Mivel a menekültek ezrei vándorolnak ma Európába, a problémának még nincs vége. A klímaváltozás következményei miatt egyre több olyan ember megy a mérsékelt égövre, akik nem tudnak megélni az országukban.
A jelenlegi menekültválság csak a kezdet - figyelmeztetnek a szakértők. A klímaváltozás következményei miatt emberek tízmilliói vándorolhatnak hozzánk, akik nem lesznek képesek megélni az országukban. A jövőben sok embert megfosztanak attól, hogy száraz, szakadó eső vagy az emelkedő óceánszint miatt saját ételeiket termeljék és elegendő ivóvizet biztosítsanak - a globális felmelegedés következményei.
"A Homo sapiens-t a klímaváltozás befolyásolja, különösen az étel révén" - mondja Juraj Mesík elemző. A gabonafélék termelése, amely az emberiség számára az élelmiszer kalóriáinak alapvető forrása, csökkenni fog. Azok az országok, amelyek ma feleslegben termelik őket, nem akarnak eladni, vagy ha igen, akkor magas áron. Az emberek jobb körülmények között történő migrációja mellett zavargásokat és konfliktusokat is kivált. A tudósok szerint az aszály volt az egyik tényező, amely a szíriai vagy az arab tavaszi konfliktust kiváltotta.
Szíriát 2007 és 2010 között rendkívüli szárazság érte. Addig az ország szinte teljesen önellátó volt, amely egyedülálló volt az arab világban az élelmiszerimporttól függően, elveszítette mezőgazdasági termelésének jelentős részét. "Kútjaik és mezőik kiszáradtak, jószágaik kihaltak. A helyi gazdák családjainak százezrei hagyták el az ISIS által jelenleg ellenőrzött területet olyan helyekre, ahol megélhetést kerestek "- magyarázza Mesík. Nagyvárosok, például Damaszkusz, Allepo és Homs külterületén nyomornegyedeket hoztak létre, konfliktusokat teremtve képzett városlakók és írástudatlan parasztok között, akik gyakran az iszlám más vallási ágaiból származtak. Ez jelentősen hozzájárult a polgárháború kialakulásához, amely előtt a szíriaiak ma Európába menekülnek.
Oroszország délnyugati részén és Ukrajnában a gabonaféléket sújtó aszály 2010-ben is hozzájárult az arab tavaszhoz. A kánikula ekkor elpusztította az orosz búzatermés egyharmadát, amelyért Vlagyimir Putyin orosz elnök embargót hirdetett exportjára. "A második legnagyobb játékos kiesett a játékból a búza világpiacán, amely díjakat az egek felé küldte. Körülbelül 40 százalékkal emelkedett, ami tükröződött az élelmiszerárakban és az arab tavasz megjelenésében "- mondja Mesik.
Nemcsak a klímaváltozás, hanem a túlnépesedés is a probléma
Az emberek a változó körülmények miatt mindig vándoroltak. "Például a szlávok is a mai területünkre költöztek, mert a keleti viszonyok romlottak" - mondja Milan Lapin klimatológus. A probléma szerinte az volt, hogy a körülmények soha nem változtak ilyen gyorsan. "A jelenlegi éghajlatváltozás valószínűleg a leggyorsabb a Földön a modern történelem során, az elmúlt 10 000 évben. Sem a természet, sem az ember nem tud alkalmazkodni hozzá "- mondja Lapin.
A kulcs Lapin szerint az, hogy 12 000 évvel ezelőtt csak ötmillió lakos volt a Földön, most 7300 millióan vagyunk. "Ma minden elfoglalt" - mondja. Az éghajlatváltozás leginkább a legnagyobb népsűrűségű helyeken lesz kifejezett, ahol az emberek a megélhetés szélén élnek. "Bármi is változik egy olyan helyen, ahol a népsűrűség meghaladja az 1000 ember négyzetkilométert, az katasztrófa" - mondja egy klimatológus.
