Vladimír Fridrich 4.IŽP/2 2004/2005
Tartalom: Oldal
1. Bemutatkozás. 3
2. Vízfigyelés. 3
3. Vízfigyelő programok. 5.
4. A felszíni vízmennyiség monitorozása. 6.
4.1 Felszíni vízkivételek. 7
4.2 A felszíni vizek minőségének ellenőrzése Szlovákiában. 7
4.2.1 Felszíni vízminőség-ellenőrző hálózat. 7
4.3 A talajvíz mennyiségének figyelemmel kísérése. 9.
4.3.1 Felszín alatti vízmennyiség-figyelő hálózat. 9.
4.4 A felszín alatti vizek minőségének ellenőrzése. 10.
5. Vízgazdálkodási mérleg. 11.
5.1 A felszíni vizek mennyiségi egyensúlya. 12.
5.2 A talajvíz vízgazdálkodási mérlege. 13.
Mellékletek:
1. számú melléklet A felszíni vizek minőségének és minőségének megfigyelő hálózatai
2. számú melléklet A felszín alatti vizek mennyiségének és minőségének megfigyelésére szolgáló hálózatok
Hivatkozások. 15
Törvény szerint. Törvény, a vizekről és a törvény módosításáról 364/2004. 372/1990 Coll. A felszíni és felszín alatti vizek észlelésére, előfordulására, nyomon követésére, értékelésére vonatkozó rendelkezéseket átültették .
A javasolt jogszabály fő elve, amely meghatározza az előadás részleteit
a felszíni vizek és a felszín alatti vizek észlelésével, értékelésével és állapotának felmérésével, monitorozásával és vízmérlegével kapcsolatos tevékenységek.
A csatlakozási folyamatnak megfelelően a Szlovák Köztársaságnak EU-irányelveket kellett elfogadnia jogszabályaiban.
A vízgazdálkodásról jelenleg a legfontosabb érvényes jogi dokumentum a 2000/60/EK vízirányelv (WFD), amelyet 2001 májusában kötelező dokumentumként fogadtak el. E stratégiai dokumentum célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben lehetővé tegye a VKI következetes és harmonikus végrehajtását.
A feladat technikai összetettségét és az egységes megközelítés szükségességét illetően az EK-n belül a következő munkacsoportok jöttek létre, amelyek feladata közös módszertani eljárások - "irányelvek" - elkészítése volt az RSV megvalósításának egyes lépései. Az irányelv kilenc pontból áll, az irányelv hatodik pontja a víztestek ellenőrzése.
2. VÍZMONITOROZÁS
A vízállapot-monitorozás az alapvető adatok megszerzése abból a célból, hogy teljes áttekintést nyújtson a víz állapotáról, egy idő- és térterv szerint, összehasonlítható és jóváhagyott módszerekkel, a releváns adatok azonosításához, gyűjtéséhez és értékeléséhez. A vízállapot-monitorozás a felszíni és a felszín alatti víztestek állapotának felméréséhez, valamint a törvény alapján a környezeti célok elérése érdekében hozott intézkedések hatékonyságának meghatározásához szolgál.
A felszíni vizek mennyiségére és minőségére vonatkozó alapvető adatok között szerepelnek a következőkre vonatkozó adatok:
a) felszíni víz áramlása és térfogata,
b) felszíni vízszint,
c) a felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai.
A felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére vonatkozó alapvető adatok a következőkre vonatkoznak:
a) rengeteg talajvízforrás,
b) a talajvíz szintje,
c) a kútfej nyomása az artézi vizeken,
d) a geotermikus vizek hőenergia potenciálja,
e) a talajvíz természetes és felhasználható mennyisége,
f) a felszín alatti vizek fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságai.
Azok a tényezők, amelyek befolyásolják a felszíni és a talajvíz mennyiségére és minőségére vonatkozó alapadatokat, és amelyek a vízellenőrzési folyamat részét képezik:
a vízgyűjtő fizikai-földrajzi viszonyai
felszíni víztestek hidromorfológiai jellemzői,
A légköri csapadék és a hótakaró mennyisége és minősége,
Vzduchuair hőmérséklet,
párologjon a víz felszínéről,
vízmennyiség bennük,
Hladinvíz ingadozása a természetes állóvíz felületének koncentrációiban és változásai,
Surface felszíni és felszín alatti vizek kölcsönhatása,
Az elvont felszíni és a talajvíz mennyisége és minősége,
A felszíni és a talajvízbe engedett szennyvíz, valamint a speciális víz mennyisége és minősége,
Hladinvíz ingadozásai az állóvíz mesterséges koncentrációiban és a vízmennyiség változása bennük,
be- és kiáramlás megváltoztatása, a vízfolyás vízfolyásának egy részének visszatartása, átadása vagy átirányítása,
A j) és k) pontban említett egyéb antropogén hatások, amelyek megváltoztatják a hidrológiai rendszert,
pára a talajból és a növényzetből,
GroundA hidrogeológiai talajvízgyűjtő hidrogeológiai viszonyai és hidraulikus tulajdonságai.
