- Bevezetés
- Az NŠC-ről
- hírek
- Sport
- Diagnosztika
- Oktatás
- Iskolai sport
- tájékoztatási rendszer
DAGMAR BARÁNIKOVÁ (* 1989. május 2.), vívó, BŠK Martinengo Bratislava, NŠC Bratislava
Nemzetközi sikerek sorozata:
2007 - a helsinki junior világkupa győztese
2008 - 3. hely a junior világkupán Varsóban
2008/09 - 14. hely a Nemzetközi Vívószövetség Világkupájának összesített rangsorában, mintegy 500 vívó versenyében
2009 - 3. hely a dijoni világkupán
2009 - 20. hely a Belgrádi Nyári Világversenyen
2009 - 16. hely a Plovdiv-i Európa-bajnokságon
2010 - 11. hely a görögországi világkupán
Már gyerekként megjelent a szlovák deszkák jelentős tehetségeként. Úgyszólván a családban volt (Miroslav Baránik atya a Szlovák Vívószövetség elnöke, húga szintén vívott). Hajlamos voltál más sportokra is, miért érvényesült végül a vívás?
Gyerekkorom óta elég aktív vagyok, még mindig nagyon sok energiám volt. A vívás mellett teniszezni és spanyol táncolni is jártam. Nem hiszem, hogy tehetség voltam, vagy nem vagyok tehetség. Azt mondanám, hogy a mai sikerek nehezen nyertek, sok edzéssel, veszteséggel, de a lemondással is mögöttük. Inkább a szlovák vívás reményének tűntem.
Edzője Érsek Arpád, aki apja mellett láthatóan irányította vívómunkáját. Hogyan működik a coach-megbízott kapcsolat az Ön esetében. Volt-e vagy van-e valaki más, akit megemlítene a vívás fejlődésének időbeli hierarchiájában, aki befolyásolta vagy hozzájárult növekedéséhez azóta, hogy nyolc napja kezdte el vívni a mai napig.?
Az első edzőm Pavol Bottan volt, ő tanította meg az alapokat, és 16 éves koromig együtt dolgoztunk, majd átkerültem az Arpimba. Azt kell azonban mondanom, hogy Nagy Jozef és Šamorín flottatréner, ahová szintén hosszú évekig járt, szintén hozzájárultak a mai sikeremhez, és az ő keze alatt jelentősen javítottam a lábam, de az egész testem mozgását is. Sikerült egy kicsit növekednem Árpim közelében, javítottam a technikán, és bemutattam Ivan Jamrišeknek, aki a mai napig és nagyon jól gondoskodik az állapotomról. Jelenleg Peter Drobný országos kordbársony edző vagyok. Mivel már viszonylag fejlett kardforgató vagyok, esetemben az edző ilyen tanácsadóként dolgozik, mert én ismerem magam a legjobban, és sokszor tanácsot adhatok magamnak. Az edző azonban pótolhatatlan, mert mint minden kardforgatónak, nekem is ki kell képeznem a technikát. Apám minden versenyen elkísér, és bár több mint 20 éve nem edző, nagy támogatást jelent számomra.
A laikus nehezebben tudja megkülönböztetni a flotta és a zsinór közötti különbséget. Ön is flurettel kezdte, és továbbment a kardhoz. Mi vezetett erre és mi a különbség a két fegyver között?
Szakaszunk a kezdetektől fogva inkább röpke volt, mint zsinór, ezért a röplabdával kezdtem, fokozatosan a szakasz tisztán kardig ment, és a röpke edzés után hetente kétszer Šamorínba mentem, ami időigényes volt. Fokozatosan rájöttem, hogy mindkét fegyver nem lehet a legfelső szinten vívó, ezért választottam a számomra jobban működő fegyvert - a kardot. A különbség köztük vizuális - a zsinór nagyobb, nehezebb - és a szabályokban is szerepel. A zsinórban az egész test érintett, a flottában csak a törzsön a fej és a kezek nélkül. A flotta pedig hagyományos fegyver, előre meghatározott szabályokkal rendelkezik a támadás jogának megszerzésére, a támadás jogának átvételére és.
Szlovákiában a vívás kicsi sport, alacsony taglétszámmal. Vonzó a fiatal generációk számára, de sokan, akik kipróbálják, elég gyorsan véget érnek, és nem folytatják az idősebb kategóriát. Hol van az oka? Ezek a pénzhiány, az elégtelen támogatás, a rossz körülmények vagy valami más?
