kb. 10x0,5 g (gyógyszeres üveg)

A betegtájékoztató tartalma

Írásbeli információk a felhasználó számára

AMPICILIN BIOTIKA

Gondosan olvassa el a használati információkat!

AMPICILIN 0,5 BIOTIKA

AMPICILIN 1.0 BIOTIKA

por oldatos injekcióhoz

A gyógyszer összetétele

Ampicillin 0,5 biotikumok: Ampicillinum natricum 0,53 g, megfelel

0,5 g ampicillin injekciós üvegben

Ampicillin 1.0 biotikumok: Ampicillinum natricum 1,06 g, megfelel

ampicillin 1,0 g injekciós üvegben

1 g Ampicillin Biotika 2,7 mmol Na-ot tartalmaz.

Farmakoterápiás csoport

Jellemzők

Penicillin félszintetikus, baktériumölő hatású széles spektrumú antibiotikum, amely érzékeny az arany staphylococcusok béta-laktamázára. Az ampicillin baktericid hatásának mechanizmusa a baktérium sejtfalának szintézisének blokkolása, majd bakteriolízis.

Antimikrobiális spektrum: Az ampicillin a hemolitikus streptococcusok (beleértve az A és B csoportot is), virulens streptococcusok, pneumococcusok és enterococcusok (80-98%), corynebacteria, listeria, Erysipelothrix insidiosa, bacillus anthrax és aktin hányingerére hat, clost. A sztafilokokkok közül csak azokra a törzsekre hat, amelyek nem termelnek béta-laktamázt, azaz. a törzsek körülbelül 10-20% -a.

A gram-negatív baktériumok közül jól működik a gonococcusokon és a meningococcusokon, a szalmonellán (a törzsek körülbelül 90% -a). Kevésbé érzékenyek a hemofilek és bordélyházak (a törzsek körülbelül 60-70% -a), az Escherichia coli (60%), a shigels (40-90%), a klebsiels és az enterobaktériumok (15%), a providenciák és a citrobakterek (30%); a fehérjék közül a Proteus mirabilis törzsek mintegy 60% -át érinti, de más biotípusú törzsek (Proteus vulgaris, morgani és rettgeri) csak 5-20% -át érinti. Egyéb törzsek a fogékony brucellózis, a leptospira és a treponema.

Az anaerobok közül a legtöbb gram-pozitív kókusz és baktérium érzékeny, a B. fragilis kivételével. Nem érinti a jersiniákat, a ferenceseket, a pszeudomonádákat, a mikobaktériumokat, a mikoplazmákat, a riketikákat, az ágyasokat, a gombákat és a protozoákat.

Intramuszkulárisan, de különösen intravénás beadás után a maximális plazmakoncentráció ½ - 1 órával eléri, és 2 - 4-szer nagyobb, mint ugyanazon adag orális beadása után. Az ampicillin jól behatol a legtöbb szövetbe és testüregbe; minimálisan behatol egészséges egyének cerebrospinális cerebrospinalis folyadékába, de agyhártyagyulladás esetén a cerebrospinalis folyadék szintje lényegesen magasabb. A májban és a vesében a plazmához hasonló koncentráció érhető el. Átjut a placenta gáton, és alacsony koncentrációban jut be az anyatejbe. Az ampicillin jól kiválasztódik az epével, ahol terápiásán hatásos koncentrációkat produkál.

A vesék eliminálják, főleg tubuláris szekrécióval, glomeruláris szűréssel nagyon kevéssé. Tubuláris szekréció gátló - a probenecid meghosszabbítja az ampicillin felezési idejét a testben, és növeli annak plazmakoncentrációját. 24 órán belül 64% ürül a vizelettel intramuszkuláris beadás után, 70% intravénás beadás után. A biológiai felezési idő körülbelül 1 óra. Veseelégtelenség esetén a biológiai felezési idő 12-20 órára hosszabbodik meg. Az ampicillin eltávolítható hemodialízissel.

Terápiás javallatok

Az ampicillin a választott antibiotikum az alsó légúti fertőzéseknél, pneumococcusok, haemophilia vagy kevert mikroflóra okozta gennyes expectorációval; akut hörghurut, broncholitis és tüdőgyulladás gyermekeknél (hacsak nincs külön staphylococcus etiológiára utaló bizonyíték, esetleg oxacillinnel kombinálva), akut epiglottitis, újszülöttek és óvodáskorú gyermekek középfülgyulladásában; arcüreggyulladásban. A krónikus hörghurut akut exacerbációinak kezelésében az ampicillin elsősorban pneumococcus monoinfekcióra javallt.

