A jóga pótolhatatlan helyet foglal el az egészséges életmódban. Kultúránkban a jógát csak gyakorlatok összességeként, az ún ászanák, amelyek nemcsak a testre, hanem az elmére is jótékonyan hatnak. Sokan azonban nem tudják, hogy a jóga valójában a valláshoz szorosan kapcsolódó filozófiai irány. A jóga a hat ortodox indiai filozófiai iskola egyike, vagyis főleg spirituális célokat követ. A jóga révén az emberi lelket meg kell szabadítani az anyagi lét alól, elmosódnak a határok a halál és a születés között, és a lélek eléri a teljes szabadságot. A jóga szerint ezt a célt az emberi psziché finomításával, önkontrollal, aszketizmussal, meditációval és fizikai gyakorlatokkal érjük el.
A jóga eredete és eredete még mindig nem ismert. Az első feljegyzések a jógáról India legrégebbi szentírásai voltak, amelyek Kr.e. 3500-ig nyúlnak vissza. A jóga Európába érkezett, amikor az angolok és a franciák gyarmatosították Indiát. A jóga fontos alakja Patanjali indiai filozófus, aki rendszerezte a jógát, és átfogó jógarendszert írt Ashtanga Yoga néven. Ez a rendszer többek között magában foglalja a meditációt, a légzést és a fizikai gyakorlatokat, amelyek célja az energia áramlásának irányítása az emberi testben.
Kultúránkban a jógát kizárólag gyakorlatsorként ismerjük, amelyek során főként a rugalmasságra és az izmok erősítésére összpontosítunk. A legtöbb jógaóra meditációt és légzési gyakorlatokat is tartalmaz. A jógában minden összefügg mindennel és a pozitív hatásokkal nemcsak a test, hanem az elme szempontjából is, amit nagyon gyorsan elkezd érezni. A jóga pozitív hatása megkérdőjelezhetetlen, ezért nem csoda, hogy világszerte emberek milliói szerették ezt a gyakorlatot. Gyakran előfordul, hogy a jóga alapelveit az emberek később tükrözik életmódjukban, például a minimalizmusban, a meditációban vagy az indiai filozófia alapelemeiben. Akár a testmozgás mellett dönt, akár több helyet hagy az életében, a fizikai és szellemi oldal javítása biztosan eljön.