2020-07-01 (frissítve: 02-07-2020)

aránya

Az ügyfél védőfátyollal az arcán betölti a vásárlást egy autóba, miután azt egy üzletláncban megvásárolta. [FOTÓ TASR/Radovan Stoklasa]

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp

A szlovák termékek aránya a boltok polcain csak kissé nőtt éves szinten. A koronaválság alatti határkorlátozások ellenére a szlovák üzletek az importot részesítették előnyben a hazai termelés helyett. A legnagyobb esést még a tészta és az olaj esetében is regisztrálták, amelyek a sürgősségi időszakban hiányoztak a polcokról.

A szlovák élelmiszerek expozíciójának aránya a szlovák üzletek polcain 2020-ban elérte a 39,9 százalékot - jelentette be szerdán (július 1.) a Szlovákiai Élelmiszer Kamara (PKS) éves felmérése alapján.

A szlovák eredetű élelmiszerek aránya már harmadik éve nőtt - a tavalyihoz képest ez 1,3 százalékpontos növekedés. A növekedés ellenére az élelmiszer-termelők a gazdaság csalódásáról és kiaknázatlan lehetőségeiről beszélnek. A COVID-19 tetőzetes járványa alatt a részben lezárt határok sem segítettek nagyobb számú szlovák ételben.

Míg 2011-ben az áruházakban minden második termék szlovák eredetű volt, öt évvel később részarányuk nem érte el a 40 százalékot sem. 2017 óta minden évben növekszik, de a részletes adatok azt mutatják, hogy valójában stagnál.

Az élelmiszer-termelők szerint az idei növekedés elsősorban a szlovák termékek részarányának növekedésének tudható be a Lidl kiskereskedelmi láncban. A német szupermarketlánc éves szinten nyolc százalékponttal növelte, de 26% -os részesedésével továbbra is elmarad a többi lánctól.

"A koszorúér-válság idején, amikor mindannyian felismerjük az élelmiszer-önellátás fontosságát, ez katasztrofális szám" - mondta Daniel Poturnay, a Szlovákiai Élelmiszeripari Kamara elnöke.

A legtöbb külföldi szupermarketben a szlovák ételek aránya nem változik - 41–42 százalék körül mozog. Ebben a mutatóban hagyományosan a COOP Jednota (56 százalék) és a CBA (49 százalék) hazai láncok állnak.

Önellátás a fenntarthatósággal szemben: Két kihívás a szlovák agrárágazat számára (VIDEO)

Az élelmiszer-önellátás növelése az új kormány fő célja az agrár-élelmiszeripari ágazatban. Milyen intézkedésekre kell összpontosítania a mezőgazdasági osztálynak annak érdekében, hogy Szlovákia kevésbé függjön a külföldi termeléstől? A szektor kulcsszereplőiként értékelik az új, a gazdaságok közötti étkezési stratégiát?

A korlátozások a határokon nem valósultak meg

A kamara áprilisban, azaz a koronavírus-járvány okozta vészhelyzet idején gyűjtött adatokat az üzletektől.

Az élelmiszer-termelők szerint kiábrándító, hogy a zárt határok felé tartó áruk korlátozott mozgása alatt sem bővült a szlovákiai élelmiszerek kínálata az üzletekben. A felmérés azt is megállapította, hogy a szlovák termékek értékesítése a legnagyobb mértékben visszaesett az olajok és a tészták, azaz olyan élelmiszerek esetében, amelyeket az emberek a karantén alatt ömlesztve kezdtek vásárolni, és amelyek ellátásával szintén problémák merültek fel.

"A korlátozások ellenére a hálózatok az importot részesítették előnyben a szlovák élelmiszerek helyett" - mondja Branislav Cvik, a PKS igazgatóságának tagja.

Daniel Poturnay szerint az élelmiszerek részarányának növekedését a Lidl hálózat polcain befolyásolta a tavalyi jogszabályváltozás, amely arra kötelezte a kereskedőket, hogy az élelmiszerek felét szlovákul tartsák a szórólapokban.

"Valószínűleg 18 szlovákiai termékkel nem tudta elérni az 50 százalékos részesedést a tájékoztatóban, ezért bővítenie kellett a kínálatukat" - becsüli a PKS elnöke, hozzátéve, hogy e törvény nélkül a szlovákiai élelmiszer-expozíció aránya valószínűleg egyáltalán nem növekedne.