3. VÍZMONITOROZÁSI PROGRAMOK
A pozsonyi vízszintek rendszeres megfigyelése 1876 óta tart. Az első világháború kezdetéig a vízmérő állomások hálózata csak néhány megfigyelési objektumból állt a Dunán, Morvaországban, Bodrogon és más nagyobb patakokon. a megfigyelési tárgyak között 1960 és 1975 között volt. A vízmérő állomások csaknem 500 objektumot értek el (a legtöbb állomás - 580 1987-ben volt).
Rendszerinformációk alapján, hosszú távú korábbi mérések és megfigyelések, hidrológiai értékelések és szakértelem alapján jelentések és tanulmányok készülnek (pl. Információk és adatok a környezeti jelentéshez, a vízgyűjtő hidroökológiai terveinek részei és a vízgyűjtőre vonatkozó dokumentumok) Gazdálkodási tervek,.) a környezetvédelmi és az agrárminisztériumban, az építőiparban, az oktatásban és az államigazgatásban. Az osztály fontos tevékenysége az állami vízgazdálkodási mérleg (ŠVHB) - a Szlovák Köztársaság elmúlt évi kvantitatív vízgazdálkodási mérlegének dokumentumai feldolgozása és az év ŠVHB-jelentésének feldolgozása.
4.1. FELÜLETI VÍZVÉTEL
Az állami vízgazdálkodási nyilvántartás minden olyan felszíni vízfelhasználót nyilvántartásba vesz, amelynek vízfelhasználása legalább egy hónap alatt meghaladja az 1250 m3-t. A felszíni vízkivételekről és a felszíni vizekbe történő kibocsátásokról az értékelt évre vonatkozó adatokat a vízgyűjtő-gazdálkodótól kapjuk, amely a Slovenský vodohospodársky podnik, š.p.
Az ŠVHB: A Szlovák Köztársaság elmúlt évi mennyiségi vízgazdálkodási mérlege minden évben minden felhasználót név szerint sorolnak fel, feltüntetve a patak helyét és a felhasznált mennyiség havi értékeit. Az ŠVHB-ban kezelt felszíni vízfelhasználók számának éves ingadozását nemcsak az új felhasználások növekedése, ill. törlésüket a vízjogi határozatok alapján. Az értékelt évben a felhasználók egy része nem használ vizet, vagy nincs adat róluk. A ŠVHB-ben, ha ebben az évben nem zárják ki őket a vízgyűjtő egyéni vállalkozásainak nyilvántartásából, passzív felhasználókként szerepelnek. Az elhanyagolható számú felhasználó az értékelt évben havi 1250 m3-nél kevesebbet használ fel, és ezek a felhasználók passzív felhasználókként szerepelnek az értékelt évben, azaz. j. nulla értékkel.
A határfolyásokon a hidrológiai rendszer figyelemmel kísérése a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően biztosított.
4.2 A FELÜLET VÍZMINŐSÉGÉNEK FELÜGYELETE
4.2.1 Felszíni vízminőség-ellenőrző hálózat
2001-ben a felszíni vizek minőségét 179 mintavételi helyen figyelték, amelyek közül 176 alapmintavételi és 3 speciális mintavételi pont volt (1. MELLÉKLET).
Tab. 4.2.2 A megfigyelt felszíni vizek mintavételi pontjainak száma 2001-ben
Vízgyűjtő mintavételi pontA patakok igazolt hossza
km Nyomon követve
az áramlások hossza
km
BasicSpecial
Duna-medence36-610,95746.8
Vág folyó medencéje403893,61 298,2
Hron-medence37-729,61 176,6
Bodrog és Hornád medence63-1 135,81 669,5
Szlovákia összesen 17633 369 954 891,1
A felszín alatti vizek mennyiségét ellenőrző hálózat felépítése történelmileg létrejött, és még mindig tükrözi a természetben előforduló talajvíz forrásainak rendszere és változásainak átfogó értékelése lehetőségének követelményét, valamint a felszín alatti víz szintjének változását a kvaterneri és az előtti időszakban. -Kvaterner üledékek Szlovákiában.
A talajvízmegfigyelő hálózati objektumok teljes száma - 1532 forrásból és fúrólyukból áll. (2. MELLÉKLET)
A felszín alatti vizeket megfigyelő hálózatok (a felszín alatti vizek mennyiségi összetevőinek mérése) két csoportra oszthatók:
A. A talajvízszintek megfigyelési hálózata (főként negyedidőszaki üledékekbe épített fúrások (folyóvízi, eolikus és fluviglaciális üledékek), kisebb mértékben a kvaterner előtti kőzetekben)
B. Források megfigyelő hálózata
4.4. A FÖLDVÍZ MINŐSÉGÉNEK FELÜGYELETE
A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet által biztosított talajvízminőség-monitorozás célja kvantitatív jellemzőik mellett:
• értékelje a talajvíz minőségének jelenlegi állapotát Szlovákiában
• leírja a minőségük fejlődésének trendjeit
• dokumentumokat ad a vízgazdálkodási hatóságoknak a döntéshozatali folyamathoz
2002-ben a felszín alatti vizek minőségét 26 vízgazdálkodásban figyelték meg
fontos területek (folyók hordalékos hordalékai, mezozoos és neovulkáni komplexek).