Ugyanakkor a világ népessége soha nem látott ütemben növekszik. Szíriában például a háború ellenére 2000 és 2014 között 37 százalékkal nőtt a népesség. A második ország, ahonnan a legtöbb migráns Európába érkezik, Afganisztán, ahol a népesség 44 százalékkal nőtt - 22-ről 32 millióra. A harmadik legnagyobb migránscsoport Eritreaból származik, ahol a népesség növekedése 52 százalékos volt. Nigériában 125 millió ember élt, ma 180 millió. Kevesebb, mint 15 év alatt 55 millió nigéria került hozzá világszerte. Pakisztán 145-ről 190 millió emberre nőtt. Csak Nigéria és Pakisztán 100 millió emberrel bővítette a világ népességét.
"Ez megegyezik Németország és Románia népével együttvéve. A világ egyik leggazdagabb országa sem lenne képes ilyen következményekkel járó népességrobbanást elviselni. Nem tudnának ilyen gyorsan képezni tanárokat, kórházakat építeni, új munkahelyeket létrehozni. Tehát egyértelmű, hogy még ezek a szegény országok sem képesek megtenni, és az egyik legpragmatikusabb stratégia az, ha jobb helyre megyünk "- magyarázza Mesík.
Egyre több a gyerek. FOTÓ - Libreshot.com
Hány embert tud kezelni Európa?
A migránsok fő célállomása ma Európa, különösen Németország, Dánia, Anglia és Svédország. "A televízión keresztül az az elképzelésük támad, hogy van egy gazdag világ, amelyben az emberek teljesen másnak érzik magukat, ezért nem hiányzik belőlük a motiváció. Ma mindenki Németországba megy, mert mindenki tudja, hogy Németországban egy migráns havonta 500 vagy 600 eurót kap, ami hatalmas pénz számukra, ezért nagy mágia. Ezek olyan lakosságok, amelyek naponta egy euróból vagy csak néhány centből élnek "- magyarázza Mesík.
Szlovákia még nem a migránsok célpontja, de valószínűleg az éghajlatváltozás előrehaladtával válik azzá. "A mérsékelt éghajlaton lévő bármely ország áhított célponttá válik. Idővel élet és halál kérdése lesz "- gondolja Mesík.
De vajon Európa képes lesz-e ennyi ember gondozására? A népesség túllépési indexe szerint népessége már meghaladja a terület ökológiai teherbíró képességét. A Population Matters adatai szerint az Európai Unióban a túllépés körülbelül 260 millió, azaz a lakosság több mint fele. "Túllépéskor egy populáció addig működhet, amíg valamilyen tartalék erőforrást felhasználhat, de egyetlen biológiai populáció sem marad benne sokáig. Tehát még a mai EU lakossága sem fenntartható hosszú távon. Itt erről senki sem tud, de a számítások ezt mondják "- mondja Mesík.
Európa hosszabb távon táplálhatná félmilliárd emberét, de csak akkor, ha mindenki hajlandó csökkenteni a fogyasztását. "Vagyis, ha hajlandók vegetáriánusok lenni, kerékpározni, kisebb lakásokban élni és így tovább. Egy másik feltétel a jelenlegi éghajlat fenntartása lenne. De az emberek nem hajlandók ezt megtenni, és az egész rendszerünket fogyasztásra szánják. Az emberek mindenhol kiabálnak, vesznek, vesznek, vesznek! Ilyen változásra nincs politikai akarat, és ezért nem fog megtörténni. Egy ponton tehát olyan politikai erők fognak uralkodni Európában, amelyek bezárják a határokat és megállítják a migráció áramlását "- mondja Mesík.