Úgy gondolom, hogy elsősorban a fiatalok vonakodása feláldozni egy kis sportot és dolgozni önmagukon, mert mint minden sportban, ez is igényes edzéseket tart. Természetesen pénzhiány is van, mert sok mindent (utakat, anyagokat stb.) A szüleik fizetnek, de az összeg azért is végződik, mert nem tudják ötvözni az egyetemet a sporttal. Úgy gondolom azonban, hogy minden lehetséges, csak egy kívánság.
A világbajnokság, illetve a nemzetközi és hazai események körhintájában valószínűleg sok ellenfelet meglehetősen jól meg fogsz ismerni. Elmondható, hogy még a vívásban is igaz, hogy egyesek nekem megfelelnek és fordítva, vannak, akiknek nem muszáj. Mi határozza meg, hogy ellenfelét egy vagy másik csoportba helyezze - stílus, harci mód vagy valamilyen más tényező? Milyen típusú ellenfelek illenek hozzád (ha taktikai okokból egyáltalán kiderülhet)?
Igen, rám vonatkozik. Gyakran előfordult velem, hogy elvesztettem az alacsonyabbat, csak azért, mert nem tetszett a stílusa, és nem tudtam állandóan előállni egy "tutovkával", hogy megverjem. Nos, ez más, néha nem szeretem a harc stílusát, pl. passzív és nem támad, vagy néha az ellenfél száz másodperccel gyorsabb, és megelőz engem cselekedeteim során, és találatot ad nekem. Különösen igaz ez a jobb ellenfelek esetében. Inkább az aktívabb típusokat kedvelem, hogy várom a hibáikat. De sokszor, még akkor is, ha a vívási stílusom nem felel meg nekem, sikerül megvernem.
Ma, szűk szakosodás idején, már nincs helye az egyetemességnek, de mégis, milyen kiegészítő sportok alkalmasak a tiédre, amelyek számára előnyösek és amelyeket el kell kerülni, ha vannak ilyenek?
A legjobb kiegészítő sport a futás, mert nekem soha nem fog fájni, éppen ellenkezőleg, de télen pl. sífutás, korcsolyázás, nyári futás és túrázás. Igyekszem elkerülni a sérüléseket és ezért a sportot is, ahol a sérülés valószínűsége nagyobb, bár bárhol bármi megtörténhet. A víváshoz azonban azt gondolom, hogy a tenisz nagyon alkalmatlan kiegészítő sportág, mert egyoldalú is, és a vívástechnika és a pontosság rovására meglehetősen fel tudja dobni a kezét.
A vívás megtartja hagyományos etikai értékeit, tiszteletet fejezve ki a riválisokkal szemben a párbaj köszöntésekor. A rituálé a bírák és a hallgatóság üdvözletével is folytatódik. Ez az udvariassági kódex a kardforgató fejében már „automatizáltan” megtörténik, miközben a gondolatait már az ellenfélnek és a taktikának szenteli a azonnal jövő párharc, vagy nincs idő ilyen megfontolásokra?
Igen, teljesen automatikus, akkor már tiszta fejem van, kész koncentrálni, nem gondolok semmi konkrétra.
Több küzdelem viszonylag mozgalmas sorrendben történő kezelése minden bizonnyal fizikailag is megterhelő, de mentálisan is. A koncentráció és a mentális ellenálló képesség sok erőbe kerül. Képezhető a kerítéspsziché edzése? A párbajok között teljesen kikapcsolhat?
Még azt gondolom, hogy ez szellemileg nagyobb kihívást jelent, mert a fizikai felkészültségemet bizonyos mértékig edzeni tudom az edzéseken, de a szellemi ellenálló képességet csak versenyzésben lehet edzeni és megszerezni. Teljesen kikapcsolhatom, az agyam automatikusan csinálja. Nagyon fontos számomra, hogy minden versenyhétvége között legyen legalább egy szabad, hogy ne "ürítsem ki a zseblámpámat".
A vívás egyike annak a négy sportágnak, amely eddig minden olimpiai játékon megjelent. Valamikor a médiában megvitatták, hogy ez a sport veszít vonzerejéből, hogy a nézőt alig érdekli, nincs dinamizmusa, és azt is javasolták, hogy zárják ki az OH programból. Szerencsére felülmúlják az ésszerű érveket, amelyek nem kérdőjelezik meg a hagyományokhoz kapcsolódó értékeket, pótolhatatlanságot és eredetiséget. Hogyan érzékeli?
