesekkel, zöldségekkel vagy gyümölcsökkel fogyasztják, akkor ezek nemcsak fehérjeforrást jelentenek az aminosavak kiegyensúlyozott keverékével, hanem ennek a kombinációnak átfogó bázisképző hatása is van.

Savképző ételek

  • Sertéshús, liba, ponty, kolbász, garnélarák, szalámi, pástétom, baromfi
  • Fehérbor, gyümölcsbor, alkohol, fekete tea, sör, energiaitalok, kávé
  • Majonéz, öntet, tojás, ecet
  • Zsíros sajtok, nyers termékek
  • Néhány gyümölcs: narancs, grapefruit, eper
  • Cukor, cukorka, csokoládé, desszertek
  • Földimogyoró, gomba, kukorica
  • Bármi sűrített vagy megterhelt

Lúgos és semleges ételek

1. FOLYADÉKOK: gyógynövény tea, zöld tea, lapacho tea, lucerna tea, majoránna tea, ásványvíz (szén-dioxid-mentes), gyümölcs- és zöldséglé, friss pasztörizálatlan tej…

2. GYÜMÖLCS: ananász, banán, friss őszibarack, citrom, cseresznye, szeder, ribizli, áfonya, alma, körte, mirabella, sárgabarack, mandula, mogyoró, nektarin, csipkebogyó, szárított gyümölcs…

3. ZÖLDSÉGEK: kapor, édeskömény, jégsaláta, paradicsom és gyümölcslé, gyökérleves zöldségek, bab (zöld), cékla, göndör kelkáposzta, karfiol, káposzta, karalábé, borsó, spenót, spárga, retek, kelbimbó, kapor, cukkini, brokkoli padlizsán…

4. SZÉNHidrátok: búzadara, kenyér (búza, rozs, fekete, graham), tészta, rizs (natur), burgonya, krumplileves, burgonyagombóc, burgonyavíz…

5. FEHÉRJE: joghurt, tej (savanyú, sovány, sűrített), sajt (kevesebb, mint 30% zsírtartalom szárazanyagban), tejföl, marhahús szeletek, pulyka, sült és főtt csirke

6. ZSÍR: élesztő, étkezési margarin, lenmag, napraforgóolaj, diétás olaj…
7. Diófélék és magvak - mandula, mogyoró, őrölt kókusz, gesztenye, napraforgó…
8. SZERKEZETEK - bab, szója, csicseriborsó…