Összesen 336 objektumot figyeltek meg, amelyek az SHMÚ alaphálózat 215 kútjából, 33 használt és 18 használaton kívüli kútból (felmérési kút), 47 felhasznált és 23 fel nem használt forrásból származnak évente egyszeri gyakoriságú megfigyeléssel. A megfigyelt objektumokat a 2. függelék jelöli. 4.4.1 A felszín alatti vizek minőségi mutatóinak tartománya az STN 75 7111 szerint figyelemmel
Mutatók csoportja Meghatározott mutatók
Alapmutatók: kálium, nátrium, kalcium, magnézium, mangán, összes Fe, Fe2 +, ammóniumionok, nitrátok, nitritek, kloridok, szulfátok, foszfátok, karbonátok, bikarbonátok, szilikátok,
Összes cianid, COD-Mn, KNK-4.5
Nyomelemek: arén, alumínium, króm, kadmium, réz, nikkel, ólom, higany,
Cink
Általános szerves anyagokNEL (UV + IR), Vízzel illékony fenolok (fenol-index), TOC
specifikus szerves anyagokAromás szénhidrogénekBenzol, Klórbenzol, Diklórbenzolok,
Toluol, xilol
Poliaromás szénhidrogének Benzo (a) pirén, fluorantén, fenantrén
Halogénezett szénhidrogének Tetraklór-metán, 1,2-diklór-etán, 1,1-diklór-etén,
1,1,2-triklór-etén (TCE), 1,1,2,2-tetraklór-etén (PCE)
Klórozott fenolok Diklór-fenolok, pentaklór-fenol, 2,4,5-triklór-fenol,
2,4,6-triklór-fenol (TCP)
Peszticidek és PCBDDT-k, heptaklór, metoxiklór, lindán (HCH), atrazin, szimazin,
D-103, D-106
Az indikátorok, nyomelemek és általános szerves anyagok alapvető halmazát minden megfigyelési objektumban meghatározzák. Az egyedi mutatók meghatározásának gyakorisága Žitný ostrovon évente 2–4, Szlovákia többi részén pedig évente egyszer.
A kiválasztott objektumokban meghatározott szerves anyagokat határozzák meg az adott település szennyezésének figyelembevételével, és meghatározásuk gyakorisága évente egyszer.
5. VÍZKEZELÉSI MÉRLEG
A vízmérleg fogalmát a vízügyi törvény vezeti be, amely hidrológiai mérlegből és vízgazdálkodási mérlegből áll.
A vízgazdálkodási mérleg felméri a víz és a felhasznált vízmennyiség közötti követelmények és az elmúlt év közötti kapcsolat összefüggését, míg a követelmények az elvégzett szennyvíz- és speciális vizek elvezetését és kibocsátását jelentik.
A vízgazdálkodási mérleg az alapja a várható vízmérlegnek a vízgazdálkodási tervek összeállítása céljából, és a következő dokumentumokból áll:
a felszíni vizek mennyiségének és minőségének vízgazdálkodási egyensúlya
a talajvíz mennyiségének és minőségének vízgazdálkodási egyensúlya
Jelentés a vizek vízgazdálkodási egyensúlyáról
A felszíni vizek mennyiségének és minőségének vízgazdálkodási egyensúlyának eredménye:
A talajvíz mennyiségének és minőségének vízgazdálkodási mérlegének feldolgozása a következőkön alapul:
a) a monitoring programok eredményei,
b) az összesítő nyilvántartásokból,
c) a hidrogeológiai kutatások és felmérések eredményei.
5.1. A FELÜLVIZEK MENNYISÉGI MÉRLEGE
A felszíni vizek mennyiségi egyensúlyát az SHMÚ Bratislava, Felszíni Hidrológiai Tanszék dolgozza fel.
Az SHMÚ kiadványt közöl az állami vízgazdálkodási mérlegről "A Szlovák Köztársaság tavalyi mennyiségi vízgazdálkodási mérlege"
Ez tartalmazza a ténylegesen megvalósított vízigény és a felszíni vízkészletek tényleges állapotának értékelését az elmúlt naptári évben 137 profilban, amelyeket a döntő szennyező források, az egyensúlyi feszültség elért foka és a hidrológiai adatok rendelkezésre állása szempontjából választottak ki.
A feldolgozott évre vonatkozóan a következő információkat és adatokat tartalmazza:
Nenéinfected havi átlagos áramlások a mérlegprofilokban
Balance kiigazított átlagos havi áramlások az egyenlegprofilokban
Monthly a mérlegprofilok átlagos havi áramlása, amelyet a tározók aktivitása és a vízátadás befolyásol
minimális egyenlegáramlás a mérlegprofilokban
Monthly a kiválasztott tartályok kezelésének havi átlaga
Monthly a kiválasztott tárolótartályokból származó párolgás havi átlaga
Monthly havi átlagos adatok a felszíni vízátadásokról
megnevezte a patakon elhelyezkedő összes felszíni vízhasználót
átlag havi felhasználási adatok
a feldolgozott év hidrológiai és vízgazdálkodási mérlege