Húgyúti fertőzések esetén az ampicillint csak másodlagosan írják fel, kivéve, ha célszerűbb rövid életű szulfonamidokat, kotrimoxazolt vagy oxitetraciklint alkalmazni. Ha a mikroorganizmus érzékeny, az ampicillin javallt az epevezetékek, a gyomor-bél traktus, a gennyes agyhártyagyulladás (különösen haemophil, pneumococcus, meningococcus, streptococcus és enterococcus etiológia), bakteriális endocarditis, septicemia vagy pericemitis esetén.

Az ampicillint a tífusz vagy a paratifoid kezelésére is alkalmazzák (kivéve, ha kloramfenikolt lehet használni), valamint az epehólyagban és az epevezetékekben lévő szalmonella hordozók rehabilitációjára, egy átfogó antibiotikus-műtéti kezelés részeként.

Súlyos vegyes fertőzések (pl. Peritonitis) esetén az ampicillin előnyösen kombinálható gentamicin típusú aminoglikozid antibiotikumokkal.

Adagolás és alkalmazás módja

Az ampicillint parenterálisan adják be, különösen súlyos fertőzések esetén, amikor nagy dózisokat kell alkalmazni, vagy a kezelés megkezdéséhez, amelyet ampicillin orális beadása folytat.

A napi adag 4 adagra oszlik, amelyeket intramuszkulárisan vagy intravénásan adnak be 6 órás időközönként. Napi 6 g-os adagok 1-1,5 után, 4-6 részre osztva, a napi 6 g feletti nagyobb dózisokat intravénás infúzióval adják be.

A felnőttek általában napi 2-3 g-os adagot kapnak, azaz. 500 mg 4-6 óránként, súlyosabb fertőzések esetén napi 200 mg/testtömeg-kg-ig.

A gyermekek napi adagja 1,7 - 2,3 g/testfelület m 2 vagy 50 - 400 mg/testtömeg kg, azaz. j.:

gyermekek 1 éves korig 0,25 - 1,0 g

1 évtől 6 évig 1,0 - 2,0 g

6 és 15 év között 2,0 - 4,0 g

A szalmonella hordozók kezelésében a felnőttek napi adagja 6-8 g, 6 órás időközönként, ebből napi 4 alkalommal 0,5 g iv. a kezelés első hetében és a kezelés következő heteiben 1 g orálisan, 8 órás időközönként. Ugyanakkor naponta kétszer 1 g probenecidet adnak be az ampicillin magas plazmaszintjének fenntartása érdekében.

Súlyos bakteriális agyhártyagyulladás esetén napi 400 mg/testtömeg-kg adagolandó intravénás injekció vagy infúzió formájában. Az ampicillin intratekálisan is beadható egy napi adagban: két évesnél fiatalabb gyermekek 5 - 10 mg, 2 és 12 év közötti gyermekek 10 - 20 mg, felnőttek 20 - 40 mg.

Jelentősen csökkent vesefunkció esetén a fenntartó adagot 2/3-ra, esetleg 1/3-ra csökkentik, vagy az adagolási intervallumot 8-12 órára hosszabbítják meg. Hosszabb felezési idővel rendelkező májelégtelenség esetén az adagot ennek megfelelően csökkenteni kell. Az antibiotikumot 7–14 napig kell használni gyakori fertőzések esetén, hosszabb ideig súlyos fertőzések esetén.

Az ampicillin oldatos injekciót közvetlenül használat előtt készítik el.

Az intramuszkuláris beadáshoz az oldatot úgy állítjuk elő, hogy 0,5 g ampicillint feloldunk 2-3 ml (1,0 g 4-6 ml) injekcióhoz való vízben, és mélyen intraglutealisan injektálunk.

Lassú intravénás injekcióhoz oldatos injekciót készítünk 0,5 g 10-30 ml (1,0 g 20-60 ml) izotóniás nátrium-klorid-oldatban való feloldásával.

Az intravénás infúzióhoz szükséges oldatot 0,2-3,0% koncentrációban állítjuk elő megfelelő infúziós oldatban.

Az intratekális beadáshoz szükséges oldatot izotóniás nátrium-klorid-oldatban 1-2% koncentrációban állítjuk elő.

2 évesnél fiatalabb gyermekek 0,5 ml-t kapnak, 2-12 éves korig 1 ml-t, felnőttek pedig 2 ml antibiotikum 1-2% -os izotóniás nátrium-klorid-oldatát.

Ellenjavallatok

Túlérzékenység penicillinekkel szemben, súlyos májelégtelenség, ampicillin-rezisztens törzsek által okozott fertőző betegségek, különösen pszeudomonádok és staphylococcusok.

