elnök

Lengyel elnökként Alexander Kwasniewskinak sikerült 80 százalékos állami támogatást szereznie. Minden lengyel elnöke akart lenni.

Bialogard/Pozsony, november 14. (TASR) - Alexander Kwasniewskinak lengyel elnökként 80 százalékos közéleti támogatást sikerült elérnie. Minden lengyel elnöke akart lenni, szlogenekkel nyerte meg a választásokat "Válasszuk a jövőt és Lengyelországot mindenki számára". Az elnökségi ideje alatt (1995-2005) Lengyelországot felvették az Észak-atlanti Unióba (NATO, 1999) és az Európai Unióba (EU, 2004).

Jelenleg Ukrajna legnagyobb magánvállalatában, a Burisma Holdingsban dolgozik, amely számos vitás kérdést vet fel. November 15-én, szombaton Aleksander Kwasniewski 60 éves.

Aktív politikai karrierje során Alekszandr Kwasniewskit a régió "mozgatórugójának" is nevezték. Csúcstalálkozókat és regionális vezetők találkozóit szervezte. A nyilvánosság azonban nem annyira alkalmazkodó a jelenlegi tevékenységéhez. Érdekkonfliktusnak tekinti az ukrajnai legnagyobb független gáztermelőnél való munkát. Donald Tusk lengyel miniszterelnök ezt a tényt kínosnak és kétértelműnek tartja. "Nem néz ki jól". Éppen ellenkezőleg, Kwasnievski ezt a támogatását fontosnak tartja Ukrajna függetlenségéhez az orosz gáztól. Idén májusban a TVP TV-nek elmondta, hogy ebben semmi rosszat nem lát. "Úgy gondolom, hogy ez a tevékenység a leghasznosabb".

Aleksander Kwasniewski 1954. november 15-én született a lengyelországi Bialogardban orvosok családjában. Közgazdaságtant tanult a Gdański Egyetemen. Tanulmányai alatt a Lengyel Diákok Szocialista Szakszervezetében dolgozott (1926-ban az SZSP elnöke volt az egyetemen). Iskola után újságíróként dolgozott. Főszerkesztője volt az ITD hallgatói hetilapnak (1981-1984) és a Sztandar Mlodych napilapnak (1984-1985). 1985-ben társalapítója volt a Bajtek magazinnak, amely a számítógépekre összpontosított.

1977-ben Kwasniewski belépett a Lengyel Egyesült Munkáspártba (PZPR). A párt 1990-es felbomlásáig tagja volt. 31 évesen lépett be a politikába, amikor Zbigniew Messner kormányának legfiatalabb minisztere lett. Ifjúsági és sportminiszterként dolgozott Mieczyslaw Rakowski és Tadeusz Mazowiecki kormányában is. 1988 és 1991 között a Lengyel Olimpiai Bizottság elnöke volt.

Kwasniewski képviselte a kommunista kormányt az 1989-es választások előtt tartott kerekasztal-tárgyalásokon. 1990 januárjában a Szociáldemokrata Párt alapítója és a Lengyel Köztársaság Szociáldemokráciájának Főtanácsának (SdPR) elnöke lett. Ez volt a koalíciós Demokratikus Baloldal Uniója (SLD) magja, amely megnyerte az 1993-as lengyelországi parlamenti választásokat.

1995 novemberében Kwasniewski a szavazatok 51,7 százalékával legyőzte Lech Wales-t az elnökválasztás második fordulójában. A következő években keményen dolgozott azon, hogy Lengyelország bekerüljön az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO) és az Európai Unióba (EU).

Folytatta a piacgazdaságra való átállást, támogatva a privatizációt. Legnagyobb sikere egy új lengyel alkotmány elfogadása volt 1997-ben, amely felváltotta az 1952-ben a kommunista kormány alatt elfogadott alaptörvényt. Kwasniewski a regionális együttműködést szorgalmazta Közép- és Kelet-Európában. A nyitott ajtók politikáját szorgalmazta, amely lehetőséget adott arra, hogy más államok is a NATO és az EU tagjává válhassanak. Az államfői megbízatása alatt Lengyelország Ukrajna legnagyobb szószólója lett Európában.

2000-ben Kwasniewski megvédte köztársasági elnöki pozícióját. Az első fordulóban nyert, amikor az összes szavazat 53,9 százalékát szerezte meg. Az ő vezetésével Lengyelország az Egyesült Államok erős szövetségesévé vált a nemzetközi terrorizmus elleni harcban (ez főleg az iraki háborúban tükröződött). Feleségével 2003 júniusában kampányolt egy csatlakozási szerződés jóváhagyása érdekében az EU-val (az EU tagja 2004. május).

Szoros kapcsolatban állt Leonyid Kucsma ukrán elnökkel, és a 2004-es ukrán narancsos forradalom során közvetítővé vált. A nemzetközi kommentátorok kulcsfontosságú szerepet tulajdonítanak neki a konfliktus békés rendezésében. 2005 decemberében Lech Kaczynski váltotta.

2006 óta A. Kwasniewski az aktuális európai politikáról, a transzatlanti kapcsolatokról tart előadásokat az amerikai Georgetown Egyetemen. Politikai és pedagógiai tanfolyamokat vezet. A németországi berlini Hertie Schoolof Governance igazgatósági tagja és a kijevi (Ukrajna) Nemzetközi Politikai Tanulmányok Központ felügyelőbizottságának elnöke.

2008-ban Kwasniewski az Európai Tolerancia és Megbékélés Tanácsának elnöke lett. 2012 júniusa óta egy európai parlamenti megfigyelő missziót vezetett Ukrajnában, ír politikus és Pat Cox volt parlamenti elnök mellett Julija Timosenko és mások vádemelésére. Tárgyalásokat folytatott az EU és az ukrán kormány között egy uniós társulási megállapodásról is.

Aleksander Kwasniewski számos legmagasabb nemzeti és nemzetközi díjat kapott munkájáért (főleg 1995-2005-ben). 2010 óta a lengyelországi Varsó díszpolgára.

Aleksander Kwasniewski nős, felesége, Jolanta Konty ingatlanügynökség tulajdonosa. Van egy lányuk, Alexandra.