Ő az egyik alapító sportág, és ez az olimpiai pozíció joggal tartozik rá. Úgy gondolom, hogy a vívás a néző számára is vonzó, különösen a szablya érdekes, a kardnak pedig egyszerű szabályai vannak. És amikor valaki megérti a szabályokat pl. teniszben, tehát kardban sem nehezebb. A vívás nagyon erős sportág a világon, mert nagyon kevés olyan sportág van, amelyben 260 ember indulna a vb-n. Egy ilyen bajnokság megnyerése valóban művészet. Az olimpián minden kategóriában csak 34 legjobb vívó van, és ez presztízs kérdése is.
A vívás a modern öttusázás egyik szakterülete is. Mások sportlövészet, úszás, lovaglás és terepfutás. Melyiket mernéd vagy érdekelnéd? Még nem próbált vagy fontolgatott (még marginálisan) ilyen kombinációt?
Eszembe sem jutott öttusázni, mert a többi tudományág egyik sem érdekelt. Inkább teljes mértékben egy sportnak szentelem magam.
Minden sportág minden szempontból fejlődik, beleértve a fegyverzetet és a felszerelést is. A múltban a vívás kockázatot jelentett a vívó biztonságára nézve, és a történelem több sérülést is feljegyzett, pontosan e területek tökéletlensége miatt. Ma sokkal jobb a helyzet, legyen szó fegyverekről vagy ruházatról. Gondolod, hogy még mindig van néhány gyengeség, amin lehetne javítani vagy javítani?
A biztonság az első és a mai vívásban nagyon jól kezelhető. A jobb anyagok és biztonsági jellemzők bevezetése óta nem hallottam súlyos sérülésekről, ha minden szükséges alapelvet betartottak.
A helyes táplálkozás is szerepet játszik a kerítésben? A vívónak kell-e vigyáznia evés közben, kerülnie kell bizonyos látszólagos gasztronómiai vétségeket, vagy pusztán egyéni kérdés? Hasonló megállapítás vonatkozik az ivási rendszerre is?
A vívásban nincsenek szigorú szabályok, ami a sportban jellemző, hogy a verseny/edzés előtt nem adok magamnak valami zsíros és nehéz dolgot, de ez egyéni, ha valaki nem bánja, ezért teheti, és fontos az ivási rendszer általában, tehát semmi különös sem.
A vívó aktív tevékenysége hosszú lehet. Örülünk, hogy az elkövetkező évek során beavatkozásokat és örömet adjon a táblán. Gondolod, annak ellenére, hogy ez még viszonylag távoli jövő, hogy az aktív tevékenység befejezése után is mozogsz a vívó társadalomban, akár edző, hivatalnok, játékvezető szerepben? Nagy a valószínűsége.
A vívás mindig is az életem része volt, és miután befejeztem egy aktív tevékenységet, feltételezem, hogy hiányozni fog és visszatérek. Talán edzőként, határozottan nem játékvezetőként, ez nem tetszene, aktív ember vagyok és mozgáshoz van szükségem az élethez.
Ön köztudottan nagyon jó a matematikában, ami sokakkal ellentétben soha nem volt madárijesztő az Ön esetében, éppen ellenkezőleg. Teljesen magunk mellett vagyunk, amikor azt kérdezzük, hogy nem lehet-e legalább egy kis érdeklődéssel élni a táblán, vagy alkalmazhatunk-e például kombinatorikát, geometriát, valószínűséget vagy trigonometriát? Vagy a matematikát elsősorban a sporton kívül oldja meg?
A vívásban tehát a matematika semmilyen módon nem alkalmazható, talán logikai. A matematikát egyáltalán nem oldom meg, de a vívásban folyamatosan kombinálódom és gondolkodom, így valószínűleg lesz valami alapja.
Ha össze szeretnénk hasonlítani a vívódeszkát és a divat kifutót, akkor mindkét esetben nehéz lenne megtalálni a villamosító környezeten kívüli közös elemeket. Teljesen látható vagy a deszkán, ugyanakkor úgynevezett utánzó névtelenségben, teljesen látható a mólón. Te is kipróbáltad a mólót. Bizonyára sokan el tudnak képzelni mindkét szakaszban. Mi a viszonyod a modellezéshez, vagy a két terület lehetséges kombinációjához?
Sosem próbáltam még a mólót, még a modellkedést sem, bár fiatalabbként mindig szerettem volna jelentkezni Missnél, csak fotókat készítettem a magazinhoz, és ez nem hasonlítható össze a modellkedéssel. Csodálom a modellezést, mert egyáltalán nem könnyű, és valószínűleg nem lehetne a csúcssportokkal kombinálni, főleg időben.