Hány embert tud kezelni Európa? FOTÓ - B_me
Az ártatlanok szenvednek a legjobban
A 2014-es év volt a legmelegebb a mérések történetében. Nehéz azonban megjósolni, hogy a Föld milyen gyorsan melegedjen. A további fejlemények az üvegházhatású gázok mennyiségétől függenek, amelyeket kibocsátunk a légkörbe. "A politikusok egy rossz döntése elegendő, és a következmények hatalmasak" - mondja Lapin klimatológus. Például az alacsonyabb olaj- és gázárak arra késztetik az embereket, hogy elveszítsék a fosszilis üzemanyag-megtakarítás ösztönzőit, és ezáltal növeljék az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Leggyakrabban 2050-re körülbelül 200 millió éghajlati/környezeti menekült lesz a világon. "A menekültek számának előrejelzései 2050-re 25 millió és 1 milliárd között mozognak" - mondja Alexander Ač környezetvédő. Közülük azonban sokan csak a régiójukon vagy az országukon belül mozognak. A bangladesi partok közelében fekvő gazda képe, aki kénytelen csomagolni és gazdag országba menni, nem túl valószínű.
"Épp ellenkezőleg, ahogy manapság a politikai menekültek esetében is, valószínűleg a legszegényebb országok viselik majd az éghajlati menekültek gondozásának terheit - azok, akik legkevésbé felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért" - áll a Nemzetközi Migrációs és Éghajlatváltozási Szervezet jelentésében. a migrációhoz.
"Például egy ilyen bangladesi ember szinte nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, de a globális felmelegedés hatásai lesznek a leginkább érintettek" - mondja Lapin. Nem lesz képes megengedni magának, hogy vásároljon például légkondicionálót a nagy hőség leküzdésére, nem képes gátakat építeni, hogy az emelkedő óceánszint ne árasszon el nagy területet országa partjain, megengedheti magának, hogy külföldről importáljon minden ételt és ivóvizet. Ezért a jobb életkörülmények érdekében vándorol.
A migráció környezeti okokból Európában is fenyeget. Délről, amely már az élelmiszerimporttól függ, az emberek északra költöznek. "Még a ma létező mezőgazdasági termelés is csökken. Ma ezek az országok továbbra is működnek, mert az USA-ban, Oroszországban, Ukrajnában, Ausztráliában és Kanadában még mindig van termelési többlet. A világ 170 országából körülbelül tíz ország termel jelentős mezőgazdasági többletet. Az EU déli része élelmiszer-importőr, mindaddig, amíg van pénze, és amíg van többlet "- mondja Mesík.
Paradicsom burgonya helyett
Ha száz év alatt sikerül megállítanunk a bolygó felmelegedését két Celsius fokon, akkor például Zsolnai időjárása megváltozik arra, amilyen ma Komáromban van. Ugyanakkor a Föld egésze már egy fokkal felmelegedett, ami a kitűzött határ fele, amelyet ha átlépünk, a Föld életkörülményei visszafordíthatatlanul megváltoznak.
"Úgy tűnik, hogy a Celsius-fokos felmelegedés egy foka elhanyagolható, de globálisan ez hatalmas változás" - mondja Lapin. A felmelegedés egyre gyorsabban növekszik, és egyre valószínűbbek azok a pesszimistább becslések, amelyek szerint a bolygó a század végére két fok helyett akár négyel is felmelegszik. "Burgonya helyett paradicsomot lehetett termelni Poprádban, mert az idő olyan lenne, mint Komáromban" - mondja Lapin klimatológus.
Az aszály mellett a globális felmelegedés egyik következménye az óceán szintjének emelkedése lesz. Ha a Föld négy Celsius-fokkal felmelegedne, az átlagos hőmérséklet olyan lenne, mint ötmillió évvel ezelőtt, amikor az óceán szintje körülbelül 20-30 méterrel magasabb volt, mint ma, és gyakorlatilag nem lenne jég Artidában. Bár a víz valószínűleg ma nem emelkedne olyan magasra (várhatóan 100 év alatt csak kb. 100 cm-rel nő), Délkelet-Ázsia 150 millió lakosú partvidéke víz alatt lenne.
Az óceánok szintje emelkedik, de a váratlanul bekövetkező szárazsághoz képest nagyon lassú. "Egy valódi aszály az Egyesült Államokban néhány hónap alatt egy egész civilizációt destabilizálhat" - mondja Mesik. Ha a legnagyobb búza- és kukoricatermelőt, amely ma az Egyesült Államok, és esetleg több éven át egymás után kiszorítják a piacról, éhínségveszély áll fenn az arab világban és sok más olyan országban, amely élelmiszerimport.