Miért gond ez

Szlovákia része az EU nyílt egységes piacának, így normális körülmények között az élelmiszer-biztonságot nem veszélyeztetik, és ezért az élelmiszerhiányt sem fenyegetik. Ennek ellenére az élelmiszer-termelők szerint a szlovák termékek alacsony aránya jelent problémát.

Megnevezik például a szénlábnyomot, amely külföldi élelmiszerek szlovákiai behozatalából származik. Naponta 700 teherautó érkezik Szlovákiába étellel. Poturnaya szerint átlagosan 1200 kilométer utazik, mielőtt az élelmiszer eljutna a fogyasztóhoz.

Támadás a mezőgazdaság ellen? Ez nincs messze az igazságtól, a gazdák értékelik az új uniós élelmiszer-stratégiát

A szlovák mezőgazdasági termelők és élelmiszer-előállítók kritizálják a Bizottságot, hogy sok ambiciózus célt beépített az új Tanyától asztalig élelmiszerstratégiába anélkül, hogy konzultált volna az agrár-élelmiszeripari szektorral, és nem értékelte azok társadalmi-gazdasági hatását.

"A nemzetközi kereskedelem a legnagyobb szennyező a világon" - magyarázza a PKS elnöke.

A második ok gazdasági. Az agrár-élelmiszeripari termékek külkereskedelmének mérlege a becslések szerint az idén eléri a kétmilliárd eurót. "Ez olyan pénz, amely Szlovákiában maradhat, és elősegítheti a GDP növekedését és a foglalkoztatást" - teszi hozzá Poturnay.

A sajtótájékoztatón az élelmiszeripar nem kerülte el az állam kritikáját alacsony állami támogatása miatt, valamint az EU közös agrárpolitikájából származó források újraelosztásának módja miatt sem. A feldolgozóknak nem tetszik, hogy a korábbi kormányok átcsoportosították az alapokat az euróalapokból a hektártámogatásokba, különösen a gazdálkodók számára. A jelenlegi programozási időszakban félmilliárd eurót utaltak át (állami társfinanszírozással együtt).

A Földművelésügyi Minisztérium Ján Mičovský (OĽaNO) vezetésével most azt ígéri, hogy pénzeszközöket utal át projekt-támogatásra, vagyis az ágazat korszerűsítésére irányuló beruházásokra. Ez megnyitja az ajtót az élelmiszer-feldolgozóipar nagyobb pénzügyi támogatása előtt.

"Ha csak visszavernénk a program kimutatását, akkor élelmiszertermelőként elégedettek lennénk, ha legalább a fele megvalósulna. Jól van megírva, fontos, hogy a gyakorlatban hogyan alakuljon "- mondja Potrunay.

A hűség és az alacsony hozzáadott érték dominál

Az élelmiszer-termelők azt is megvizsgálták, hogyan alakul a termékkategóriák piaca és hogyan változik az élelmiszer-ellátás régiónként.

A kereskedők a tejtermékeket választják leginkább a szlovák termelésből. A polcokon található tejtermékek 76 százaléka szlovák. Az élelmiszerek 50% -át meghaladó arányban csak három ételkategória jutott - ásványvizek, sör és bor. Poturnaya szerint éppen ezekkel az ételekkel érzékenyek a szlovák fogyasztók származásukra és márkájukra. "Például a sörfőzdék rendkívül hűek a sörmárkához" - magyarázza.

Emlékeztet arra, hogy a tej és az ásványvizek alacsony hozzáadott értékű élelmiszerek a feldolgozási folyamatban, ezért a gazdasági előnyök korlátozottak. Minél magasabb az élelmiszerek kidolgozottsága és így az ára, annál nagyobb a külföldi termékek aránya.

A szlovák ételek rangsorának másik oldalán cukrászda (9 százalék), olaj (14 százalék) vagy konzervtermék (16 százalék) található.

A szlovák ételek aránya az üzletek polcain nem nagyon különbözik az egyes szlovák régiók között - 41 és 43 százalék között mozog. Az egyetlen kivétel a pozsonyi régió, ahol a képviselet csak 36 százalék. Az élelmiszertermelők szerint ennek oka a kiskereskedelmi hálózat eltérő szerkezete. A legtöbb szlovákiai ételt vidéki kis üzletekben értékesítik, amelyek Pozsony régiójában kisebb arányban részesednek.

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp