törvény

A szlovák jogrendszer szerint a törvény csak a kezes hozzátartozóinak és néhány osztálytársának örökölhet. Ha azt szeretné, hogy az örökség más személyhez tartozzon, végrendeletet kell írnia.

Hogyan örököl egy végrendelettől

Hogyan oszlik meg az örökölt vagyon

A szlovákiai örökösöknek a garanciavállalótól való átadásának legelterjedtebb módját a törvény örökli. Az angolszász országokkal ellentétben a végrendelet szerinti öröklés továbbra is elmarad az örökösödési eljárásoktól, amelyekre a törvényes öröklés alapján kerül sor. Az öröklési törvényt a Polgári Törvénykönyv szabályozza, és kimondja, hogy a törvényből való öröklés lehetséges, és leggyakrabban akkor történik, ha az örökhagyó nem hagyott végrendeletet, vagy bizonyíthatóan törölte a végrendeletet, vagy ha az örökhagyó testamentumot hozott létre, de az ingatlannak csak egy részét osztotta fel és nem döntött a többiről.

Vigyázni kell azonban arra, hogy a végrendelet elsőbbséget élvez a törvénnyel szemben, tehát ha az örökhagyó az összes törvényi követelménynek megfelelő végrendeletet írt, az szerinte öröklődik. Az örökösödési eljárásban az öröklést a törvény alapján akkor is fel kell osztani, ha a végrendelet érvénytelen, vagy ha az örökhagyó nem tartotta tiszteletben a nélkülözhetetlen örökösök (kiskorú és felnőtt leszármazottak) jogát. Ez akkor történik, ha az örökhagyó az örökhagyó teljes vagyonára vonatkozó végrendeletet hagyott, de az egyik végrendeleti örökös nem örökli, így felszabadult örökösödési részét a törvény örökli. Ez az öröklési módszer tehát akkor is játékba lép, ha az örökös végrendelet miatt elutasította az öröklést, vagy alkalmatlanná vált az öröklésre.

Az öröklés a törvény szerint négy öröklési csoportban zajlik, a hozzájuk tartozó személyek körét pontosan meghatározza a Ptk. A törvény az örökösöket öröklési csoportokra osztotta, így a felosztás főként a kezes családi és társadalmi viszonyainak felel meg. Az örökösök első csoportja a kezes utódai és férje.

Ha a kezes gyermekei nem örökölnek, örökösödési részesedéseiket gyermekeik - a kezes unokái - egyformán megszerzik. Ha ezek a gyerekek vagy közülük néhányan nem örökölnek, utódaik egyformán öröklik. Az utódok első csoportjában a következő szabály érvényes: a gyám gyermekei független örökösök lehetnek. Így ha egyedülálló vagy elvált szülő meghal, gyermekei az első örökségcsoportba kerülnek.

Ez azonban nem vonatkozik a kezes házastársára. Ha az örökhagyó házas volt, de nem volt gyermeke, a férj automatikusan átmegy az örökösök második csoportjába, nem örökölhet önállóan. Ezért, ha a gyám leszármazói nem örökölnek, a második csoport örökli a házastársat, a kezes szüleit és azokat, akik halála előtt legalább egy évig éltek a kezessel ugyanabban a háztartásban, és akik ezért a közös háztartást gondozták vagy tartástól függő.a kezesnek. A második csoport örökösei egyenlő arányban öröklik, de a férj mindig az örökség legalább felét örökli.

Ha sem a férj, sem a szülők nem örökölnek, a harmadik csoportban a testvér testvérei örökölnek egyformán, és azok, akik halála előtt legalább egy évig éltek a kezessel ugyanabban a háztartásban, és akik ezért gondoskodtak a közös háztartásról vagy a kezestől függtek.

Ha a kezes egyik testvére nem örököl, akkor gyermekei öröklik a részét. Ha a harmadik csoportban egyetlen örökös sem öröklik, a negyedik csoportban a kezes nagyszülei egyenlő arányban öröklődnek, és ha egyikük sem öröklik, akkor gyermekeik is egyenlő részeken öröklik. A törvény szerinti öröklés nem vonatkozik a törvényben kifejezetten említett személyekre. Egy örökség, amelyet egyetlen örökös sem szerez meg, végül az államnak meghal.

Megéri tudni…

Örökség megszerzése:

  • a törvény, az akarat vagy mindkét okból örökli,
  • ha a végrendelet örököse nem szerzi meg az örökséget, helyét a törvény örökösei veszik át. Ha végrendeletből csak az örökség egy részét szerzik meg, akkor az öröklődő részt törvény szerzi meg,
  • olyan örökség, amelyet nem örökös vagy állam szerez.

Öröklésképtelenség

  • nem örökli, aki szándékosan bűncselekményt követett el az örökhagyó, házastársa, gyermekei vagy szülei ellen, vagy az elutasításra méltó cselekményt az örökhagyó utolsó akaratának és végrendeletének kifejezése ellen. Örökölhet azonban, ha az örökhagyó megbocsát neki.

Szétesés

az örökhagyó örökölheti az utódokat, ha

  • a) a jó erkölcssel ellentétben nem nyújtotta a kezesnek a szükséges segítséget betegség, időskor vagy más súlyos esetek esetén,
  • b) nem mutatja állandóan az örökhagyó iránti valódi érdeklődést, amelyet gyermekként kell megmutatnia,
  • c) legalább egyéves szabadságvesztéssel szándékos bűncselekmény miatt elítélték,
  • d) rendetlen életet folytat.

Adósságátutalás

  • az örökös a megszerzett örökség áráig felel a kezes temetésével összefüggő ésszerű költségekért és az adós tartozásaiért, amelyek a kezes haláláig átmentek neki,
  • ha több örökös van, ők felelősek a kezes temetésének költségeiért és az adósságokért az örökségből megszerzett és az egész örökség arányának megfelelően.,
  • ha az öröklést meghosszabbítják, az örökösök megállapodhatnak a hitelezőkkel, hogy az öröklést rájuk bízzák tartozásaik megfizetésére. A bíróság jóváhagyja ezt a megállapodást, ha az nem sérti a törvényt vagy a jó erkölcsöt,
  • ha az örökösök és a hitelezők között nem jön létre megállapodás, az örökösök ezen tartozások megfizetésére vonatkozó kötelezettségét a polgári perrendtartásnak az öröklés felszámolására vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Az örökösök nem reagálnak azokra a hitelezőkre, akik nem jelentették be igényeiket, annak ellenére, hogy a bíróság erre az örökösök javaslatára szólította fel őket, ha a megszerzett örökség ára kimerül más hitelezők követeléseinek kielégítésével.,
  • az az állam, ahová az örökség esett, felelősséggel tartozik a kezes tartozásaiért és temetésének ésszerű költségeiért ugyanúgy, mint az örökös,
  • ha nem lehet a vagyoni adósságot teljes egészében vagy részben örökségi pénzzel visszafizetni, az állam olyan dolgok rendezésére is felhasználhatja az örökség tárgyát, amelyek értéke megegyezik a tartozás összegével. Ha a hitelező nem hajlandó elfogadni ezeket a tételeket, az állam javasolhatja az öröklés felszámolását.

Öröklés törvény szerint: Ki örököl az öröklés első csoportjában

Ki örökölhet az 1. csoportban:

Hogy ki minősül örökösnek az örökségek első csoportjában, azt a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Azt mondja, hogy az első csoportban a gyám gyermekeit és férjét öröklik, mindegyik egyenlő arányban. Ha egy gyermek nem örököl, akkor gyermekei öröklik a részét. Ha ezek a gyerekek vagy azok egy része nem örökli, akkor leszármazottaik egyformán öröklik. A gyám gyermekei közé tartoznak a házasságon kívül született, az örökbefogadott gyermekek, valamint a még életben nem született gyermekek is.

A házastárs öröklésének feltétele a házasság fennállása a kezes halálakor, függetlenül attól, hogy a házastársak ugyanabban a háztartásban éltek-e. A kezes házastársa csak akkor örököl a törvényes örökösök első csoportjában, ha a házasság az örökhagyó halálakor létezett. Ha a házasságot az örökhagyó halálakor törvényesen felbontották, a volt házastárs nem öröklik. Ha az örökhagyó a válásról szóló bírósági ítélet jogerőre emelkedése előtt meghalt, a házastárs örökli.

A törvény nem írja elő azt sem, hogy a házastársak között közös tulajdon legyen. Ha az örökhagyónak nem volt férje, és halálakor csak leszármazottai voltak, az egész örökséget fel kell osztani az utódok között.

A kezes mostohagyermekei nem tartoznak az öröklés első csoportjába, mert ezek a feleségek gyermekei nem tartoznak a törvényes örökösök első csoportjába, még akkor sem, ha a kezesnél élnek ugyanabban a háztartásban.

Példa:

Az elhunyt férfinak felesége és három felnőtt leszármazottja volt. Négyszobás lakása volt feleségével. A lakás egy nem részvénytulajdon (BSM) része volt. A BSM örökösödési eljáráson belüli rendezése után a lakás tulajdonának fele örökösödési eljárás tárgyává vált. Ebben az esetben feleség és három gyermek lesz.

Az örökösödési eljárásokban, amelyek az elhunyt házastárs örökségének felosztásával foglalkoznak, először a házastársak részesedésének rendezésére van szükség. Az örökösödési eljárásban a BSM rendezésének célja annak meghatározása, hogy a BSM vagyona melyik lesz a túlélő házastárs tulajdonában, és mi lesz az öröklés. Ennek eredményeként meghatározzuk, hogy melyik dolog vagy annak mely része tartozik az örökséghez. Az elszámolás a Polgári Törvénykönyv előírásainak megfelelően történik. A BSM-t vagy a túlélő házastárs és az örökösök közötti, írásban vagy szóban a jegyzőkönyvben megkötött megállapodással kell rendezni, vagy az egyezséget bíróság hozza meg. Ezt követően az ingatlan örökölt fele az örökösök száma szerint a megfelelő részre oszlik, ebben az esetben mindenki megkapja ennek a bizonyos örökségnek az 1/5-ét - a lakás felét. A törvény szerint mindenkit megillet az örökség ugyanazon része.

Az örökösödési eljárás tárgyát képező lakás felét a házastárs és a három felnőtt leszármazott egyenlő arányban osztja meg. Tehát mindenki örökölje a lakás örökölt felének 1/4-ét.

Ha a férj elválna, a volt feleség nem lenne jogosult öröklésre, és a három gyermek örökölné azt az ingatlant, amely az öröklési eljárás tárgyát képezi, ha bármelyik gyermek nem élne, bármely unoka vagy unoka jogosult lenne az örökléshez.

Öröklés törvény szerint: Ki örököl a második öröklési csoportban

Ki örökölhet a második öröklési csoportban:

Hogy ki minősül örökösnek a második öröklési csoportban, azt a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Azt mondja, hogy a második csoportot a házastárs, a kezes szülei és azok veszik át, akik halála előtt legalább egy évig éltek a kezessel ugyanabban a háztartásban, és akik ezért a közös háztartást gondozták, vagy a kezestől függtek. Ha az örökösödés második csoportjában nincsenek más törvényes örökösök, a teljes örökség a kezes házastársát illeti.

A második csoport örökösei egyenlő arányban öröklik, de a férj mindig az örökség legalább felét örökli. Az első öröklési csoportban a férj nem örökölhet egyedül, csak a második öröklési csoportban öröklik, a feleség szüleivel együtt az örökség legalább felét neki, a többit pedig a szülőnek vagy szülőnek adják, ha csak az egyik él .

Az a személy, aki a kezes mellett élt ugyanabban a háztartásban, az a személy, aki halála előtt legalább egy évig élt vele. Alapvető fontosságú, hogy ennek a helyzetnek a kezes halálakor fennálljon, vagyis ha az illető a kezes halálát megelőző napon költözött ki a háztartásból, akkor már nem ő lesz az örökös. Lehet barát, testvér, barát, barátnő, ismerős. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy: a) ezek a személyek a kezes mellett halála előtt legalább egy évig ugyanabban a háztartásban éltek, és gondoskodtak a közös háztartásról, vagy b) ezek a személyek a kezesnél éltek halála előtt legalább egy évig ugyanabban a háztartásban éltek, és étellel a kezestől függtek.

Példák:

V: Az elhunyt nő két családi ház tulajdonosa volt férjével együtt. Mindkét ingatlan a BSM-hez tartozott. A BSM rendezését követően az örökösödési eljárás tárgya mindkét ingatlan tulajdonában lévő fél részesedéssé vált. A házastársaknak nem voltak gyermekeik, így a férj örököl, és a feleség szülei, akik örökösként jogosultak lennének a második örökösödési csoportra, már nem élnek.

Az örökösödési eljárás során mindkét családi házat a férj örökölte. Így mindkét ingatlan 100% -os tulajdonosa lesz. Ha a szülei élnének, akkor is megilletnék mindkét ingatlan örökségrészét, mint örökösök a második öröklési csoportból, de a férj birtokolja az örökség legalább felét.

B: Jozef és Anna több évig ugyanabban a háztartásban éltek, nem házasok, és mindegyiknek ugyanaz a lakás a fele. Ki örököl Anna halála után?

Anne-t a szülei és élettársa örökölni fogják, mindegyik a lakás felének egyharmadát örökölje. Jozef összesen 4/6 lakást, anyja 1/6 lakást, apja pedig 1/6 lakást fog birtokolni. Ha Jozef egyedüli tulajdonos akar lenni a lakásban, akkor Anna szüleitől kell megvásárolnia a részvényeiket.

Öröklés törvény szerint: Ki örököl a harmadik öröklési csoportban

Ki örökölhet a harmadik öröklési csoportban:

Hogy ki minősül örökösnek a harmadik öröklési csoportban, azt a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Azt mondja, hogy a harmadik csoportban a testvéreket egyenlő részekben öröklik meg a testvérek és azok, akik halála előtt legalább egy évig éltek a kezessel ugyanabban a háztartásban, és akik ezért a közös háztartást gondozták vagy a kezes. Ha a kezes egyik testvére nem örököl, gyermekei, azaz unokaöccsei és kezes unokaöccsei egyenlő arányban szerzik meg örökségét. A legalább egy közös szülővel rendelkező testvéreket is gondozó testvéreknek tekintjük. A testvér testvér is, akit örökbe fogadtak.

