természetes személyek

Könyvelő lelke, jelenleg szintén szülői szabadságon lévő édesanya és külső munkatárs az Účtovná jednotka, s.r.o társaságban. Jelenleg a személyi adók feldolgozásával foglalkozik.

A magánszemélyek adóbevallása helyettesítheti a könyvelést. Mit kell tartalmaznia az adónyilvántartásoknak? Hozunk egy példát az adónyilvántartásokra az Excelben is.

Az a természetes személy, aki valóban igazolható adókiadásokért folyamodik, eldöntheti, hogy ezeket a kiadásokat az egyszeri vagy kettős könyvelés rendszerében számolja el, vagy az adónyilvántartásba rögzíti. Az adónyilvántartás vezetését a 6. § (4) bekezdése szabályozza. Törvény 11. sz. 595/2003 Coll. a jövedelemadóról, módosítva (a továbbiakban: jövedelemadóról szóló törvény).

Egyszerű, kettős könyvelés vagy adó nyilvántartás

A kettős könyvviteli rendszer könyvelése:

  • kötelező a kereskedelmi nyilvántartásba bejegyzett valamennyi szervezet számára (azaz minden gazdasági társaság, pl. r. o. és szövetkezetek számára).
  • kötelező a nem üzleti célú alapítású vagy nem alapított szervezetek számára, ha üzleti tevékenységet folytatnak, és megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek,
  • minden más szervezet számára önkéntes.

Az egyszerű könyvelési rendszerben történő könyvelés önkéntes és elszámolható:

  • a cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozók (általában önálló vállalkozók és egyéb SZČO-k),
  • üzleti tevékenységet folytató természetes személyek (a jövedelemadóról szóló törvény 6. § (1) bekezdése szerint) vagy más önálló vállalkozói tevékenységet folytatnak (a törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint), ha igazolják az adóalap megállapítása céljából az adóköteles jövedelem elérése, biztosítása és fenntartása érdekében felmerült költségeiket (ha nem vezetnek adónyilvántartást),
  • egyéb gazdasági egységek (pl. egyház, civil egyesületek stb.).

Az egyszerű könyvelés rendszerében azonban elszámolhatnak azok a természetes személyek is, akik bérbeadásból (a 6. § (3) bekezdése szerint) vagy mű vagy művészi előadás felhasználásából (a 6. § (4) bekezdése szerint) szereztek jövedelmet. Ezek a személyek, bár az egyszerű könyvelés rendszerében vezetnek könyvelést, nem tekintendők entitásnak.

További információkat arról, hogy kinek kell vezetnie a könyvelést, a Kinek kell vezetnie a könyvet és az Önálló vállalkozók könyvelése című cikkben olvashatja el.

Valójában bizonyítható adókiadásokat az adónyilvántartásban nyilvántarthatnak jövedelemmel rendelkező természetes személyek:

  • az üzleti életből (a 6. § (1) bekezdése szerint) - pl. kereskedelemből, mezőgazdasági termelésből,
  • más önálló tevékenységből (a 6. § 2. bekezdése szerint) - pl. a mű megalkotásától és a művészi előadás benyújtásától, a szakértők és tolmácsok jövedelmétől,
  • bérleti díjból (a 6. § (3) bekezdése szerint) - ha nem vállalkozás,
  • mű és művészi teljesítmény felhasználása miatt (a 6. § (4) bekezdése szerint).

Általános szabályként azok a természetes személyek, akiknek a 6. § (4) bekezdése szerinti jövedelemmel rendelkeznek. 1–6. Bekezdés A jövedelemadóról szóló törvény 4. cikke az egyszerű könyvelés rendszerében választja ki a bizonyítható költségek alkalmazásának módját adónyilvántartások vagy könyvelés útján. A kettős könyvviteli rendszerben történő elszámolás egyedülálló az ilyen természetes személyek számára.

A ténylegesen igazolható költségek alkalmazása az adónyilvántartásokban

Adónyilvántartást csak az a természetes személy vezethet, aki valóban igazolható adókiadásokért folyamodik, azaz j. kiadások, amelyek bizonyíthatóan felmerültek az adóköteles jövedelem megszerzése, biztosítása és fenntartása érdekében.

A valóban bizonyítható adókiadásokat a 2. §-os levél szabályozza i) és 19. §-tól 21. §-ig a jövedelemadóról szóló törvény. Között a természetes személy leggyakoribb adóköltségei tartalmazza:

  • a Szociális és Egészségbiztosítási Társaság biztosítási díjainak (járulékainak) költségei,
  • az elfogyasztott üzemanyagra fordított kiadások,
  • utazás és megélhetés,
  • bérlés,
  • és egyéb.

Amikor a költségeket a bizonyítható adóköltségekbe beszámítja, a természetes személynek figyelembe kell vennie üzleti tevékenységének tárgyát, mivel csak olyan költségeket érvényesíthet, amelyek a vállalkozásához kapcsolódnak, és amelyekre tevékenysége végzéséhez szüksége van (pl. Festék vásárlása festő stb.).

A bérleti jövedelem adónyilvántartása

Abban az esetben, ha egy természetes személy bevételt szerez az ingatlan bérbeadásából a 6. § (4) bekezdése szerint. Törvény a jövedelemadóról, csak bizonyítható költségeket igényelhet. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen személy nem igényelheti az ún átalánykiadás - a bevétel százalékában.

Bérleti jövedelemmel rendelkező természetes személy dönthet úgy, hogy:

  • - a kiadásokat egyszeri vagy kettős könyveléssel kell elszámolni, vagy
  • adókönyvelés útján rögzíti a költségeket.