A túlérzékenység lehetőségének relatív ellenjavallata a túlérzékenység a cefalosporinokkal szemben, bármilyen allergiás kórtörténet, bronchiális asztma, szénanátha vagy csalánkiütés, másodlagos fertőzés fertőző mononukleózissal, nyirokeredetű leukémia.

Figyelem

Használat előtt a laboratóriumban igazolni kell a fertőző ágens érzékenységét. Az ampicillin nagy dózisainak alkalmazása esetén, különösen hosszabb ideig, ellenőrizni kell a máj működését, különösen az S-AST, a vérkép és a vizelet változását. A készítmény 2,7 ​​mmol Na-t tartalmaz.

Az allergiás reakció jelzi a beadás leállítását. Anafilaxiás sokk esetén a keringési elégtelenséget és a légzési rendellenességeket adrenalinnal, noradrenalinnal, hidrokortizonnal, kalciummal és antihisztaminokkal kell kezelni. A reakciók kezelésének elveit betartják. Az orális hormonális fogamzásgátlót szedő betegeket tájékoztatni kell az alternatív fogamzásgátlás szükségességéről.

A termék beadása közben nem szabad alkoholtartalmú italokat fogyasztani.

Túladagolás

A nagy terápiás tartomány miatt az ampicillin túladagolásáról nem számoltak be. Túladagolás esetén a terápiás eljárás tüneti vagy hemodialízis javasolt.

Interakciók

A penicillinek és a cefalosporinok keresztérzékenysége. Bakteriosztatikus antibiotikumokkal (tetraciklinek, klóramfenikol, eritromicin és mások) történő együttes alkalmazás antagonizmust eredményez. Az aminoglikozidokkal kombinálva viszont szinergikusan hatnak és tágítják a terápiában alkalmazott antimikrobiális spektrumot. A diuretikumok egyidejű alkalmazása csökkenti a plazma ampicillin-koncentrációt.

Az ampicillin csökkentheti az orális ösztrogéntartalmú fogamzásgátlók hatását a gyomor-bél traktus baktériumflórájára gyakorolt ​​hatása miatt.

Allopurinollal együtt alkalmazva az allergiás bőrreakciók gyakorisága megnő.

A probenecid egyidejű beadása lassítja a kiválasztást; a probenecid azonban ellenjavallt 2 év alatti gyermekeknél. Antikoagulánsokkal kezelt betegeknél elhúzódó vérzés lehetséges.

Káros hatások

Nem zárható ki az anafilaxiás reakció, a penicillinekkel és a cefalosporinokkal való kereszt-szenzibilizáció kockázata. A mellékhatások leggyakrabban a kezelés kezdete után 7-10 nappal jelentkeznek, és a betegek 10-15% -ában fordulnak elő. A bőrbetegségek 6-8% -ban fordulnak elő (kiütés, csalánkiütés, viszketés), kivételesen Stevens-Johnson és Lyell-szindróma. Emésztőrendszeri rendellenességek, például hányinger, hasmenés, hányás jelentkezhetnek, amelyek általában nem okai a kezelés abbahagyásának, és a kezelés abbahagyása után spontán megszűnhetnek. Ritkán előfordulhat pseudomembranosus colitis. A mentális és idegi rendellenességek (fejfájás, alvászavarok és személyiség) ritka előfordulása is ismert. Májkárosodásról is beszámolnak; ödéma; hematopoietikus rendellenességek (purpura, thrombocytopenia). Intravénás vagy intramuszkuláris alkalmazást követően helyi bőrirritáció, fájdalom vagy thrombophlebitis fordulhat elő az injekció beadásának helye körül.

Inkompatibilitások

A béta-laktám antibiotikumok és az aminoglikozidok parenterális beadása kölcsönös inaktivációhoz vezethet. Ha ezeket az antibakteriális szereket egymás után alkalmazzák, akkor azokat különböző helyekre kell alkalmazni, legalább 1 órás különbséggel. Ezeket az antibiotikum-csoportokat nem szabad összekeverni ugyanabban az infúziós palackban, vagy ugyanazon az infúziós vezetéken keresztül adni. Az ampicillint nem szabad az infúziós oldatokhoz adni, mivel lúgos, és a pH-t 8,0-ra vagy annál magasabbra emelheti.

Tárolás

25 ° C-ig, száraz helyen, fénytől védve tárolandó.

Figyelem

A dobozon feltüntetett lejárati idő után nem szabad felhasználni.

Gyermekektől elzárva tartandó.

Csomagolás

Üveg átlátszó üvegperemmel, gumidugóval, alumínium gyöngyös kupakkal, doboz.

A csomag mérete: 1, 10, 50 injekció. 0,5 g injekciós üveg

1, 10, 50 inj. 1,0 g injekciós üveg

A bejegyzési határozat jogosultja