"Az aszály olyan jelenség, amelyet nem lehet pontosan megjósolni. A történelemből tudjuk, hogy megaszárazak voltak, és matematikai modellek azt mondják, hogy a klímaváltozás körülményei között nagyobb az ilyen események megismétlődésének kockázata. Tehát tudjuk, hogy eljön, nem csak azt tudjuk, hogy mikor. Tudjuk, hogy az aszályok gyakorisága és intenzitása növekszik. Tudjuk, hogy ez különösen nyilvánvaló lesz a Földközi-tengeren és az Egyesült Államok középső részén, amely a globális élelmiszer-fenntarthatóság kritikus területe. De nem tudjuk, lesz-e szélsőséges aszály jövőre, vagy akár húsz év múlva is. Ez hamis elégedettséghez vezet, amikor az emberek azt mondják, hogy ez nem ebben az évben történt, ezért nem kell stresszelni "- mondja Mesík.
FOTÓ - Milan Lapin
Az éghajlat miatt nem kap menedéket
Környezetvédelmi okokból még nem lehet menedékjogot kérni. A menekültek jogállásáról szóló egyezmény, amelyet az ENSZ tagállamai irányítanak, csak akkor garantálja a menedékjogot, ha "jogos aggályai vannak a faji, vallási vagy nemzeti alapon elkövetett üldözéssel vagy egy adott társadalmi csoportba való tartozás vagy politikai vélemény miatt, nem tudja elfogadni, vagy ezen aggodalmak eredményeként megtagadja az állam védelmét; vagy hontalan személy, aki ezen események következtében a lakóhelye szerinti államon kívül van, és aki a fenti aggályok miatt nem képes vagy nem hajlandó visszatérni oda ".
A Nemzetközi Migrációs Szervezet javasolja, hogy az éghajlati menekülteket a következőképpen határozzák meg: "A környezeti migránsok olyan személyek vagy személyek csoportjai, akiknek a környezet hirtelen vagy progresszív változásai miatt, amelyek hátrányosan befolyásolják életüket vagy életkörülményeiket, el kell hagyniuk otthonukat, vagy el kell dönteniük akár ideiglenesen, akár véglegesen, és amelyeket területükön vagy külföldön szállítanak. "
Szlovákiában humanitárius okokból is lehet menedéket adni. "A humanitárius okokat főleg sikertelen menedékkérőknek tekintik az idősek, traumák vagy súlyos betegek sorából, akiknek származási országukba való visszatérése jelentős testi vagy lelki szenvedést vagy akár halált jelenthet" - magyarázza a Belügyminisztérium . Idén eddig egy ilyen menedékjogot kaptak egészségügyi okokból.
Szlovákiában még senki sem kért menedékjogot környezeti okokból. Ezért a belügyminisztérium szerint Szlovákia nem fontolgatja a törvény módosítását a menedékjog ilyen formájának engedélyezése érdekében.
Mesík szerint a migránsok jelenlegi beáramlása Európába csak az első figyelmeztetés a tervezettekre. "Ez csak egy ilyen kis hullám, amely bejelenti, hogy valahol a láthatár mögött cunami van. Az a néhány százezer ember, aki ide látogat ide, a már kiépített potenciál apró töredékét képviseli. Több száz millió potenciális migráns él az arab világban, Afrikában és Dél-Ázsiában "- mondja. Szerinte ezért fontos, hogy Európa egységesen reagáljon a migránsválságra.
"Véleményem szerint a jelenlegi migránsválság esély arra, hogy Európa felkészülhessen arra, ami idővel eljön. Az, hogy a politikusok képesek-e így feldolgozni, átvehetik-e és el tudnak-e gondolkodni azon, hogy mi fog történni, amikor azonban nem emberek százezreit, hanem tízmillióit indítják útjára, kérdéses ".
Tetszett ez a cikk? támogass minket.
Tetszett ez a cikk? támogass minket!
Szeretne érdekes cikkeket kapni e-mailben? Iratkozzon fel a hírlevélre.