(forrás: Kim Ahlström/Flickr)
Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp
A világ egyes régióiban megduplázódik az állati eredetű termékek nem kívánt antibiotikum-fogyasztása. A növekvő kereslet rutinszerűvé teszi a nagygazdaságokban történő használatukat. Ez derül ki az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának februári tanulmányából, amely az élelmiszer-állatokban alkalmazott antimikrobiális szerek felhasználásának globális trendjeiről szól.
Az antibiotikumokat a tenyésztésben használják az egészség és a magasabb teljesítmény elérése érdekében. Csak 2010-ben a tenyésztők 65 000 tonna kábítószert fogyasztottak. A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy ezek az eljárások a rezisztens kórokozók elterjedéséhez vezetnek az állatállományban, majd ezt követően az emberekben is. A tudósok szerint így "jelentős veszélyt jelentenek a közegészségre".
"A világ legtöbb országában gyakorlatilag nincs szabályozás az antibiotikumok állatokban történő felhasználásáról" - mondja az egyik szerző, Ramanan Laxminarayan. Szerinte különösen aggasztó az egy főre jutó közepes jövedelmű országok, például Brazília, Kína, India vagy Oroszország fejlődése.
Annak ellenére, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok erőfeszítéseket tett a kábítószer-szennyezés csökkentésére, a globális mutató 67% -kal emelkedik. A tettes főleg az olcsóbb hús lesz. A sertéshúsban az antibiotikumok növekedésének különösen drámai módon kell történnie, mivel ökológiai termelése sokkal drágább.
Lényegesen jobb helyzet Szlovákiában
2002 óta az EU-ban tilos az antibiotikumok használata az állatok növekedésének serkentőjeként. Hazánkban orvosi rendelvény szükséges a beszerzésükhöz, ami az Unió minden országában nem általános gyakorlat.
"Szlovákiában az a tendencia, hogy csökken az antibiotikumok mennyisége. A gyógyszereket helyesen kell tenyészteni, jólétre, megfelelő táplálkozásra és gondozásra kell cserélni. […] A szlovák sertéstenyésztők nem feltételezik, hogy a jövőben növekvő tendenciát kellene tapasztalni az antibiotikumok használatában. Bizonyos ingadozásokat csak vészhelyzet esetén engednek meg "- mondta Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezési Kamara (SPPK) szóvivője az EurActiv.sk számára.
A Szlovák Köztársaságban az Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszerügyi Hatóság (ŠVPS SR) látja el a felügyeletet. A gyógyszertárak nyilvántartást vezetnek a kiadott gyógyszerekről. A mezőgazdasági szövetkezetek pedig vezetik az ún járóbeteg-könyv, amelyben többek között feljegyzik az antibiotikumok típusát és a felhasznált mennyiséget.
Paulína Komarová, az ŠVPS SR központi igazgatójának irodájából kijelentette, hogy több ellenőrzési program révén ellenőrzik az antibiotikum-maradványokat. Az egyik az élő állatokban és állati eredetű termékekben található maradékok visszaszorításának nemzeti terve (NPKR).
"Az antibiotikum-szermaradványok ellenőrzésével kapcsolatban a SEPS SR 2014-ben elrendelte az NPKR-n belül 509 minta vételét a következő bontásban: 110 minta marhahúsból, 198 minta sertésből, 43 minta juhból, 120 minta baromfiból, 9 minta hal, 5 minta nyúlból és 24 minta vadból.
Valamennyi elemzett minta negatív volt, vagyis a Szlovák Köztársaság és az EU hatályos jogszabályainak megfelelően, és nem találtak bennük antibiotikum-maradékot. További 355 mintát vettek állati eredetű termékekből, szintén negatív eredménnyel "- tette hozzá Komarová.
A legfrissebb statisztikák szerint az antibiotikumok sertéshúsban való előfordulása Szlovákiában a hetedik legalacsonyabb Európában. A legalacsonyabb Norvégiában és Izlandon. Olaszország és Ciprus a skála ellentétes végén található.
Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp