Több mint 200 billió hiányzó kalória, ami körülbelül 379 milliárd Big Mac hamburgernek felel meg.

billió hiányzó

Lehet, hogy a Föld bolygó már 2027-ben sem képes táplálni gyorsan növekvő népességét. Tíz év múlva 214 billió kalória összes energiaértékű élelmiszer hiányzik.

A Gro Intelligence új becslésekkel állt elő. Az ENSZ előrejelzései 2050-re mutatnak fordulópontként.

Sara Menkerová, a Gro Intelligence elemző cég alapítója tájékoztatott az új előrejelzésekről. Több mint 200 billió hiányzó kalória, ami kb. 379 milliárd Big Mac hamburgernek felel meg, több, mint amennyit a McDonalds készített életében.

70 százalékkal több étel

2027-re Menker szerint a jelenlegi mezőgazdasági és élelmiszeripar eljut egy olyan ponthoz, ahol elméletileg még a Föld bolygó összes lakóját sem tudja megetetni - írja a Quartz portál.

Ez nagy ugrás az ENSZ égisze alatt működő Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) tanulmányain alapuló előrejelzésekhez képest.

Dokumentumai szerint a fordulat 2050 lesz, amikor a világ népessége 9,1 milliárd emberre nő a jelenlegi 7,4 milliárdról.

A FAO szerint akár 70 százalékkal több élelmiszerre lenne szükség ennyi ember táplálásához, mint most. Ugyanakkor nem foglalkoznak helyes eloszlásukkal, amely régóta az éhínség és az alultápláltság fő oka a világ fejlődő részein.

A 2050-es év az a határ, amikor az Oxfam jótékonysági szervezet étele kezd fogyni. Menker szerint azonban az ENSZ előrejelzései túl optimisták, mert figyelembe veszik mennyiségüket és súlyukat az élelmiszer-előállításban, de elhanyagolják a tápértéket.

"Miért beszélünk az étellel kapcsolatban az étellel? Mivel egyszerű. Étkezéskor érdeklődnünk kell annak táplálkozási értékéről. Nem minden étel egyenlő, még akkor is, ha egyforma a súlya" - írja le.

Az élelmiszerimport növekedése Kínában és Indiában

Kalóriaértékét tekintve szerinte a világ élelmiszertermelése már nagyon feszült a lakossághoz viszonyítva.

Számos tanulmánynak megfelelően Menker azt jósolja, hogy a népesség és a gazdasági növekedés olyan országokban, mint Kína, India és több afrikai ország csak erősíteni fogja ezt a tendenciát.

Az ezekbe az országokba irányuló élelmiszerimport növekedni fog, és a külföldi termelés előbb-utóbb eléri maximális termelési kapacitását.

2050-re várhatóan mintegy 370 millió ember szenved alultápláltság következményeitől, ami jelentős csökkenés a század elejéhez képest, de az élelmiszer-szakértők szerint továbbra is kérdéses, hogyan alakul a helyzet a maximális élelmiszer-termelés elérése után kapacitás.

Menkerová több intézkedéssel is előállt a hiányosság elhárítására, vagy legalábbis a lehető legnagyobb késésre. Szerinte a legfontosabb az agrárreform Afrikában és Indiában.

A talajművelés módját meg kell változtatni. A rendszeres vetésforgó fontos annak megakadályozására, hogy a fontos elemek kiszivárogjanak a talajból.

Fontos szerepet játszik a megfelelő művelés is, amely az erózió megelőzése.

Élelmiszer pazarlás

Fontos az élelmiszer-pazarlás csökkentése. A FAO statisztikái szerint évente mintegy 1,3 milliárd tonna élelmiszer hulladékba kerül. Nagy része felhasználható.

Az élelmiszerek, amelyek nem felelnek meg a szupermarketek szabványainak, egyre nagyobb problémát jelentenek, ezért konténerekbe kerülnek. Néhány európai lánc ezért tavaly elkötelezte magát, hogy nem megfelelő ételeket adományoz olyan helyeken, ahol erre szükség lesz.

Ha az eldobott élelmiszereknek csak a negyedét lehetne megmenteni, akkor elegendő lenne 870 millió éhes ember etetésére.

Az etikai dimenzió mellett sok szervezet rámutat arra, hogy az eldobott élelmiszer gyakran hulladéklerakókba kerül, és metán képződéséhez vezet, amely üvegházhatású gáz negatív hatással van a környezetre.