Még egy rövid, 20–30 perces „szundulás” is 30 százalékkal növeli a tanulás képességét néhány órán keresztül - mondja Tomáš Eichler neurogenetikus és alvásszakértő. Az alváshiány nemcsak károsítja az intellektuális termelékenységet, hanem depressziót is okozhat, növelheti az éhséget és a túlsúlyt, felgyorsíthatja az öregedést, növelheti a cukorbetegség kockázatát, szívritmuszavarokat, libidó-rendellenességeket okozhat, gyengítheti az immunitást, növelheti egyes daganatok kockázatát (azért is, mert immunrendszer stressz alatt áll) és megzavarják a hormonális szabályozást.

lenne

A tizenévesek számára nem lenne jobb, ha az iskola nyolc óránál később kezdődne, hogy többet aludjanak, és így jobban emlékezzenek az iskola tudására.?

Nyilvánvalóan jobb lenne, ha a tizenévesek nyolc oknál később kezdnének tanítani, több okból is. A pubertás során testük természetesen későbbi kronotípussá alakul át (időzítés típusa, van korai, késői vagy adaptív kronotípus, szerk. Megjegyzés), és ebben az életszakaszban hajlamosabbak éjszakai baglyok lenni, mint valaha (belső az ébrenléti időnket és az alvásunkat szabályozó biológiai óra későbbre tolódik, a figyelem este hat körül tetőzik, szerk. megjegyzés).

Miért jelent problémát a korai tanítás?

Az iskolába való korai érkezés szenved a hallgatók figyelmétől és az adatok feldolgozásától, ami végül bonyolítja a tanárok munkáját. A tanárok lehetnek éjszakai baglyok is, amelyek alkalmasabbak a későbbi tanulásra. A vállalat számára előnyös lenne, ha megteremtenék a feltételeket néhány változtatáshoz - a korai madarak hallgatóinak kora reggel tanítaniuk kell a korai madarak tanárait. Éjszakai bagoly diákoknak pedig később a bagoly tanárok taníthatják meg őket. Azt is hozzá kell tenni, hogy az egyes emberek biológiai órája bizonyos mértékben változik az élet során. Ezért előfordulhat, hogy évek múlva ugyanaz a személy meg lesz elégedve az optimális teljesítmény más ütemezésével. Azt hiszem, lehetővé kell tenni az emberek számára, hogy tanulmányaik és foglalkoztatásuk során váltsanak a jelenlegi kronotípusuknak megfelelő menetrendek között. Az emberek tíz százaléka bagoly, 20 százaléka lepke (korai madár), a fennmaradó 70 százalék pedig kolibri. Alkalmazkodni tudnak a különböző időzítésekhez.

Tomas Eichler. Fotóarchívum T. E.

Neurogenetika. Alváskutatással foglalkozik. Szakértőként dolgozik a Bécsi Molekuláris Patológiai Kutatóintézetben, a múltban pedig a Konrad Lorenz Evolúciós és Kognitív Kutató Intézetben is dolgozott. Tavaly cikket publikált a Science magazinban. Tanulmányozta az elalvás és az ébredés folyamatait.

Az iskolások jobban emlékeznének, ha délutáni alvásuk lenne?