A cukorrépa egyike azoknak a növényeknek, amelyek jelentős szerepet játszanak a vetési folyamatban, termesztése pedig nagy hagyományokkal rendelkezik Szlovákiában. A termesztés eredményei nem pozitívak, és az uniós országokkal összehasonlítható hozamokat sem érik el. A problémák a vegetáció döntő szakaszaiban tapasztalható vízhiányhoz, a kiegyensúlyozott trágyázás intenzitásához és egyes esetekben az agrotechnika és a védelem elégtelenségéhez kapcsolódnak. A másokkal összehasonlítható hozamok elérése érdekében növelni kell az alapanyagok és a termesztés hatékonyságát.

hozamának

Korábbi vetés dátuma

Tavalyhoz képest a cukorrépa vetését jóval korábban kezdték meg. A kedvezőtlen éghajlati viszonyok, különösen az aszály, nem kívánatos tényező, amely jelentősen befolyásolja a betakarítást. Az állományba történő bármilyen beavatkozás, amelyet pozitív értelemben szabályozhatunk és befolyásolhatunk, a transzpiráció, a hozam növekedéséhez vezet, de különösen a növényből származó víz párolgásának szabályozásához.

Az alap a talaj

A 7,0 körüli optimális pH-értékű talajok és a tápanyagok a jó ellátottság kategóriájában szintén fontos tényező, amely jelentős hatással van a hozamra, ugyanakkor ellenáll a stressztényezőknek is. A cukorrépa olyan növény, amely nagyon jól reagál a szerves trágyával történő megtermékenyítésre. Szerves szemcsés műtrágya kombinációja vagy kijuttatása önmagában AlgaSoil kiváló lehetőség a hozam, a minőség javítására, a talaj szerkezetének javítására stb. A termesztésen belül a termékenység és a minőségi paraméterek befolyásolására kell összpontosítani. Átlagosan 10 t hagyma és a megfelelő mennyiségű levél, cukorrépa 50 kg N, 7 kg P, 65 kg K, 13 kg Ca, 1 kg Mg, 40 g S és egyéb tápanyagokat vesz fel a talajból, amelyeknek a megtermékenyítési terv során kell kiszámítani.

Hogyan lehet legyőzni az aszályt?

A cukorrépa-termesztés nagy veszteségeit a csapadék hiánya okozza a növekedés fő szakaszaiban. Ezen nemkívánatos tényezők kiküszöbölése a stressz (szárazság, hideg, sótartalom) ellen ható bioaktív anyagokat tartalmazó biostimulátorok alkalmazásával kiküszöbölhető. Készítmény Alga 300 ++ P 0, 7 - 1 l/ha dózisban a 6. levél szakaszában alkalmas a jó gyökérzet érdekében, amelyet a gyökérnövekedés szempontjából fontos foszfortartalom támaszt alá. A jó állványalap, valamint a megnövekedett szárazságállóság, amely az utóbbi években egyre gyakoribbá vált, előre tolja az állást. A tengeri moszaton alapuló biostimulátor későbbi alkalmazása Alga 300 ++ K 0,7 - 1 l.ha -1 dózisban már közvetlen hatással van a levélfelület nagyságára, teljesítményére és a hagymás növekedésére. Az utolsó alkalmazás gombaölővel együtt készítmény formájában Alga 300 ++ K növeljük a cukortartalmat és megakadályozzuk a termésveszteséget.

A cukorrépa levél táplálása

A mikroelemek közül a cukorrépa nagyon jól reagál a bórra, ennek hiányában a cukorrépa súlyosan károsodhat a száraz szívrothadás miatt, amelynek jelentős gazdasági hatása van a hozamra és a cukortartalomra. A bórpótlás részeként szervesen kötött bór alkalmazását javasoljuk nagy elfogadhatósággal ProBoron 0,5 - 0,75 l.ha -1 dózisban. Nagyon érzékenyen reagál más mikroelemek hiányára, ezért javasoljuk a MicroRich alkalmazását 0,5 l.ha -1 dózisban, amely széles körű mikroelementumot tartalmaz kelát formában.

Természetes megelőzés és regeneráció

Minden alkalmazáshoz célszerű készítményt használni SoftGuard++ 0,8 - 1 l.ha -1 dózisban, amely megelőzően hat a gombás, vírusos és bakteriális betegségek ellen, és elősegíti az egészséges növekedés fenntartását az egész vegetációban. A tengeri moszat-alapú termékekkel kombinálva szinergikus hatást vált ki, serkentőként és műtrágyaként működik. Alkalmas a gleccserek által károsított állományokra, mivel gyorsan bezárja a sérült szöveteket. Alkalmazásának fő előnye, hogy a kórokozók nem fejtenek ki rezisztenciát a kitozán-oligoszacharid hatóanyaggal szemben.

Eredmények a gyakorlatból

A cukorrépa-kísérletben az 1. táblázatban felsorolt ​​technológiával elértük a hozam növekedését a kontrollhoz képest, és a cukortartalom növekedését is 0,7 o .

Tab. 1. Operatív kísérlet cukorrépában, 2013