Példa:

Az elhunyt férfi egy családi ház tulajdonosa, ahol barátnőjével húsz évig ugyanabban a háztartásban éltek. A férfi gyermektelen volt. A férfi szülei nem élnek, csak a testvére és az elhunyt nővér lánya él.

Ebben az esetben a partner, a testvér és az unokahúg örököl a harmadik öröklési csoportban. A társ szobatársként örököl, aki halála előtt legalább egy évig az elhunytal egy háztartásban élt, de az örökséget továbbra is egyenlően kell megosztani a másik testvéreivel;.

A családi ház tehát a férj társának, testvérének és unokahúgának tartozik az örökség felosztásakor. Ezért három személy között oszlik meg, és mindegyik megszerzi a szóban forgó ingatlan 1/3-át.

Ha például egy elhunyt testvérnek két gyermeke lenne, akkor az 1/3 részét megosztanák közöttük.

Ha egy férfinak nincs testvére, a házat a társ örökölni fogja, mint olyan ember, aki halála előtt egy évig egy háztartásban élt vele. Az örökhagyó halálakor ennek a helyzetnek tartósnak kell maradnia, vagyis ha az illető az örökhagyó halálát megelőző napon költözött ki a háztartásból, akkor már nem ő lesz az örökös. Lehet barát, testvér, barát, barátnő, ismerős. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy: a) ezek a személyek a kezes mellett halála előtt legalább egy évig ugyanabban a háztartásban éltek, és gondoskodtak a közös háztartásról, vagy b) ezek a személyek a kezesnél éltek halála előtt legalább egy évig ugyanabban a háztartásban éltek, és étellel a kezestől függtek

Ha egy férfinak nem lenne barátnője, csak testvére és unokahúga, akkor mindketten egyformán osztoznának, mindkettő megkapná az ingatlan felét.

Ha egyik testvér sem él, az öröklési jog átruházódik gyermekeikre (unokahúgokra, unokaöccsekre), akik részesedésüket egyenlően osztják meg.

John Marival egy közös lakásban élt, mindegyiknek a tulajdona volt. Nem voltak házasok vagy gyermekeik. John meghalt, szülei már nem élnek, csak egy testvér. Az ingatlan felét tehát az örökösök harmadik csoportja - Jozef társa és Jozef testvére - örökli, akik mindegyike örökölni fogja Jozef lakásrészének felét. Mária birtokolja a lakás 3/4-ét, Jozef nővére a lakás 1/4-ét.

Öröklés törvény szerint: Ki örököl a negyedik öröklési csoportban

Ki örökölhet a negyedik öröklési csoportban:

Hogy ki minősül örökösnek a negyedik öröklési csoportban, azt a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Azt mondja, hogy a negyedik csoportban az örökhagyó nagyszülei egyenlő arányban örökölnek, és ha egyikük sem öröklik, akkor gyermekeik, vagyis az örökhagyó nagybátyjai és nagynénjei egyenlő részeken örökölnek. Így a nagyszülők és gyermekeik örökölhetik a kezest. Ha az örökösök nem örökölhetnek a negyedik sorban, akkor az elhunyt többi rokona és ismerőse közül senki sem örökölheti az elhunyt vagy az állam vagyonát.

Példa:

Az elhunyt nő a családi ház egyedüli tulajdonosa. Nincs férje, barátja, testvére vagy gyermeke, szülei meghaltak. De az öreg apa az apa oldalán, a bácsi pedig az anya oldalán él.

Az öröklési részesedések ebben az esetben megegyeznek. Az öreg apa és nagybácsi örökölje a családi ház felét. Ha minden nagyszülő és nagybácsi élne, mindegyik örökölné az 1/20-at. Ha egyetlen nagyszülő sem élne, az összes vagyont egy bácsi örökölné.

Ha az asszonynak nem volt más rokona, csak nagybátyja és nagynénje, akkor a törvény a negyedik örökösödési csoportban örökli, az öröklési törvény azonban már nem száll át utódaikra (az elhunyt unokatestvérére). Tehát, ha sem a nagybácsik, sem a nénik nem élnének, senki más nem örökölhetné, és az összes vagyont az állam elveszítené. A család vagyona tehát csak végrendelet alapján tartható fenn.

© SZERZŐI JOG FENNTARTVA

A napi Pravda és internetes verziójának célja, hogy naprakész híreket jelenítsen meg Önnek. Ahhoz, hogy folyamatosan és még jobban dolgozhassunk Önnek, szükségünk van a támogatására is. Köszönjük bármilyen pénzügyi hozzájárulását.