Mindazonáltal, ha egy bérleti jövedelemmel rendelkező természetes személy úgy dönt, hogy az egyszerű vagy kettős könyvelés rendszerében számol el, akkor nem válik egységgé, ezért nem köteles pénzügyi kimutatásokat csatolni a jövedelemadó-bevalláshoz. Bérleti jövedelemmel rendelkező természetes személyek esetében az adónyilvántartást vezetik leggyakrabban.

A bérleti jövedelemre vonatkozó adónyilvántartásokról további információt olvashat az Adónyilvántartások a gyakorlatban című cikkben, illetve a bérleti jövedelemre alkalmazható kiadásokról az ingatlankölcsönzés adóköltségei 2018-ban című cikkben olvashat.

Az adónyilvántartások tartalma és formája

A 6. §. 11 van adónyilvántartások áttekintése:

  • jövedelem az adóalap (részleges adóalap) meghatározásához szükséges időrendben, beleértve a beérkezett dokumentumokat, amelyek megfelelnek a számviteli dokumentumok követelményeinek,
  • adókiadások az adóalap (részleges adóalap) meghatározásához szükséges időrendben, beleértve a kiállított dokumentumokat, amelyek megfelelnek a számviteli dokumentumok követelményeinek,
  • az üzleti eszközökben szereplő tárgyi eszközök és immateriális javak,
  • készletek és követelések,
  • kötelezettségvállalások.

Ahogy látjuk Az adónyilvántartások egy része a beérkezett és kiállított könyvelési dokumentumok nyilvántartása is. Ez a számviteli bizonylatnak meg kell felelnie a következő követelményeknek:

  • a számviteli bizonylat szóbeli és numerikus megnevezése,
  • a könyvelési ügy tartalma és résztvevőinek azonosítása,
  • monetáris összeg vagy a mértékegységenkénti árra vonatkozó adatok és a mennyiség kifejezése,
  • a számviteli bizonylat kiállításának dátuma.

Mennyi a jövedelemadóról szóló törvény csak azt írja elő, hogy mit tartalmazzon az adónyilvántartás (fent emlitett), hogy milyen lesz, vagy milyen formát öltenek, csak az egyéntől függ, amely az adónyilvántartások mellett dönt. Általában egy természetes személy az Excel nyilvántartó táblázataiban vagy erre tervezett szoftverben választja az adó nyilvántartásokat.

Azt is meg kell jegyezni, hogy Adónyilvántartás vezetése olyan természetes személy számára is lehetséges, aki hozzáadottérték-adót fizet. Törvénynek megfelelően azonban az ilyen személynek részletes nyilvántartást kell vezetnie a héa szempontjából. 222/2004 Coll. módosított hozzáadottérték-adóról.

Ha egy természetes személy úgy dönt, hogy adónyilvántartást vezet, akkor ezt a nyilvántartást a teljes adóidőszak alatt köteles vezetni. A 6. §. A 14. cikk alkalmazza, hogy a benyújtott adóbevallásban szereplő természetes személy az adóbevallás benyújtási határidejének lejárta után (kiegészítő adóbevallással) nem változtathatja meg a bizonyítható kiadásokat az ún. átalánykiadás - a bevétel százalékában és fordítva.

Letölthető adónyilvántartási minta

Hozunk egy egyszerűt is az adó nyilvántartási mintája az Excelben letölthető, amelyet kedvedre szabhatsz.

A jövedelemadó-bevallás benyújtásakor szükséges adónyilvántartások eredményei

Ha egy természetes személy valóban igazolható adókiadásokért folyamodik és adónyilvántartást vezet, az adónyilvántartásból nem szükséges kimenet, amely kötelező mellékletet képezne a jövedelemadó-bevalláshoz.

Mivel az adónyilvántartást vezetõ természetes személy nem tekintendõ számviteli egységnek, nem köteles pénzügyi kimutatásokat benyújtani az adóbevallással együtt (ahogyan ez az egyszerû könyvelés rendszerében történik).

Az adóbevallások adataira azonban egy természetes személynek szüksége van az adóbevallás kitöltéséhez. Az a természetes személy, aki adóügyi nyilvántartást alkalmaz a 6. §. Törvény 11. §-a szerint azonban ezt a tényt az adóbevallásban is fel kell tüntetnie és ki kell töltenie a vonatkozó táblázatot, ahol az oszlopban - "az adóidőszak kezdetén" és az oszlopban - "a az adóidőszak vége ".

Az adónyilvántartások előnyei és hátrányai

Az adónyilvántartás vezetése különösen előnyös annak a természetes személynek, akinek alacsony a forgalma és kevesebb az irata, miközben nem érdemes alkalmazni az ún. átalánykiadás - a bevétel százalékában, mivel alacsonyabb lenne, mint a tényleges kiadás.

Az adónyilvántartások fő előnyei közé soroljuk:

  • az a tény, hogy egy természetes személy nem tekintendő entitásnak,
  • természetes személynek nem kell pénzügyi kimutatásokat benyújtania,
  • törvény rendelkezéseinek be nem tartása miatt természetes személy nem szabható ki pénzbírsággal. 431/2002 Coll. módosított számvitelről,
  • alacsonyabb adminisztratív bonyolultság.

Az adónyilvántartások fő hátrányai a következők:

  • általában könyvelő igénye,
  • nyilvántartások vezetése az egyszerű könyveléshez hasonlóan (pl. követelések nyilvántartása stb.).