Az emberi test olyan környezet, amelyben megfelelő működésének biztosítása érdekében sok szempontból egyensúlyt kell kialakítani a szervezet túlsavasodásának elkerülése érdekében. Ezért testünk egy bizonyos élettani tartományban fenntartja az ionok, cukrok, fehérjék, vérgázok, antitestek és még sok más értékét. Ha egy anyag mennyisége ezen az előre meghatározott tartományon kívül esik, azaz vagy kevés, vagy sok, sok probléma van. Annak érdekében, hogy ezeket az értékeket a megfelelő határokon belül tartsák, a testben működnek szabályozási mechanizmusok, mely visszacsatolás növeli az anyag mennyiségét a szervezetben, ha hiány van - és csökkenti, ha felesleges. Az ilyen szabályozás jobb megértése érdekében példát hozhatunk a kalcium értékének fenntartására. Ha szervezetünkben hiányos a kalcium, a szabályozó mechanizmusok növelik annak felszívódását a bélben, és megakadályozzák a vesék kiválasztását a vizelettel. Bizonyos idő elteltével ez visszaállítja a helyes értékét. Azonban megújul, feltéve, hogy testünk egészséges és funkcionális.
Ez az egyik nagyon fontos érték, amelyet testünk őriz pH. Köze van sav-bázis egyensúly- azaz a savképző és bázisképző anyagok aránya a testben. A vér helyes pH-ja 7,36 és 7,44 között van, és feltétlenül szükséges számos kémiai folyamat, az enzimek működésének és ezáltal az élet biztosításához. Különböző betegségek esetén a pH ingadozásaival akár magasabb értékekig is találkozhatunk (alkalózis) vagy alacsonyabb értékekre ("Savanyítás" - acidózis). Ha testünk egészséges, és nem szenvedünk például krónikus veseelégtelenségben, cukorbetegségben vagy a megfelelő légzést akadályozó súlyos tüdőbetegségben, nem kell aggódnunk ezen ingadozások miatt. Újra működnek a szabályozó mechanizmusok, amelyek kordában tartják a savak és bázisok mennyiségét a szervezetben (sav-bázis egyensúly). Fontos szerepet játszik itt az ún pufferek, amelyek kémiai rendszerek, amelyek gyenge savból és annak származékából állnak. Kémiai reakcióval képesek gyorsan korrigálni az esetleges pH-ingadozásokat. Ismételten a vese (vizelet savval történő kiválasztása) és a tüdeje (a savképző szén-dioxid lélegeztetése) pótolhatatlan szerepet játszik ezekben a pH-korrektorokban.
Hogy lehet ilyen "Túlsavasodás" ( A szervezet savanyítása) vagy acidózis felmerülő? Ennek oka súlyos betegség, amikor az említett javítók és mechanizmusaik meghibásodnak. Az 1-es típusú cukorbetegek könnyen acidózisba kerülhetnek, amikor az inzulinhiány miatt egyre inkább savas ketontestek képződnek. Ezenkívül fennáll a pH-csökkenés veszélye, például tartós és tartós hasmenés vagy súlyos vesebetegség esetén, mivel a már említett puffer részeként a bikarbonát (HCO 3 -) elvész. Végül, de nem utolsósorban az acidózis olyan embereket fenyeget olyan betegségekkel, amelyekben légzési depresszió lép fel (mérgezés, a gerincvelő légzőközpontjának rendellenességei), és így a tüdő nem képes a légzéssel savat képző CO 2 -ot kiválasztani. Mindezek a körülmények életveszélyesek, mert ekkora pH-változással együtt jár az ionok összetételének megváltozása és a test belső környezetének megzavarása.
Ezért egyértelmű, hogy ha nem szenvedünk a fent említett betegségektől, akkor nem kell aggódnunk az acidózis miatt (a szervezet elsavasodásának "túlsavasodása" miatt). Ezenkívül a vér pH-jának ilyen változását, amely káros a szervezetre, nem lehet elérni az élelmiszer nem megfelelő összetételével. És ennek az ellenkezője is igaz - diétával nem lehet a pH-t normál értékre állítani. Általában a hús inkább savképző, míg a zöldség savképzőbb. De az egészséges emberi test az képes ezt problémamentesen kezelni. De ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ételnek nem szabad kiegyensúlyozottnak és egészségesnek lennie. A megfelelő táplálkozás, amely minden alapvető összetevőben, megfelelő arányban (szénhidrátokban, fehérjékben, zsírokban), ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag, egészségünk alapja.
Gyakran találkozhatunk az internet sarkaiban különféle tanácsokkal a test túlsavanyításával kapcsolatban, például mérhetjük a vizelet pH-ját, és ennek alapján a test rossz sav-bázis egyensúlyának következtetését. A vizelet pH-ja valóban változik az étrendünk alapján, de nem jó mutatója a szervezet sav- és lúgszintjének rendellenességeiről. A szervezet savasításának komplex megoldásaként javasoljuk a SZERVEZET MÉNYLEGES MÓDOSÍTÁSÁT!